„A változás szele” című kutatás során a KPMG kétszáz energetikai felsővezetőt kérdezett meg világszerte a jövőbeli ügylet-aktivitásokat és a recesszió piacokra kifejtett hatásait elemezve.
A bőkezű állami támogatásoktól indíttatva, a megkérdezettek 42 százaléka jelölte meg az USA-t, ahol elsősorban be kíván majd fektetni, a második célpont India 24 százalékkal, a harmadik helyen 22 százalékkal Kína következik, majd Kanada 21 százalékkal. A megkérdezettek többsége, 63 százaléka a kormányzati támogatások növekedésére számít, szemben a tavalyi 37 százalékos eredménnyel.
Habár néhány nagyobb európai energiavállalat akadályoztatva érzi magát a pénzügyeken túl a tervezés és a hálózathoz való hozzáférés nehézségei miatt is, az USA kormányzatának élénkítő lépései potenciált teremtenek egy jövedelmezőbbé váló piaci környezet kialakulásához. Érdekes módon az európaiak 81 százaléka hisz abban, hogy Barack Obama eleget tesz majd a környezetvédelmi vállalásainak, szemben ezzel az amerikaiaknak csupán 51 százaléka vélekedik így – derül ki a KPMG kutatásából.
A megújuló energia piacához fűzött remények
A megújulóenergia-szektort igen érzékenyen érintette a gazdasági válság. A megújuló energiákkal foglalkozó társaságok NEX indexe 65 százalékot esett 2008 januárja 2009 márciusa között. (Jelentős részük 2008 utolsó negyedévében következett be).
A megkérdezettek 78 százaléka hisz abban, hogy a megújulóenergia-projektek a gazdaságilag életképes irányba fejlődnek majd. Az iparág továbbra is a bevált technológiáknak kedvez: a többség (több mint 60 százalék) úgy véli, hogy a szárazföldi szél és a napenergia több mint 5 százalékkal növekedhet 2009-ben, míg mindössze 38 százalék számol hasonló mértékű növekedéssel a tengerre telepített szélparkokból származó energiát illetően, illetve 19 százalék a tengeri technológiákkal.
Változó üzletkötési-térkép
A jelentés szerint a több milliárd dolláros üzletek kora letűnőben van már, legalábbis rövidtávon. Közel négyszer annyi válaszadó érvel ezen méretű üzletek csökkenése mellett, mint azok, akik növekedésre számítanak. Egyre kevesebben (24 százalék) terveznek 100 millió dollárt meghaladó befektetéseket megújuló energia területén, fúziókra és felvásárlásokra fordítani a következő egy évben.
A recesszió drámaian megváltoztatta az üzletkötési-térképet, melynek a legfőbb nyertesei láthatólag a nagy közüzemi szolgáltatók és az energiavállalatok, amelyek eléggé jól pozícionáltak ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak bármelyik lehetőségből. A stabil mérlegek és a hitelezőkkel kialakított hosszú-távú kapcsolatok hiánya sok kisebb fejlesztőt hátrányos helyzet elé állított. A megkérdezett kisebb vállalatok (500 millió dollárnál kisebb éves bevétellel) 70 százaléka ítéli a finanszírozást nehezebben elérhetőnek, mint egy évvel ezelőtt, míg a nagyobb vállalatoknak 57 százaléka nyilatkozott így.
A vállalatok 58 százaléka tervezi a tervezett, illetve a beindított projektek jelentős megnyírbálását a gazdasági lassulás miatt. Ugyanennyien nyilatkozták, hogy kevesebb, mint 50 millió dollárt költenek idén összeolvadásokra. 55 százalékuk számít a fizetési késedelmek, vagy bizonytalan teljesítések megsokszorozódására. A nagyvállalati vezetők 57 százaléka ítélte úgy, hogy a bevételek nehezebben behajthatónak, míg a kisebb vállalatok döntő többsége (70 százaléka) vélekedett hasonlóan.
A megújuló energiák alkalmazása
Az EU a megújuló energiahordozók részarányát 20 százalékra kívánja növelni saját energiatermelésén belül 2020-ra.
Kiss Péter a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális vezetője szerint a jelenleg legvonzóbb befektetési célpontok szél-, biomassza-, víz-, és földhőenergia-hasznosítás szempontjából Románia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Bulgária.
Hozzátette, hogy a megújulók társadalmi hasznosságukkal – úgymint munkahelyteremtés, kutatás- és fejlesztési tevékenység felfutása, valamint egészségesebb, élhetőbb környezet – jelentős értéket képviselnek, amelyek túlmutatnak a finanszírozhatóság és a megtérülés kérdéskörén.
