Üzleti tippek

Még brutálisabbá válhat a Gyurcsány-csomag

admin
admin

2009. 02. 25. 06:30

Megszüntetnék az alanyi jogú családi pótlékot, eltörölnék a 13. havi nyugdíjat, lerövidítenék a gyest, elfelejtetnék az evát - a Reformszövetség radikális reformjavaslatait támogatják a kis pártok, így azokat - egy kisebbségi kormány fejeként - Gyurcsány Ferenc sem hagyhatja figyelmen kívül. Cikkünkben válaszolunk Dávid Ibolya öt kérdésére is.

Megnőtt a tekintélye a már két hete bejelentett reformszövetségi javaslatcsomagnak, fölsorakozott mögé ugyanis az SZDSZ, a jegybank elnöke, s részlegesen az MDF is. Megnőtt a szövetség által javasolt áfaemelés mértéke is legutóbbi sajtóközleményük óta (23 helyett már 24 százalék).

Bár Gyurcsány Ferenc szerint a csomag megvalósítása túl nagy társadalmi konfliktusokkal járna, de egy kisebbségi kormány vezetőjeként aligha hagyhatja figyelmen kívül az SZDSZ és az MDF véleményét (a Fidesz elutasítja a Gyurcsány csomagját éppúgy, mint a Reformszövetségét – jóllehet a szövetségben akadnak volt fideszes miniszterek is).

Alacsonyabb adó, nagyobb megszorítás

A csomag – a Gyurcsány-csomagéhoz hasonlóan – áfa- és jövedékiadó-emeléssel ellensúlyozná a járulékok csökkentését, akadnak azonban eltérő elemek: keményebben adóztatná az alacsony, s nagyvonalúbban a magas személyi jövedelműeket, nagyobb mértékben csökkentené a vállalkozások adó- és járulékterheit, megszüntetné az evát és az ekhót.

Mindez alacsonyabb adószintet, alacsonyabb állami bevételeket eredményezne. A csomag ezért szociális megszorításokat is javasol: eltörölnék például az alanyi jogú családi pótlékot, a 13. havi nyugdíjat, lerövidítenék a gyest.

Az MDF bejelentette, hogy a csomag számos eleme megegyezik pártjuk programjával, de még öt kérdést tisztázni szeretne a Reformszövetség vezetőivel.

válaszok dávid ibolya kérdéseire

Az MDF elnöke közleményében hozzánk is eljuttatta az öt, a Reformszövetség vezetőihez intézett kérdését. Ezek a csomag, s a jelenlegi adórendszer ismeretében részben máris megválaszolhatók, s minthogy minden bizonnyal a kérdések olvasóinknak is érdekesek, ezért ezennel meg is válaszoljuk őket.

1. Hogyan viszonyul a Reformszövetség a minimálbér adómentességének esetleges megszüntetéséhez (például jelképes 10 százalékos kulccsal)?

A minimálbér évek óta nem adómentes. Korábban az adójóváírás biztosította a legkisebb adható bér adómentességét, ma a 71 500 forintos minimálbért csak 63 000 forintig lehet az adójóváírással „adómentessé” tenni. Mivel a Reformszövetség 2011-től megszüntetné az adójóváírást, így a minimálbér akkortól 18 százalékos kulccsal adózna a javaslat szerint.

2. A Reformszövetség a munkáltatói járulékok 5+3+2 százalékpontos csökkentését javasolja, de fontos kérdés, hogy ez a három elkülönült pénzalapot hogyan érinti: mi biztosítja a nyugdíjalap, az egészségbiztosítási alap és a munkaerő-piaci alap egyensúlyát a javasolt csökkentés megvalósulása esetén?

A nyugdíjalap hiányát jelenleg a költségvetés pótolja, tehát adókból történik a pótlás, az egészségbiztosítási alap egyensúlyát az emlékezetes kórházösszevonásokkal, s más takarékossági intézkedésekkel érték el. A Reformszövetség egyik tézise úgy szól, hogy „érjék el, hogy a befizetett nyugdíjjárulékok fedezzék a nyugdíjkiadásokat”, s számos olyan javaslattal élnek, amelyek a nyugdíjellátásokat szűkítenék, egy másik tézisük szerint „az egészségügyben elkerülhetetlen a biztosítási elv következetes érvényesítése és a szolgáltatások növekvő költségeinek igénybevevőkkel közös finanszírozása”. Nyilván az adóemelő javaslatok is biztosítanak forrásokat.

3. További kérdéseket vet fel az „elkülönülten adózó státuszok” megszüntetésére irányuló javaslat is. Pontosan mit jelent ez? Az eva, ekho megszüntetését?

Igen, azt jelenti.

4. Mi az álláspontja a Reformszövetségnek az szja-kedvezmények megszüntetésével kapcsolatban? Az MDF szerint a jelenlegi helyzetben a minimálbér adómentessége mellett nagyon fontos számos további kedvezmény megszüntetése is, erre azonban a szervezet által készített anyag egyelőre nem tér ki.

A minimálbér nem adómentes, a családi kedvezményen kívül minden kedvezmény megszűnne 2010-től.

5. Az MDF szerint az áfa 24 százalékra való emelése ideiglenesen is túl magas szint, hiszen rendkívüli mértékben torzítaná az adórendszert az alapkulcs és a kedvezményes kulcs közötti 19 százalékpontos különbség. Mi a Reformszövetség álláspontja az 5 százalékos kedvezményes kulcs esetleges emeléséről?

Kérdés, mennyire állna arányban a bevételnövekedéssel az a társadalmi hatás, amit például a gyógyszerek, a könyvek vagy a vakok segédeszközeinek drágulása jelentene. A Reformszövetség álláspontját erről nem ismerjük.

A Reformszövetség programja erősen emlékeztet a négy nagy adótanácsadó tavaly publikált reformprogramjára, bár abban még az állami kiadások csökkentésének módját a politikusokra bízták. A hasonlóság természetesen nem véletlen: a Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője Oszkó Péter volt, aki részt vett az adótanácsadók tavalyi csomagjának kidolgozásában, s aki egyébként tagja a jórészt nagyvállalkozásokat tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségének is.

mi a reformszövetség?

A Reformszövetség a gazdasági elit képviselőiből – az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetőiből, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéből – és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökeiből áll.

A Reformszövetségben azonban ott ültek a kisvállalkozások érdekképviselői is. A FigyelőNet információi szerint nagy viták voltak a Reformszövetségben a nagyvállalatok, illetve a kisvállalkozások képviselői között az egészségügyi hozzájárulás (eho) emelésével kapcsolatban (az eho emelése a kisebb cégeket érinti kedvezőtlenebbül, mert ott alacsonyabb az átlagbér). A nagy adótanácsadó cégek – amelyek tudvalevően leginkább nagyvállalatoknak segítenek a fizetendő adót legálisan csökkenteni – tavalyi csomagjának 8000 forintos ehoemelési javaslata végül kompromisszumos módon 5000 forintra mérséklődött. A Gyurcsány-csomag nagyvonalúbb: nem emelné az ehót, bár a kiszivárgott hírek szerint a kormány csomagjának első változata is az eho emelését tartalmazta.

Majdnem egykulcsos

A személyi jövedelemadó sáveltolása (gyakorlatilag egykulcsossá tétele, 2011-től 15 millióig tolnák el a sávhatárt), s az adójóváírás megszüntetése főként a tehetősebbeknek kedvezne s a szerényebb jövedelműeket sújtaná – a Gyurcsány-csomagénál nagyobb mértékben.

Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta: a Reformszövetség a kormány szövetségese, s ez annyiban valóban igaznak bizonyult, hogy a kontraszthatás révén a szövetség javaslatai mellett a Gyurcsány-csomag megszorításai kifejezetten közérzetjavító intézkedéseknek tűnnek. Ráadásul a szövetség kimond olyan javaslatokat is, amelyeket Gyurcsány Ferenc eddig nem hangsúlyozott, de az országos érdekegyeztetésnek elküldött dokumentum már tartalmazza.

Ugyanaz mindkét csomagban

Ilyen például a MÁV „működési folyamatainak racionalizálása”. A Reformszövetség 85 milliárdot vonna ki a vállalatból (sejthető, ez hogyan befolyásolná a gazdaságtalanul működő szárnyvonalak létét, amelyekkel már Kóka Jánosnak is meggyűlt a baja).

Hasonló téma a gáz- és távhő-ártámogatásban a rászorultsági elv „még határozottabb érvényesítése”, vagy a rokkantnyugdíjazás feltételeinek keményebbé tétele. A két csomag metszetét jelenti még például a gyes szigorítása, a gyermekgondozó intézményhálózat bővítése. A Reformszövetség szerint ezzel növelhető a munkakínálat (több lenne a dolgozni akaró ember), ám az nem derül ki világosan a háttéranyagukból, miért gazdaságpolitikai cél válságkor, munkahelyek tömeges megszűnése idején a munkakínálatot, az aktivitást növelni.

Hasonlóan kevéssé illeszkedik a válsághelyzethez a szövetség azon tézise, hogy az infláció helyett a jegybanknak a gazdasági növekedésre kellene koncentrálnia – hiszen a válság beköszönte óta nincs gondja az MNB-nek az inflációval, az elszállt forintárfolyam miatt nem tud kamatot csökkenteni.

Miért kell kiadásokat csökkenteni?

A kiadáscsökkentés nem „úszható meg” akkor sem, ha nem történik adócsökkentés. A 2001-2006 között meghozott, túlnyomórészt jóléti, kisebb részben adócsökkentő intézkedések miatt fenntarthatatlan költségvetési pályára került az ország, az államadósság nagyjából a duplájára nőtt néhány év alatt, s ezen a gondon a 2006-os kiigazítás is csak mérsékelten segített.

A válság miatt az – uniós összevetésben egyébként nem kiemelkedően nagy – eladósodottság, a fizetési mérleg hiánya sokkal nagyobb gond, mint korábban. Tetézi a bajokat, hogy a csökkenő termelés és fogyasztás miatt – adócsökkentés nélkül is – apadnak az adóbevételek.

A Reformszövetség csomagja a kiadási megtakarításokat nagyobb részben az adóteher könnyítésére, s kisebb részben hiánycsökkentésre fordítaná, Gyurcsány csomagja viszont nem csökkentené az adóterhelést.

a reformszövetség legkeményebb javaslatai

– Megszűnne az alanyi jogosultság alapján járó családi pótlék, gyes, gyed, gáz- és távhő-ártámogatás, valamint lakásépítési kedvezmény
– 13. havi nyugdíj megszűnése.
– Nyugdíjak reálértéken való befagyasztása (gazdasági növekedéstől függetlenül).
– A nyugdíjkorhatár három év alatt fokozatosan emelkedjen 65 évre.
– A gyes és a gyed ideje 3-ról 2 évre csökkenjen.
– Az egészségügyben elkerülhetetlen a biztosítási elv következetes érvényesítése és a szolgáltatások növekvő költségeinek igénybevevőkkel közös finanszírozása (ez aligha jelenthet mást, mint részben fizetős egészségügyet).
– A munkaerő-gazdálkodási alap a munkahelyteremtést támogassa, és ne a munkanélküliség fenntartását finanszírozza. E tézis értelmezésében eligazít az egyik háttértanulmány, amely szerint „fel kell hagyni a képzetlen munkaerőt mesterségesen megdrágító megoldásokkal (minimálbér és terhei), és indokolt a bértámogatásokat erre a körre korlátozni”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bogdán Réka /24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.