Szaúd-Arábiában tiltott dolognak számít az asztrológia. Az ország muszlim főpapjai újabban nem győzik erre felhívni a figyelmet, ugyanis egyre több külföldről sugárzó televízióban jelennek meg a horoszkóppal foglalkozó műsorok, amit a szaúdi fiatalok imádnak.
Az arab államban sok más területen is hasonló a vallási szigor, ezért a szaúdi médiavállalkozók a liberálisabb arab államokban, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban vagy épp Jordániában hoznak létre az anyaországot megcélzó műholdas televíziókat. A helyzet már odáig fajult, hogy tavaly Szaúd-Arábia legfőbb iszlám bírája fatvát, azaz vallási rendeletet adott ki arról, hogy meg lehet ölni ezeknek a külföldről sugárzó televízióknak a tulajdonosait.
A fentieket olvasva részben déjà vu érzése lehet az embernek. Nem csak az európai tévétulajdonosok próbálják megkerülni a szigorú szabályokat alkalmazó államokat. A műholdas műsorszórás világában ráadásul ezt nem is nagy kunszt meglépni. Magyarországon azért a szaúdinál abból a szempontból kétségtelenül jobb a helyzet, hogy Erdő Péter bíboros nem átkozza el a külföldön bejegyzett magyar nyelvű televíziókat.
Alig maradnak
A magyar nyelven elérhető mintegy nyolcvan televíziónak jelenleg csak a harmada sugároz az ORTT engedélyével. Ebbe ráadásul beleszámoltuk a négy közszolgálati és a két földfelszíni kereskedelmi televíziót, amelyek ilyen szempontból értelemszerűen nem nagyon tudnak „mocorogni”. Pusztán a műholdas kereskedelmi televíziókat nézve még rosszabb az arány, háromnegyedük Angliában, Csehországban és Romániában van bejegyeztetve. A tendenciákat nézve ez az arány valószínűleg romlani is fog.
tudta-e
A “kivándorló” televíziók sorát a Minimax és a Musicmax nyitotta meg 2004-ben. A Csehországba távozó tévék akkor ezzel évi 33,1 millió, illetve 15,5 millió forintnyi műsor-szolgáltatási díjat spóroltak.
Tavaly tavasszal az HBO jelentkezett ki szépen csöndben a magyar médiahatóságtól, és azóta cseh licenccel sugározza a műsorát. Az idén májusban a Viasat 3 is „lelépett”, azóta már az angol médiahatóság, az Ofcom engedélyével sugározzák a műsorukat. Ezzel a televízió végleg megmenekült az éves szinten több százmillió forintba kerülő napi hírműsor-készítési kötelezettség rémétől. „Már javaslatot is tettünk az ORTT-nek a hírműsorokkal kapcsolatos perek lezárására” – említi Kocsis Attila, a Viasat Hungária Zrt. vezérigazgatója.
Jelenleg csak két olyan televíziós vállalat van bejegyezve Magyarországon, amelyek régiós jelenlétüknek és nemzetközi hátterüknek köszönhetően különösebb erőfeszítés nélkül dobbanthatnának. Mindkettőnek több televíziója is van, így jelentős megtakarítást érhetnének el a csatornánként átlagosan 30 millió forintot kitevő műsor-szolgáltatási díj miatt.
Az egyik a Chello Central Europe, amelynek a Deko, a Filmmúzeum, a Spektrum Tv, a Sport 1, a Sport 2 és a TV Paprika csatornája van magyar lajstromban. A cégnek ugyanakkor vannak csehországi és angliai bejegyzésű televíziói is. Piaci forrásaink szerint a médiavállalatnál napirenden van az a kérdés, hogy egységesítsék a mostani, „vegyes felvágott” bejegyzési gyakorlatukat, s ha ezt meglépik, akkor aligha Magyarországot választják majd.
Külföldi bejegyzésű magyarul is sugárzó tévék
Filmcsatornák: AXN, AXN Crime, AXN Sci-fi, Cinemax, Cinemax 2, Film+, Film+2, Filmbox, Hallmark, HBO, HBO2, HBO Comedy, MGM, Movies24
Ismeretterjesztő csatornák: Animal Planet, Da Vinci Learning, Discovery, Discovery Invetigation, Discovery Science, Discovery Travel & Living, Discovery World DOQ, Fishing & Hunting, History, National Geographic, National Geographic Wild, Travel Channel, Viasat Explorer, Viasat History, Zone Club, Zone Reality
Gyerekcsatornák: Cartoon Network, Jetix, Jim Jam, KidsCo, Minimax, Nickelodeon
Sportcsatornák: Eurosport, Eurosport2, Extreme Sports, SportKlub, SportKlub+
Egyéb csatornák: Animax, Cool, Poén, Reflektor Tv, Sorozat+, TV6, Viasat3, Zone Romantica
Az MTV Networks Magyarországnak három hazai bejegyzésű televíziója van, a Comedy Central, a Music Tv és a Viva. „Egyre nehezebben tudom megindokolni a tulajdonosunknak, hogy miért nem regisztrálunk mi is át egy másik országba” – mondja Málnay B. Levente, az említett televíziók vezérigazgatója.
Versenyhátrány
A már „disszidált” televíziók vezetőivel beszélve többféle motiváció rajzolódik ki, ami távozásra ösztökélte őket. Többeknek is meglepő volt, hogy más országok médiahatóságainál mennyire piacbarát, partneri hozzáállással találkoztak. Sokat emlegetett hazai példa ezzel kapcsolatban egy pár évvel ezelőtti, az akkor még magyar bejegyzésű HBO-val történt eset. Az adó egy 18-as korhatárral adható filmet sugárzott, amit a médiatörvény szerint este 10 és hajnali 5 között tehet meg. A film hosszúra nyúlt stáblistája még futott 5 óra 2 perckor, amit kiszúrt az ORTT, és megbüntette a csatornát.
Van, aki szerint elsősorban nem is a médiaszabályozás szigorúságával van baj. „A legnagyobb probléma az, hogy mind az ORTT bírságolási gyakorlata, mind a politikusok hozzáállása az új médiatörvényhez teljesen kiszámíthatatlan” – említi egy elköltözött televízió vezetője.
Mások szerint viszont nem a magyar médiahatóság jelenti a fő elüldözési tényezőt, hanem a műsor-szolgáltatási díj és az ósdi médiatörvény. „Európában precedens nélküli, hogy ekkora összeget kelljen fizetni, amiért tulajdonképpen – ellentétben a földi sugárzású csatornákkal – nem kapunk semmit. Ráadásul a magas díj versenyhátrányt jelent számunkra a külföldi bejegyzésű televíziókkal szemben” – teszi hozzá Málnay B. Levente.
Rossz hír, hogy a legutóbbi médiatörvény-tervezet sem állt elő olyan ötlettel, amelynek segítségével megállítható lenne a tévés migráció, netán még a korábban távozott televíziók is visszacsábíthatók lennének. „Az egész törvénytervezetet áthatja az az igyekezet, hogy az »elmenekült« médiaszolgáltatókat is a hatálya alá vonja (…) Fontos megjegyezni, hogy a televíziók nem jókedvükből, a törvény kijátszása érdekében, hanem gazdasági és műsorpolitikai okokból döntenek más tagállamok joghatósága alá való bejelentkezés mellett” – olvasható a Magyar Elektronikus Médiaszolgáltatók Egyesülete által a legutóbbi médiatörvény-tervezethez fűzött kritikában.
„A tervezet szerint a magyarországi műsor-szolgáltatási díjak összege és a büntetések mértéke igen magas lenne, valamint a médiahatóság versenyfelügyeleti joggal való felruházása sem teremtene piacbarát körülményeket” – teszi hozzá Enyedi András, az IKO Kábeltévé ügyvezetője. Igaz, a partvonalon kívülről, hiszen az ő csatornáik az indulásuk óta román licenccel sugároznak.
Jó szomszéd
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy bármi változás lenne a magyar gyakorlatban. „A televíziók külföldi bejegyeztetésére nem kell drámai módon tekinteni” – mond egy kissé meglepő kijelentést Majtényi László, az ORTT elnöke, aki szerint a televízióknak joguk van elmenni, ha a magyar törvényi rendelkezések számukra terhesek. „Az, hogy a pártok nem képesek új médiatörvényt alkotni, az nem az ORTT hibája” – teszi hozzá.
Miközben a két nagy kereskedelmi televízió műsor-szolgáltatási díjának milliárdos nagyságrendű csökkentése éppen napirenden van az ORTT-nél (kapcsolódó cikkünk a 37. oldalon), a kábeltévék elvándorlásához láthatóan inkább csak alkalmazkodni kívánnak.
Magyarországi bejegyzésű tévék
Közszolgálati tévék: Duna Tv, Duna II, M1, M2
Általános tematikájú tévék: Budapest Tv, Hálózat Tv, RTL Klub, Story Tv, TV2
Hírcsatornák: ATV, Echo Tv, Hír Tv
Sportcsatornák: Sport1, Sport2
Egyéb csatornák: Comedy Central, Deko, Domino Tv, Filmmúzeum, Music Tv, Pax Tv, Spektrum Tv, TV Paprika, Vital Tv, Viva
Ennek része, hogy megállapodást kötöttek a román médiahatósággal, a CNA-val, hogy figyelik az ott bejegyzett magyar nyelvű televíziókat. „Mindennapos a kapcsolat a CNA-val, nagyon előzékenyek a panaszaink kivizsgálásánál. Többnyire igazat adnak nekünk, sőt, bírságolnak is” – büszkélkedik Majtényi László, akinek elmondása szerint más országok társhatóságaival szintén szeretnének ehhez hasonló megállapodást kötni.
Szász Attila, a román médiahatóság tagja szerint a náluk érvényes médiaszabályozás nagy vonalakban hasonlít a magyarországihoz. A különbségek mégis nagyok. A műsor-szolgáltatási licenc például náluk díjtalan, az általuk kiszabott bírságok töredékei a Magyarországon megszokottaknak, s a hazai gyakorlattal ellentétben ezek nem a CNA kasszáját gyarapítják.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a napokban a román parlament valószínűleg elfogadja – a magyarnál már most korszerűbb – audiovizuális törvény módosítását. Ez az európai irányelveknek megfelelően a jelenleginél is engedékenyebb lesz például a nálunk még mindig tiltott termékelhelyezéssel kapcsolatban.
