– Kockázatvállalási hajlandóságát és az innovációt is szem előtt tartva ítélték oda önnek nemrég az Ernst & Young Év Üzletembere díját. Az idei év a válság miatt a rendezvénypiac számára is jóval nagyobb kockázatot jelent. Elképzelhető, hogy csökkentett üzemmódban zajlik majd a Sziget?
– Mindenki számára kritikus évek jönnek. Nekünk először is azt kell megvizsgálni, hogy lehet úgy költséget megtakarítani, hogy attól ne legyen szegényebb a rendezvény, másrészt újabb szolgáltatások indításával szeretnénk előremenekülni
a kialakult helyzetből.
– Milyen típusú racionalizálásra gondol?
– Bizonyos programokat és műfajokat, amelyeket eddig külön színpadokon szerveztünk meg, ezután egy helyszínre vinnénk.
– Ez a kínálat csökkenését jelentheti?
– Nem feltétlenül. Vannak olyan helyszínek, ahol csak este 11 után kezdődött a program, míg másutt 11-ig zajlottak a fellépések. Ezeket egy sátorban, egy technikával, akár jobb feltételekkel is meg lehet szervezni, úgy, hogy közben a költségeken is spórolni tudunk.
– Mik lehetnek az extra szolgáltatások?
– A nyugat-európai fesztiválokon a látogatók ma már általában emelt árú VIP-kempinget is igénybe vehetnek. Ezekben többek közt mindig van meleg víz, állandó őrzés, internetezési lehetőség. Az idén mi is tervezünk ilyet. Másrészt gondolkodunk azon, hogy a távolabbi országokból érkezők általunk bérelt „Sziget bulivonattal” utazhassanak ide a hosszú buszozás helyett.
– Olcsóbb jegyárakról is hallani. Ezeket milyen formában vehetik majd igénybe a látogatók?
– Nem olcsóbb jegyárban, hanem speciális kedvezményekben gondolkodunk. Egyik elképzelésünk szerint este 11 után féláron lehetne bejönni a Szigetre. Emellett egy olyan rendszert szeretnénk létrehozni, amely a csoportosan érkező egyetemistáknak a csoport létszámától függő, de maximum 50 százalékos kedvezményt jelentene. Ezzel csak a felsőoktatásban tanuló hetibérlet-vásárlók élhetnének.
– A válság miatt számolnak a szponzorok eltántorodásával?
– Szerencsére a legtöbb támogatói szerződésünk több évre szól, és nem az idén jár le. Ha most kellene megújítani a szerződéseket, valószínűleg több visszalépéssel szembesülnénk.
– Az EcoNettel még 2007-ben kötött adásvételi szerződésben szigorú feltételek vannak: többek közt a cég ahhoz köti a Sziget Kft. kialkudott vételárát, ha az adózás előtti eredmény 2008-ban eléri a 200 millió, 2009-ben pedig a 350 millió forintot. Menni fog ez ilyen körülmények között?
– Még nem látjuk, milyen lesz az idei év. A külföldi látogatók száma jelentősen nőtt az elmúlt években, ha ez tovább folytatódik, teljesíthetők a feltételek. Ha visszaesik a nemzetközi érdeklődés, nehezebb lesz a helyzetünk.
– Hogy zárták a tavalyi évet?
– Sikeresen, az EBITDA-nk 220–230 millió forint közötti. Fontos, hogy mostanra már nemcsak a Szigeten múlik vállalkozásunk sikere, egyre jobb üzleti eredményeket ér el a soproni Volt Fesztivál is. A tavalyelőtt útjára indított Balaton Sound szintén kifejezetten jól debütált, és meggyőződésem, hogy az idén is hasonlóan teljesít majd.
– A Félszigettel viszont, ha jól tudom, több a probléma.
– Egyelőre bizonytalan, hogy meddig használhatjuk a marosvásárhelyi helyszínt, másrészt pedig a belépőjegyárakat is nagyon nehezen lehet közelíteni a finanszírozhatósághoz szükséges szinthez.
– Lehetséges, hogy veszélyben van a Félsziget jövője?
– Azon vagyunk, hogy mindenképpen legyen az idén is, de most százszázalékosan nem merem kijelenteni, hogy megrendezzük.
– Felmerült korábban a horvát tengerparti terjeszkedés is. Elindulhat a projekt az idén?
– Eredetileg sem idei, hanem 2010-es tervről volt szó. Van már egy kiszemelt helyszín a szlovén–horvát határnál a tengerparton, de keressük a további lehetőségeket is.
