Alacsonyabb kategóriájú cégautóval kell beérniük az ISD Dunaferr Zrt. felső vezetőinek, s olyanok is vannak, akiktől megvonták ezt a juttatást. Ez csak az egyik, bár leglátványosabb eleme a jövedelmük csökkentésének. Az acélművet erősen sújtja a világgazdasági válság, emiatt létszámleépítésre is kényszerült, azt követően, hogy a kölcsönzött munkások túlnyomó többségétől már megvált. Ilyen körülmények között érthető, hogy az egész vállalatnál, pozícióra való tekintet nélkül befagyasztották a béreket. A felső vezetőknek a szerényebb vagy teljesen megvont cégautók mellett a nyugdíjbiztosítás és más juttatások terén is kevesebbel kell beérniük, továbbá a távoli bizonytalan jövőbe csúszott a prémiumuk kifizetése.
A Figyelő megkérdezte a legnagyobb 50 hazai céget, bankot arról, hogy a javadalmazást illetően miként reagáltak a válságra.
Nincs emelés
Bár nem mindenhonnan érkezett reakció, kiderült, hogy a 2009. évi inflációkövető béremelések jórészt a válság áldozataivá váltak, miközben a vezetői bércsökkentés azért nem jellemző.
Ezt erősítette meg Szabó Vilmos, a Korn/Ferry International vezetők keresésével foglalkozó tanácsadó cég ügyvezető partnere is: „Ami a fix fizetéseket illeti, az egyes vállalatoknál már megtörtént csökkentések mellett a tendencia az, hogy nincs bérfejlesztés, azaz maradnak az előző évi bérek, vagy csak igen kismértékű az emelés.” Van, ahol szelektíven emelnek bért, ez alapvetően az alkalmazottak szűk körét, a kulcsembereket érinti, az ő megtartásuk egy ilyen helyzetben különösen fontos.
Természetesen ágazattól függően komoly eltérések is lehetnek: másképp hat a válság például a telekom szegmensre vagy a gyógyszeriparra, mint az építő- vagy az autóiparra. „Az egy magyar sajátosság, hogy mindenki abban a tévhitben él, miszerint a fix fizetéseknek évi legalább 10–15 százalékkal emelkedniük kell” – jegyezte meg a Korn/Ferry partnere.
Ahol a bónuszt elviszi a krízis, ott az első számú vezetők akár az éves jövedelmük egyharmadának is búcsút mondhatnak, hiszen felmérések szerint e körben a bónusz ezt az arányt közelíti
Egy nem fizetett
A Figyelő megtudta: egyetlen állami vállalati vezető áll csupán ellen Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök tavaly novemberi kérésének, aki nem hajlandó 2008-as prémiumának felét valamilyen közcélra felajánlani. A többi érintett, azaz 79 első számú állami vállalatvezető „bedobta a közösbe” (főleg erdőtelepítésre vagy munkahelyteremtésre) a megfelelő összeget.
(A lap csütörtökön utcára kerülő számából kiderül az is, milyen javadalmazási tendenciák vannak, milyen stratégiákat választhatnak a cégek a válság idején. Megtudhatjuk, mit teszt az Electrolux, a Metro és Szilvásy György volt titokminiszter, aki most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója. A lapban található részletes táblázatból kidrerül, mennyi pénzük marad a hazai csúcsmenedzsereknek.)
