Egy kicsi, egyetlen helyiségből álló, egyetlen ajtóval bíró balatoni fagylaltozónak nem volt menekülési terve tűz esetére, ezért az ellenőrök több tízezer forintra büntették. Példák a bürokrácia túlkapásaira.
Megtorolt túlórák
Egy üvegipari cégnél öt ember dolgozik azonos időben egy munkafolyamaton. Ha egyikük hiányzik, általában az előző műszakból kérnek meg valakit, hogy maradjon. A túlórát megfizetik, de a kötelező pihenőidőre vonatkozó munkavédelmi előírás szerint ez kihágásnak minősül. A munkaügyi hivatal a vállalat 1,5 milliárd forintos éves bérköltségének 0,1 százalékánál kisebb büntetést rótt ki, méltányolva a kihágás kis súlyát. Ugyanakkor a büntetés miatt a vállalatot kizárták egy igen fontos fejlesztési pályázatból.
Rajz: Dániel András
Egy elektronikai gyártással foglalkozó cégnél, amikor beesik egy nagy megrendelés, „addig állnak a szalagok mellett”, amíg készen nem lesznek vele. A túlóra szabályok miatt ezt törvényesen nem tudják megvalósítani, ezért egy ideig nem hivatalosan tartották nyilván a túlórákat. Csakhogy az amerikai tulajdonos megtiltotta ezt, és szabályos nyilvántartást követelt. Azóta viszont több alkalommal kaptak bírságot.
Tiltott sörreklám
Egy évtizedek óta működő éttermet azért büntettek meg, mert az üzlet kihelyezte az ott árult sör reklámtábláját. A tulajdonos nem tudott arról, hogy 200 méteren belül egy bérház belső udvarán gyógyszertár nyílt, márpedig ilyen esetben tilos szeszesitalt reklámozni. Szerencsére a szabály tavaly óta változott: ma a kórházak és rendelőintézetek 200 méteres közelsége számít csupán főbenjáró bűnnek.
Elköltöztetett védőital
Egy alkatrész-beszállítónál a munkavédelmi ellenőrzés megtiltotta, hogy az üzemcsarnokban legyen a dolgozóknak védőitalt szolgáltató ásványvíz-automata, mondván: tegyék azt az étkezőbe vagy az öltözőbe. A cég igyekszik megmagyarázni, hogy mindkettő messze van a munkahelyektől, ugyanakkor náluk nincs olyan károsanyag-kibocsátás, ami miatt ne lehetne víz az üzemcsarnokban, ám egyelőre sikertelenül.
Kötelező üzemorvos
A kizárólag irodai munkát végző dolgozók esetén is kötelező üzemorvost foglalkoztatni. Ez alkalmazottanként évi 7–9 ezer forint terhet ró a cégekre, pedig a körzeti orvosnál is megoldható rutinkérdések merülnek csak fel.
Bojkottált büfés kocsik
Heidinger János győri vállalkozó öt mozgó grillcsirke-utánfutóval szeretett volna “terjeszkedni” Budapesten. Nem talált ebben kivetnivalót a népegészségügyi szolgálat, a vállalkozó mégis tavaly márciustól idén februárig várt az önkormányzati engedélyekre, hiába. A III. kerületben egy 1958-as törvényre hivatkoztak, mondván: minden 10 négyzetméteres üzlethelyiséghez tartoznia kell egy parkolóhelynek is.
Ekkor Heidinger (aki mellesleg a Győri Ipartestület felügyelőbizottságának elnöke is) felvetette, hogy ellenőrizzék a szabály betartását a többi öt évnél frissebben épült üzletnél is. Többé nem hozták elő a törvényt, de a beadási kérelmet követő 53. napon felszólítást küldtek olyan adatok pótlására, amelyeket már rég beadott.
A IV. kerületben arra hivatkoztak, hogy „a büfés kocsi nem illik bele a városképbe”, valamint nincs elegendő hely a parkolójában. A csepeli önkormányzat hivatalos területtulajdonosi lapot és 30 napnál frissebb, földhivatali térképkivonatot is kért.
Éttermek kálváriája
Százezret fizetett egy étteremtulajdonos, mert újonnan vásárolt hűtőjéről a hatósági ellenőrzéskor még nem távolította el a védőfóliát, márpedig az szennyezheti a konyhát. Büntetés járt azért is, mert nem volt névkitűző egy felszolgálón, holott erről semmilyen jogszabály nem rendelkezik.
Az ellenőrzési gyakorlat szerint olyan új, világszerte elterjedt technológiák sem engedélyezettek, mint a sous-vide eljárás, amikor vákuum alatt, alacsony hőmérsékleten, hosszú ideig főzik a zöldséget vagy húst. Tiltólistán van a pacojet nevű berendezés is, amely mélyhűtött árut felengedés nélkül képes pépesíteni.
Kenyér és a káposzta csak egészben
Egy új egészségügyi szabályozás értelmében az élelmiszerboltban nem szabad kettévágni a kenyeret és a káposztát, még akkor sem, ha ott helyben meglenne a vevő mindkét félre. Egy tavalyi HACCP szabály értelmében kenyérszeletet sem lehet értékesíteni. A kisebb boltok ezt a szabályt ritkán tartják be, hiszen ellenkezik a több évtizedes szokásokkal.
Földhasználat kötelező bejelentése
A termőföldről szóló törvény szerint tavaly januártól az a tulajdonos, akinek termő¬földterülete meghaladja az 1 hektárt, köteles a használatba vételtől számított 30 napon belül ezt bejelenteni. Ha nem teszi, akkor a bírság mértéke a mulasztással érintett terület ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona-értékének az ezerszerese. Tavaly Fejér megyében 44,2 millió forint bírságot szedtek be.
Pályázati anomáliák
A munkahelymegtartó pályázatok esetében a határidő csak a pályázót köti. Tudunk olyan cégről, amely március elején adta be munkahelymegtartó pályázatát, ám a 30 napos elbírálási határidő ellenére még mindig nem kapott rá választ.
Engedélyköteles sütés-főzés
Az Élelmezés- és Állat-egészségügyi Igazgatóság új rendelete szerint az idei évtől csak előre bejelentett és ellenőrzött körülmények között lehet nyilvános étkezéssel járó tömegrendezvényt tartani.
Az előírás hátrányosan érinti egyebek közt a parádi Palóc Napokat (alkalmanként 50–100 adag étel), a bükkszéki polgármesterek főzőversenyét, a recski pogácsafesztivált. A rendelet uniós szabályokra hivatkozik, pedig például Németországban nincs hasonló bejelentési kötelezettség. Szakhatósági engedély híján 50 ezertől 1 millió forintig terjed a bírság, és az élelmiszert a hivatal megsemmisítteti.
Irodaházak tűzbiztonsága
A mai, igen megbízható tűzoltó készülékeket félévente ellenőriztetni kell, alkalmanként és darabonként 6–7 ezer forintért, pedig az ellenőr csak a plombát és a készülék feliratát nézi meg. További hasonló nagyságrendű kiadás a száraz és nedves tűzcsapok ellenőrzése, a kötelező tűzvédelmi oktatás, a mentési, menekülési tervek és ezek alapos dokumentálása.
Akadt cég, amelynél egy éve 50 tűzoltó készüléket kellett leselejtezni, mert azok állítólag nem feleltek meg az uniós szabványnak. Kidobni viszont nem lehetett az eszközöket, mert veszélyes hulladéknak minősülnek. Az üzemeltetési vezető a kollégáknak könyörgött: vigyék haza a kiváló készülékeket, hogy ne kerüljön félmillióba a selejtezésük.
Duplázott termékdíj
Egy ipari termelő vállalat kifizette egy import alkatrész termékdíját, amikor behozták az országba, ám miután azt a termékükbe beépítve eladták, a Vám- és Pénzügyőrség utólag, még egyszer megfizettette utána a termékdíjat. A cég kérdésére az a válasz érkezett, hogy fizessék be a szóban forgó 26 millió forintot, majd igényeljék azt vissza az adóhatóságtól.
Amikor ezt megtették, sokáig nem érkezett válasz, majd pedig azt az információt kapták, hogy időközben a vámőrség lett az illetékes. Utóbbi azonban elutasította az oda is benyújtott kérelmet azzal, hogy kifutottak az 1 éves visszaigénylési határidőből, sőt, ugyanezen okból 500 ezer forintos büntetést is kiszabott, jogosulatlan visszaigénylés miatt. A vállalat 2007 óta próbálja visszaszerezni a pénzét.
Elúszott hotelberuházás
Egy vállalkozó a pécsi „Boltív” közelébe szeretett volna 23 szobás hotelt építeni 2010-re, a kulturális főváros évére. A tervtanácsnak tetszett a benyújtott anyag, de tavaly decemberben a város műszaki osztálya megtagadta az engedélyek kiadását, parkolóhelyek hiánya miatt. Ilyeneket azonban nem lehetett létrehozni, mert a Boltív köz egyik végén behajtani tilos tábla, a másik végén pedig sétálóutca található.
A parkolóhelyet ilyen esetben meg kell váltani, s Pécs városa a megváltási összeg felét el is fogadta. Az engedélyt a folytatásra viszont csak március 19-én kapták meg. A három hónapos csúszás miatt a beruházók lemondták a projektet, és beperelték Pécset, hogy visszanyerjék 80 milliósra becsült kárukat.
Lehetetlen teherautó-behajtás
Budapesten tavaly 4 napig tartott, de még ma is 2 napig tart teherautó-behajtási engedélyt szerezni, miközben egy kocsi 2-3 nap alatt ideér például Milánóból vagy Hamburgból. A kérelemhez rendszám kell, de ennyire előre nem tudják a fuvarozók, melyik járművük lesz szabad. Így a teherautók 70-90 százaléka engedély nélkül érkezik be Budapest belvárosába, a maradék pedig nem az engedélyezett útvonalon jár az ellenőrzések szerint.
Szigorított porvédelmi szabályok
A magyar bútoripar megszűnésében az ázsiai konkurencia mellett szerepet játszott, hogy az uniós csatlakozáskor a porvédelmi határértékek közül a legalacsonyabbat vállaltuk. Ez betarthatatlan volt a famegmunkáló üzemekben. Néhol drága elszívó berendezéseket vásároltak, így viszont „kivitte a huzat” az embereket.
A cikk kapcsán a Figyelőhöz érkezett olvasói levél is felsorol néhány visszásságot.
Házipénztár
Minél kisebb a vállalkozás, annál inkább készpénzben bonyolódik tevékenysége, ezért alapvető érdeke, hogy mindig annyi készpénz legyen a kasszájában, amennyire előreláthatóan szüksége lesz. A házipénztárban tartható készpénz-állomány azonban jogszabályban korlátozott, így a bevételt – ha limit-feletti – naponta be kell fizetni a bankba.
Ennek időigénye minimum napi 1,5 óra. Évi 225 munkanapon ez egy dolgozó másfél-két havi munkaidejének felel meg. Érintett gyakorlatilag a teljes mikro- és kisvállalkozói szektor, 600-650 ezer vállalkozás. Ha a KSH szerinti 2008-as teljes munkaidős átlagórabérrel, 1135 forinttal számolunk, akkor az derül ki, hogy minimum durván a GDP 1 százalékának megfelelő versenyképességi hátrányt jelent a hazai vállalkozásoknak csak ez az egyetlen előírás.
És még sorolhatnánk
A könyvelést végzőknek a gépi rögzítés során kézzel kell ráírniuk a könyvelt bizonylatra annak kontírozását.
Legtöbb esetben többe kerül annak bizonyítása, hogy nem történt magáncélú telefonhasználat, mint amennyi az igazságtalanul befizetendő összeg.
