A legtöbb ország egy hellyel csúszott vissza a tizenhárom fokozatú skálán, azonban a leginkább érintett országok, mint Spanyolország, Nagy-Britannia vagy Írország két helyet is visszaestek. Magyarország is a leminősített országok között áll, A3-ról A4-re változott az országkockázati besorolása.
Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint Magyarország esete nem egyedi, az egész régiót leminősítették a világgazdasági válság hatására. Ez a vállalkozások szempontjából azt jelenti, hogy árazásban és limitben is a rosszabb kategóriába kerül az ország. Dercze szerint jelentős probléma, hogy a magyar export közel 30 százaléka Németországba irányul, ahol ugyancsak gazdasági lassulás tapasztalható, így az exportorientált magyar cégek a jóval kisebb megrendelésállomány problémájával szembesültek.
A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei – például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Viszonylag biztonságos helyzetben van az energiaipar és a telekommunikációs szektor, állítja Dercze.
Mi a baj Magyarországgal?
Dercze véleménye, hogy a legnagyobb problémánk a régió többi szereplőjéhez képest, hogy Magyarország a válságba igen rossz költségvetési helyzettel lépett be, így igen kicsi a mozgásterünk. Nagy-Britanniában komoly állami vásárlásokkal próbálják élénkíteni a piacot, ezt kötvénykibocsátással finanszírozzák, és ezek vonzóbbak lehetnek, mint a magyar kibocsátás, hiszen lényegesen kisebb a kockázat. További probléma, hogy a magyar GDP igen nagy részét adja az export, a belső fogyasztás aránya ehhez képest kicsi. Újabb probléma, hogy mivel a magyar költségvetés teljesen el van adósodva, nem tudja úgy stimulálni az állami megrendeléseken keresztül a gazdaságot, mint az történik Szlovákiában, vagy Csehországban.
A magyar fizetésképtelenségi eljárások száma, és ezen belül a felszámolások száma 15-20 százalékkal nőtt meg 2009 első negyedévében 2008 hasonló időszakához képest. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon még lassabban fizetnek a vevők. Globális felmérések szerint az összes vállalati hitel négyötöde az egymás közötti számla kifizetések csúsztatása, csak egyötöde banki alapú, de Magyarországon is hasonló ez az arány, teszi hozzá Dercze.
A BRIC-országok állják a sarat
Az úgynevezett BRIC-országok, Brazília, Oroszország, India és Kína tűnnek a leginkább ellenállónak a krízissel szemben.
A több lábon álló gazdasággal rendelkező Brazília 2006 decembere óta őrzi A4-es besorolását. Mindemellett a külföldi devizában felvett hiteleknek nem volt olyan mértékű káros következménye, mint Közép-Európában.
Oroszország némileg kilóg a sorból, ugyanis az előrejelzések szerint 2009-ben 3 százalékos GDP visszaeséssel számolhat. Az orosz cégeknek igen jelentős mennyiségű adóssága van külföldi devizában, ezért a hitelválság roppant súlyosan érinti őket. Mivel a Coface 2009 elején is fizetésképtelenségeket regisztrált, ezért úgy döntött, hogy Oroszország besorolását C-re rontja.
India azonban továbbra is növekszik. Az indiai cégek a legkisebb mértékű lassulással szembesülnek a BRIC országok közül, amely számszerűleg 5 százalékos növekedést jelent 2009-ben, ami 4 százalékponttal kevesebb, mint 2007-ben. A3-as besorolása tulajdonképpen 2004 decembere óta nem változott. Mivel az ország gazdaságának motorját a továbbra is a belső kereslet jelenti, így a nemzetközi kereskedelem hanyatlása kevéssé hat rá.
Kína esetében a Coface továbbra is fenntartja az A3-as besorolást, mivel a kínai vállalkozások sérülékenyekké váltak a túl nagy kihasználatlan kapacitás és az öldöklő verseny generálta árrés-csökkenés miatt. Ugyanakkor a gazdaságélénkítő csomag elfogadása és az első negyedév pozitív jelei – a hitelezés bővülése és az ipari termelés növekedése – miatt a Coface nem rontotta az ország besorolását.
A nyugalom szigete?
A francia cégek legjelentősebb partnereinek számító észak-afrikai cégek viszonylag jól viselik a válságot. Tunézia és Marokkó több lábon álló gazdaságokkal rendelkezik, bankrendszerük pedig igen alacsony mértékben van kitéve a rossz befektetések hatásainak. A Coface eddig nem érzékelt semmiféle romlást a cégek fizetési kötelezettségeivel kapcsolatban. A válság kitörésekor Észak-Afrika és a Közel-Kelet olajtermelő országai erős pénzügyi pozíciókkal rendelkeztek az olajtermelés 2003 és 2008 közötti virágzásának köszönhetően, ebből pedig az egész régió profitált. Ezért a térség kockázati besorolása változatlan maradt.
Francois David, a Coface elnöke szerint a válság 2009 első felében éri el csúcspontját, az év második felében véget érhet, 2010 elején pedig megindulhat a fejlődés, ez azonban lassú és hosszadalmas lesz a versenyszférában elhúzódó adósságrendezés miatt, legyen szó akár magánszemélyek vagy akár cégek pénzügyeiről.
