Az EU végrehajtó szerve, “kormánya” új állásfoglalást fogadott el, amely – mint fogalmaz – “egyértelmű keretet teremt a közszolgálati műsorszolgáltatás fejlesztéséhez, és növeli a jogbiztonságot mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi média beruházásai számára”. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy nagyobb hangsúlyt kap az elszámoltathatóság és a nemzeti szinten megvalósuló hatékony ellenőrzés, amely kiterjed az állami finanszírozású új médiaszolgáltatások általános hatásának átlátható értékelésére is.
A bizottság adatai szerint az európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak licencdíjakból és közvetlenül a kormányoktól kapott támogatásokból évente több mint 22 milliárd euró bevételük származik, és így az ágazat kapja a mezőgazdaság és a közlekedési vállalkozások után a harmadik legnagyobb összegű állami támogatást.
Igazságosabb verseny
Neelie Kroes versenypolitikai biztos hangoztatta, az új szabályozás “arra törekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a közszolgálati és a kereskedelmi média érdekei között”. Hozzátette: “a közszolgálati műsorszolgáltatók élhetnek majd a digitális technológia és az internetalapú szolgáltatások fejlődéséből származó lehetőségekkel, így minden téren jó minőségű szolgáltatást kínálhatnak anélkül, hogy túlzottan torzítanák a versenyt a média többi üzemeltetőjének kárára”.
Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos úgy vélte, a módosítással “tovább nő Európában a médiaágazat jogbiztonsága, és igazságos verseny alakul ki a közszolgálati műsorszolgáltatók és a kereskedelmi média között. A bizottság egyik fő célja, hogy megőrizze a vonali (online) média élénk jellegét, különösen annak biztosításával, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók vonali ajánlatai nem torzítják a versenyt a vonali szolgáltatások és a nyomtatott sajtó ajánlatainak kárára.”
Az új szabályozás kiterjed a közszolgálati műsorszolgáltatók fontosabb új szolgáltatásainak előzetes ellenőrzésére az ilyen új szolgáltatások piaci hatása és közszolgálati értékük közötti egyensúly kialakítása érdekében, pontosításokat fogalmaz meg a közszolgálati feladatok közé bevont fizetős szolgáltatásokkal kapcsolatban, biztosítani igyekszik a túlkompenzáció hatékonyabb ellenőrzését és a közszolgálati feladatok ellátásának nemzeti szintű felügyeletét, és javaslatokat tesz a közszolgálati műsorszolgáltatók nagyobb pénzügyi rugalmasságának biztosítására. Az uniós tagországok polgárai “adófizetőként profitálnak majd abból, hogy elszámoltathatóbbá, átláthatóbbá és arányosabbá válik az ágazat közfinanszírozása” – áll a sajtóközleményben.
A brüsszeli bejelentésre reagálva közleményt adott ki a közszolgáltatók európai szövetsége (EBU). Ebben egyfelől üdvözölte, hogy a bizottság megerősítette a kérdés nemzeti kezelésének elsőbbrendűségét, másfelől fontosnak nevezte annak elkerülését, hogy az ágazatot ne sújtsák fölöslegesen korlátozó szabályok. “A közszolgálati médiának meg kell maradnia a demokrácia sarokkövének Európában, és képesnek kell lennie arra, hogy a digitális korszakban is a társadalom javára fejlődjön”, írta Jean-Paul Philippot, a szövetség elnöke.
