Hatalmas sikerként könyvelte el a film- és zeneipar a világ egyik legnagyobb fájlcserélő szolgáltatását, a Pirate Bayt és alapítóit elmarasztaló svéd bírósági ítéletet, amely viszont még nem jogerős. A képet tovább árnyalja, hogy az április közepén meghozott döntést követően néhány nappal kiszivárgott információk szerint a tárgyalást vezető bíró két svéd szerzői jogvédő szervezetnek is tagja, ez pedig kétségeket vet fel pártatlanságával kapcsolatban.
Illegális slágerek
Modern kori Robin Hoodok, vagy közönséges bűnözők – ezen szélsőséges álláspontok között ingadozik a Pirate Bayt és a hasonló fájlmegosztó hálózatokat üzemeltetők megítélése. A film- és lemezgyártók a szerzői jogvédő szervezetekkel karöltve mindent elkövetnek elítélésük érdekében, és esetenként igen súlyos bírságokat szabnak ki rájuk, a svéd bíróság például a Pirate Bay alapítóit egy-egy év börtönbüntetésre és 3,6 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte. Az egyszerű felhasználók ugyanakkor semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy a fájlcserélő oldalakon keresztül ingyen juthatnak hozzá a boltokban eseteként komoly összegekbe kerülő tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz.
A hanglemezkiadók nemzetközi szövetsége, az IFPI becslése szerint a letöltött zenei állományok 95 százaléka, vagyis 40 milliárd fájl illegálisan került a felhasználókhoz 2008-ban. Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a szervezet kitörő örömmel fogadta a Pirate Bay négy svéd alapítója elleni bírósági tárgyalást. A hanglemezkiadók szövetsége honlapján rendszeresen foglalkozott az üggyel, és az eljárás végén megszületett döntés teljes szövegét is az IFPI honlapján lehetett először angolul olvasni.
A digitális – mobil és internetes – csatorna szerepe az elmúlt néhány évben látványosan megnőtt a globális zenepiacon. Míg 2004-ben a lemezeladásokból befolyt összegből mindössze két százalékkal részesedett, addig tavaly már a piac ötödét uralta. A múlt évben negyedével, 3,7 milliárd dollárra nőtt 2007-hez képest a globális digitális zeneértékesítés az IFPI adatai szerint. Bár ez igen látványos fejlődés, egyértelmű lassulás látszik, hiszen 2007-ben még 30, egy évvel korábban pedig közel 100 százalékos volt a bővülés mértéke. Ebben az illegális letöltések mellett a szakértők szerint a gazdasági válság hatásai is érvényesülnek.
Milliárdos károk
Bár a digitális csatorna részesedése a teljes zenepiacból Magyarországon is nőtt tavaly – a 2007-es 3-ról 4,1 százalékra –, abszolút értékben visszaesésről lehet beszélni. Míg 2007-ben még 188 millió forintért vásároltak a felhasználók a weben vagy mobilkészülékükön keresztül zeneszámokat, addig tavaly már csak 180 millió forintot költöttek erre a Mahasz adatai szerint. A magyarországi legális zeneértékesítés 2008-ban 4,4 milliárd forint volt, ez 29 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Itthon az elmúlt évben az illegális forrásból letöltött dalok száma meghaladta a százmilliót, ez húsz-harminc milliárd forint kárt okozott a legális zeneipar szereplőinek – tudtuk meg Musinger Ágnestől, a Mahasz igazgatójától. A nemzetközi jogalkotás szintjén új fejlemények várhatók, ezek alapján a szolgáltatóknak az internetet illegális tevékenységre használó netezők ellen fokozatosan erősödő szankciókat kell majd alkalmazniuk, a skála a figyelmeztetéstől a szolgáltatás rövidebb-hosszabb
ideig tartó felfüggesztéséig terjed – közölte Musinger Ágnes. A Pirate Bay-per is abba az irányba mutat, hogy a szolgáltatók felelősségének megállapítása szükséges az interneten folyó illegális tevékenységeket megfékezéséhez.
Búcsúdal
A tavalyi év végéig folyamatosan bővült az értékesítés a Songo online zeneboltnál, azonban a gazdasági válság nem kerülte el ezt a szolgáltatást sem – tudtuk meg Horváth Szabolcstól, az Est Media Grouphoz tartozó eMusik Kft. által üzemeltetett cég vezetőjétől. A recesszió miatt megállt a növekedés, jelenleg stagnál a forgalom, a felhasználók a legális zeneletöltésen is spórolnak. Erősíti ugyanakkor a százezredik legális letöltést március közepén elérő Songo piaci pozícióját, hogy a legnagyobb rivális, az Origo Zrt. várhatóan még az idei év első felében szép csendben bezárja webes zeneboltját, így a magyar cégek közül egyedül nekik van teljes kiadói kínálatuk. A társaság indoklása szerint az áruház bezárásának pénzügyi okai vannak, a jelenlegi feltételek mellett ugyanis nem volt megoldható a bolt további működtetése.
Ebben a piaci környezetben a legális szolgáltatások nagyon nehezen tudnak talpon maradni, a jövőt szinte mindenki az előfizetéses megoldásokban látja. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a webes zeneértékesítésben Magyarországon nem működik az à la carte modell, amikor a felhasználó a kínálatból kiválasztott zeneszámok és albumok után külön-külön fizet – állítja Horváth Szabolcs. Ebben meghatározó szerepet játszik, hogy az árak túlságosan magasak – egy zeneszám 199–340 forintba kerül, míg egy teljes albumért 1990–3400 forintot kell fizetniük a felhasználóknak –, azokat nem igazították hozzá a tényleges vásárlóerőhöz. A megoldást – ahogyan arra nemzetközi szinten is egyre több példa van (Rhapsody, Napster) – az előfizetéses modell jelentheti itthon is, ennek megfelelően a 700 ezres zenei kínálatot felmutató, havonta százezer egyedi látogatót vonzó Songónál is készülnek a konstrukció bevezetésére. A tervek szerint a netes zeneáruháznál még az idén létrehozzák az előfizetéses szolgáltatást is, annak díját azonban még nem tudta megmondani Horváth Szabolcs. A tarifát ugyanis csak részben határozza meg a kiadókkal kötött megállapodás, másik fontos összetevője a szerzői jogvédő szervezetek által kért díj, ennek mértékére vonatkozóan egyelőre nem kaptak semmilyen információt a Songo üzemeltetői. A szolgáltatás vezetője az ezer forint körüli havi díjat tartaná reálisnak.
Új belépők
Az előfizetéses modell bevezetését hátráltatja, hogy komoly technikai fejlesztést igényel, mivel csak úgy lehet korlátlan letöltést kínálni, ha a zeneszámokat digitális másolásvédelemmel (DRM) látják el. Az elképzelések szerint a felhasználók a havi előfizetési díj fejében letöltött fájlokat csak egy bizonyos ideig játszhatják majd le, mivel csak így lehet biztosítani, hogy az áruháznak folyamatosan legyen vásárlóközönsége. Persze az is elképzelhető, hogy a letöltés havi díját csak közvetve fizeti meg a felhasználó, mivel a korlátlan zenehozzáférés lehetőségét egy harmadik szereplő, például az internetszolgáltató vagy egy mobilcég által kínált csomag keretében kapja meg, így a zenebolt árai a távközlési cégek tarifáiba épülnek be – tette hozzá Horváth Szabolcs.
Arra már vannak példák a hazai piacon, hogy távközlési vállalatok ajánlataikhoz zeneletöltési lehetőséget is kínáljanak. A legnagyobb magyarországi kábelcég, a UPC tavaly szeptember elejétől forgalmaz zeneszámokat az interneten keresztül, a UPC Music Go megoldásával a Universal Music lemezkiadó több mint százezres kínálata érhető el. A havonta 800 forintba kerülő online zenei szolgáltatás keretében 800 másolásvédelemmel ellátott fájlt tölthetnek le a társaságnál internet-hozzáférésre előfizetők. Az idén februártól tovább bővült a rendszer, újabb havi 1200 forint fejében minden hónapban 50 teljesen szabadon, korlátlanul másolható és felhasználható számot is legálisan letölthetnek a felhasználók.
A Vodafone tavaly szeptemberben indította el Magyarországon az Unlimited Music Store elnevezésű mobil-zeneáruházát, amelyet eleinte WAP-on, jelenleg pedig már az interneten is elérhetnek a mobilcég ügyfelei. A szolgáltatás keretében a felhasználók 900 forintért két hétig juthatnak hozzá a társaság kínálatában szereplő zeneszámokhoz.
