Üzleti tippek

Ki menti meg a BorsodChemet?

admin
admin

2009. 08. 08. 17:00

Időnként jó hírek is érkeznek a válságtól és a munkanélküliségtől erősen sújtott Borsod megyébe, legutóbb azon belül is Kazincbarcikára. Az ottani központú, még mindig több mint 2800 főt foglalkoztató, tavaly 219 milliárd forint árbevételű BorsodChem Zrt. ugyanis megmenekülni látszik a pénzügyi összeomlástól, illetve a tömeges elbocsátás rémétől.

A brit Permira kockázatitőke-befektető társaság tulajdonában lévő cég jórészt a magyar állam segítségével állhat talpra. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank ugyanis egy-két héten belül kész 100 millió eurós, azaz mintegy 27 milliárd forintos hitelt nyújtani a bajba jutott társaságnak. A felek a napokon belül várható bejelentés előtt megkeresésünkre nem kívántak nyilatkozni.

Életben maradni


Vágó Attila: az olajár elmúlt hónapokban látott növekedését követik majd a feldolgozott termékek árai.

Vágó Attila: az olajár elmúlt hónapokban látott növekedését követik majd a feldolgozott termékek árai.

Az állami mentőöv bedobása a „borsodi mélyvízbe” még akkor is érthető lépés, ha az elmúlt években súlyos tízmilliárdokat profitáló brit tulajdonos is jól járhat a hitellel. Nem csak a közel háromezer család, de számos beszállító, gyakorlatilag a „fél megye” érdekelt abban, hogy – a TVK után – a második legnagyobb magyar vegyipari alapanyaggyártó életben maradjon. Sőt, pénzügyileg stabilan működjön akkor, amikor majd visszatér a fellendülés.

A növekedésnek azonban egyelőre nincs határozott jele, így nem valószínű, hogy a 2008-as, 9 milliárd forintos veszteség az idén eltűnik, vagy akár csökken. Tény viszont, hogy április–májusban legalább megállt az árak zuhanása a bevételek döntő többségét hozó egyik fő termék, a TDI – toluol di-izocianát –, és kisebb mértékben a PVC – (poli)vinil-klorid – esetében is. Ám ennél is fontosabb, hogy az értékesítési adatok is némiképp javulni kezdtek. Pontos számokat a tőzsdén már nem jegyzett cég nem közölt, de Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője is optimista. Szerinte a harmadik és negyedik negyedévben az olajár elmúlt hónapokban látott növekedését követik majd a feldolgozott termékek árai. Továbbra is az a legnagyobb gond, hogy a cég által gyártott alapanyagokat elsősorban két olyan ágazat – az autóipar és az építőipar – használja, amelyeket alaposan lenyomott a válság. Szerencsére immár e szektorok zuhanórepülése is mérséklődik.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

A borsodi cégnél novemberben átfogó költségcsökkentési programot indítottak be, azzal az idén összességében több mint 15 millió eurós (mintegy 4 milliárd forintos) megtakarítást érnek el. Ez azonban messze nem elég a túléléshez. A pénzügyi egyensúly attól sem állt vissza, hogy egy 150 milliárd forintra rúgó beruházást, a TDI-gyártó kapacitás eredetileg 2009-re tervezett 200 kilotonnás bővítését – a globális krízis miatti drasztikus ár- és keresletcsökkenést látva – még az év elején leállították.

A válság kitörése óta így a cég a nagyobb kifizetések halogatásával operált. Egészen tavaszig, amikor az alapanyag-szállítók, a közműszolgáltatók és a beruházást kivitelező nagyobb társaságok már lázongani kezdtek. Ezekkel májusban tartozás-átütemezési tárgyalások kezdődtek. A cég friss közleménye szerint sikerült is „valamennyi beszállítóval halasztott ütemű kifizetésben megállapodni”.

Ez persze feltétele is mind a banki hitel-átütemezési tárgyalásoknak, mind az MFB hitelének. A cég hitelterhei azonban csillagászati magasságúak, mintegy 1,15 milliárd euróra (azaz a mai, viszonylag erős forintárfolyamon számolva is több mint 300 milliárd forintra) rúgnak. Mint Pletser Tamás, az ING szektorelemzője mondja, a válságot megelőzően gyakran előfordult, hogy a cégfelvásárlásokat hatalmas hitelekkel segítették a bankok. Ez esetben a brit Permira befektetési társaság jutott az óriáshitelhez, amit még a csődbe ment Lehman Brothers, a Royal Bank of Scotland és a HVB (ma UniCredit) konzorciuma nyújtott. Konjunktúra idején működött is ez az üzleti modell. A világszerte erős kereslet reálissá tette a hatalmas növekedési terveket. Az új tulajdonoshoz került cég – bizonyos termékeket nézve – 2006-ban még Európa vezető gyártójává akart válni és meg kívánta duplázni a kapacitását, ám ennek egy része most kihasználatlan. A világviszonylatban azért a nagyoktól még mindig jócskán elmaradó vegyipari vállalat árbevétele 2003 és 2007 közt megduplázódott, egészen 260 milliárd forintig nőtt.

Háromszoros hitelteher

Pletser Tamás szerint azonban még ennek fényében is igaz, hogy a brit befektetők az iparágban szokásosnál lényegesen nagyobb hitelt vettek fel 2006-ban. Abból azután mintegy felerészben a cég kivásárlását finanszírozták, s csak felerészben a beruházásokat. „Egy olajipari, vagy vegyipari társaság hitelállományának egészséges szintje az éves üzemi nyereség 3,5 szerese körül van” – árulja el a világszerte elfogadott hüvelykujjszabályt Pletser. Eszerint a BorsodChem jelenlegi hitelállománya – még a válság előtti legjobb éveket, nem pedig a 2008-as mínusz 9 milliárdos veszteséget alapul véve is – legalább duplája, de inkább 2,5–3-szorosa a békeidőben elfogadhatónak tartott szintnek.

Pletser Tamás: a brit befektetők az iparágban szokásosnál lényegesen nagyobb hitelt vettek fel.

Pletser Tamás: a brit befektetők az iparágban szokásosnál lényegesen nagyobb hitelt vettek fel.

A jelenlegi hitelrendezés sokat javíthat a tarthatatlan helyzeten, hiszen az állam 100 millió eurója mellé a brit Permira további 80–90 milliót fektet be, ráadásul mintegy 200 millió eurónyi bankhitelt a hírek szerint sikerül majd saját részvénnyel kiváltani. Az állami kölcsön célja azonban aligha lehet a Permira által a BorsodChem felvásárlásra felvett hitel kifizetése. Az állami bank feltehetően azt is kiköti majd, hogy javuló üzleti klíma esetén, záros határidőn belül, folytatni kell a fejlesztéseket, illetve meg kell tartani a munkavállalókat. Minderről ma annyit lehet tudni: az MFB-s hitel feltétele, hogy a Permira maga is legalább az említett 80–90 millió euróval tőkésítse fel a céget, illetve sikerrel állapodjon meg a többi bankkal a hitelek átütemezéséről.

A bevételek mintegy negyedét-ötödét adó PVC-gyártás átszervezése, illetve eladása több tízmilliárd forintos bevételt hozhatna. Erre az üzletágra, a HSBC tanácsadó cég bevonásával, már hónapok óta keresnek vevőt, vagy stratégiai partnert – mindhiába. Vágó Attila nem lepődik meg azon, hogy a mai napig sincs hír a PVC-részleg sorsáról. Bár a lengyel PKN – szintén PVC-t gyártó – leányvállalata, az Anwil S.A. is eladósorban van, a két cég együttesen sem elég nagy, hogy egy globális óriáscég figyelmét felkeltse. Állítólag hónapok óta 6–8 lehetséges jelölttel folynak a tárgyalások, de manapság a szóba jöhető közel-keleti vagy orosz vevőket sem veti fel a pénz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.