Üzleti tippek

Bejelenti Gyurcsány a megszorításokat – percről percre

admin
admin

2009. 02. 16. 12:15

Az általános forgalmi adó 20-ról 23 százalékra emelkedik. Az szja alsó kulcsa 18-ról 19 százalékra nő, de a sáv határát 3 millió forintig eltolják. A 13. havi nyugdíj beépül az ellátásba, de a jövőre nyugdíjba menők már nem kapják. Kövesse a parlamentben történteket az FN-en élőben!


14.55

Gyurcsány Ferenc záró gondolataiban, azzal viccelődött, hogy valamennyi európai vezető őt tehetné felelőssé a saját országaikban lévő recesszióért, ő vállalja a felelősséget a II. világháború óta legsúlyosabb gazdasági válságért.

Végezetül, a kormányfő az ellenzéknek, és főleg a Fidesznek címezve elmondta, továbbra is várja konstruktív és konkrét javaslataikat.

gyurcsány bejelentésének lényeges elemei

– Áfaemelés: 20-ról 23 százalékra
– Jövedéki adó emelése (3-7 százalék)
– Szja-sávhatár eltolása 1,7 millióról 3 millió forintra
– Az szja felső kulcsa (a különadó megszűntével) 40 százalékról 38 százalékra csökken
– Az szja alsó kulcsa 18 százalékról 19-re nő, de az alacsonyabb jövedelműek sem fizetnek több adót az adójóváírás rendszerének átalakítása miatt
– Megszűnnek szja-mentességek (üdülési csekk, étkezési jegy)
– a vállalkozások társasági adójának 16-ról 19 százalékra növelése (a különadó eltörlésével ez egy százalékpontos könnyítést jelent)
– 32-ről 27 százalékra csökkenteni a munkáltatók által fizetett járulékokat
– Nem lesz 13. havi nyugdíj az újonnan nyugdíjazottaknak
– Megszűnik a nyugdíjak svájci indexálása 4 százalékos gazdasági növekedés alatt
– Megadóztatják a családi pótlékot és más szociális támogatásokat
– Marad a gyed két évre, viszont az eddigi fél év munkaviszony-igazolás helyett egy év munkaviszony-igazolás kell.


14.45

Lendvai Ildikó Angliával példálózott: 4 százalékos recesszió és 10 százalékos hiány, pedig ott nem spóroltak. “Egyesek a válságból való kimenekülést a kirohanásra értették, és a büfét válságmentes övezetnek vélik” – emlékeztetett az ellenzékiek kivonulására.

Elmondása szerint a javaslatok értelmében 0 költségvetési plusz nincs, jövőre kevesebb is jön be, mint eddig. Egy átlagos jövedelmű, kétgyerekes családnál a nettó jövedelem 11 530 forinttal nő, a foglalkoztatási költség pedig 10 ezer forinttal csökken. Ha az átlagos jövedelmű család legfelső áfakörbe (23 százalékos) tartozó termékeket vásárolna csak, akkor is csak 5 ezer forintos pluszkiadása lenne – állítja Lendvai.

14.41

Az SZDSZ már évek óta javasolja a program egyes elemeit – emeli ki Fodor Gábor -, ám ha ezeket már korábban megvalósította volna a kormány, nem itt tartana az ország. Zöld csomagot és megújuló energiát javasol Fodor.

(fotó: MTI)

A dunai gátőrhöz, Pelikánhoz hasonlította Gyurcsányt

(fotó: MTI)


14.28

Magyarország az IMF markába került, a Gyurcsány-kormány a kudarcok története, családok tízezrei pedig a csőd szélén állnak – mutatott rá felszólalásában Semjén Zsolt. Szerinte döntsön a nép, vissza kellene adni a népnek a döntés jogát, ahelyett hogy egerekként kísérletezzenek rajta.

14.19

“A mutatók szerint Magyarország 10 évre zuhant vissza, ez a kormányzati politika kudarca” – hangsúlyozza Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Számonkéri a szocialista képviselőkön, hogy hisznek az adórendszerben javasolt változtatásokban, és mindezekben támogatásukkal biztosították Gyurcsányt – erre kisebb morajlás hangzik fel az MSZP sorai felől. A házelnök kénytelen a képviselőket csendre inteni.

Navracsics szerint ez nem más, mint egy újabb megszorító csomag.

14.12

“Háttérszámítás, hatástanulmány nélkül ült ma össze az Országgyűlés” – jelentette ki Dávid Ibolya. Véleménye szerint sokkal inkább egy egyetemi előadásra emlékeztetett a miniszterelnök mai beszéde, mint egy válságkezelés megoldásáról szóló programról.

A tanú című film főszereplőjéhez, Pelikánhoz hasonlította Gyurcsányt, mint aki nézi a vizet és rádöbben, hogy valami nem stimmel. “Sok-sok vargabetű után, újra reformokra készül a kormány, négy hónap elegendő idő lett volna a cselekvésre, nem sikerült megállítani az országot a lejtőn” – hangsúlyozta felszólalásában.

(fotó: MTI)

Dobrev Klára is meghallgatta Gyurcsány programját

(fotó: MTI)


14.01

Patrióta gazdaságról beszél Gyurcsány. Ennek elemeként magyar élelmiszer kerülne a magyar boltokba 80 százalékban, amelyre megállapodást készítettek elő a nagy áruházláncokkal.

A bankok felelősségéről szólva elmondta, nem tolerálható a bankok egyoldalú érdekérvényesítő gyakorlata. Méltányos kétoldalú kapcsolat legyen az ügyfél és a bank között. Ha kell jogi eszközökkel.

13.55

1400 milliárdos hitelcsomaggal támogatják a kkv-ket, s közben sürgetik a bankokat, amelyek nem elég gyorsak, s 1800 milliárd forint állami beruházást hoznak előre, kórházat, utak, egyetemek építését, felújítását. Minden ágazatot nem lehet támogatni, ezért az államnak néhányat ki kell emelnie: ilyen a járműipar, a gyógyszeripar, a logisztika és informatika.

A nagy hozzáadott értéket termelő ágazatok mellett – s ez Gyurcsány szerint gazdasági félfordulatot jelent – olyan ágazatokat is támogatna a kormány, amelynek nagy az élőmunkaigénye: ilyen az építőipar, a turizmus, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar. A kormány támogatja a megújítható energiákat, s növelné a paksi atomerőmű kapacitását is.

13.50

“Szükséges, hogy a mai 30-40 évesek nyugdíja is biztosított legyen, ehhez meg kell változtatni a mai nyugdíjrendszer 3 fontos jellemzőjét” – mutatott rá Gyurcsány.

A nyugdíjrendszerben javasolt változtatások:
– a havi nyugdíjakba beépíteni a 13. havi nyugdíjat
– a svájci indexálást a jelenlegi formájában csak 4 százalékos gazdasági növekedés fölött alkalmaznák
– 2016-tól évente 4 hónappal növekedjen a nyugdíjkorhatár

“Ezekkel a javasolt változtatásokkal 2050-ig egyensúlyban lesz a magyar nyugdíj” – állítja a miniszterelnök.

13.41

Szociális juttatások változása: a jobban rászorulók kapnának többet. 400 milliárdos célzott támogatást osztanának ki, például lakhatási támogatásra fordítana a kormány. Pontosítják a támogatások elosztását. Valamennyi állampolgár támogatásait könyvelni fogják. Először csak az állami, majd az önkormányzati szinten is így lesz 2010-után.

A családi pótlékot mindenki egyformán kapja majd. A jövedelmek közé csatornázzák be a támogatásokat is. 100 ezer forint havi jövedelemig vagy nem csökken a személyijövedelemadó-teher vagy 100 és 130 ezer között csökken a szociális juttatás, de ennyivel csökken az adóteher is. Az e fölötti bevételi határnál a juttatások csökkenését ellensúlyozná a kedvezőbb adózás.

Marad a gyed két évre, viszont az eddigi fél év munkaviszony-igazolás helyett egy év munkaviszony-igazolás kell.


(fotó: MTI)

Öt területen javasol változtatásokat (fotó: MTI)


13.39

“A magyar adórendszer ezek után versenyképes lesz a régióban” – magyarázza Gyurcsány az adórendszer változtatásának szükségességét.

—-Öt területet érintő átalakítás—-

13.30

Öt területen javasol átfogó átalakítást: az adórendszer, a szociális rendszer, a nyugdíjrendszer, a gazdasági támogatások és a politikai igazgatási rendszer területén. Az alacsonyabb jövedelműek, akik 18 százalék helyett 19 százalékos kulccsal fognak adózni, sem fognak több adót fizetni, mint eddig, úgy alakítják át az adójóváírás rendszerét. Az áfaemelést (20-ról 23 százalékra) nem ellensúlyozza majd új termékek, szolgáltatások bevonása kedvezményes kulcs alá. Radikálisan szűkül a kedvezmények, mentességek köre, például az üdülési csekkek, étkezési jegyek adómentessége is megszűnne – a miniszterelnök ebben a témában még vitákra számít.

Áfaemelés – pró és kontra

Az áfaemelés előnyei között említhető a szélesebb adóbázis. Jobban szétoszlik az adóteher, ráadásul a pénzügyi-gazdasági válság antiinflációs hatása ellensúlyozza az emelés inflációs hatását. Kis költséggel, könnyen beszedhető adó.

Hátránya azonban, hogy visszafogja a fogyasztást, fokozza a recessziót. Regresszív adó, a szegényeket jobban sújtja, mint a tehetőseket, a magasabb jövedelműektől arányosan kevesebbet, míg az alacsonyabb jövedelműektől többet von el, ezért az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások fogyasztása csökkentett áfával adózik számos országban. A a fogyasztást terhelő adók közül a magyarországi 20 százalékos áfakulcs a nyolcadik legmagasabb az Európai Unióban, az előttünk álló 7 ország közül 6 széles körben alkalmaz csökkentett adórátát.

Kóka János korábban már jelezte: az SZDSZ nem támogatja az áfaemelést. Ettől azonban még lehet áfaemelés, hiszen a 2009-es adótörvények is az MDF támogató szavazataival mentek át. Az MDF korábban az áfa emelését javasolta, mint az szja-sávhatár feljebb húzásának és az örökösödési illeték eltörlésének fedezetét.

Adórendszeren belüli változtatások:
– az szja sávhatárát 1,7 millió forintról 3 millió forintra eltolni
– 32-ről 27 százalékra csökkenteni a munkáltatói járulékot
– különadók eltörlése
– az általános forgalmi adó 20-ról 23 százalékra növelése
– a jövedéki adót 3-7 százalékig növelni
– a vállalkozások társasági adójának 16-ról 19 százalékra növelése (a különadó eltörlésével ez egy százalékpontos könnyítést jelent)

járulékcsökkentés – pro és kontra

A járulékcsökkentés mellett szól, hogy uniós összevetésben kiemelkedően magas a járulékszint hazánkban. A járulékok csökkentése a vállalkozások jövedelmi pozícióját javítaná. Nincs bizonyíték ugyanakkor arra, hogy a járulékok csökkentése élénkítené a foglalkoztatottságot, ugyanis a vállalatok a „megspórolt pénzen” nem biztos, hogy újabb embereket vesznek föl (különösen, ha a recesszió miatt csökken a kereslet termékeik iránt), bármire fordíthatják azt, például profitként is kivehetik.

A járulékcsökkentés különböző mértékben javítja majd a vállalkozások jövedelmi helyzetét: az 5-9 főt foglalkoztató vállalatoknál 237 300 forint, míg a 250-499 főt foglalkoztató vállalatoknál 677 200 forint volt a havi átlagkereset 2006-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint. A kisvállalatoknál (10-49 főig) ebben az időszakban 230 800 forint, a középvállalatoknál (50-249 főig) 529 700 forint volt a havi átlagkereset.

A járulékcsökkentés az ágazatokat tekintve is különböző mértékben hagy pénzt a vállalkozásoknál: míg a nettó árbevételhez képest például az egészségügyi szolgáltatások átlagosan 26,6 vagy a vendéglátásnál 16,6 százalékos a bérköltség aránya, addig például a járműiparnál csak 4, a vegyiparnál 5,6 százalékos az arány az APEH 2006. évi társaságiadó-bevallások adatai szerint.


13.23

A gazdasági csökkenés elérheti a 2,5-3 százalékot, ám akár 3,5 százalék is lehet – emeli ki Gyurcsány.

A kettős szorításra kettős válasz: többek között javítani a versenyképességét, a korábbi 57 százalékról 65-70 százalékra növelni a foglalkoztatást.

Idén 200-220 milliárddal (a költségvetés 1 százaléka) kellene kevesebbet költeni, jövőre 550 milliárddal (a költségvetés 2 százaléka), 2011-ben pedig 650 milliárddal – hangsúlyozza.

13.19

“Fizetőképességük megőrzésével küzdenek azok az országok, amelyeknek a nemzeti valutája nem világpénz, így Magyarország is” – mutat rá a miniszterelnök. Elmondása szerint Magyarország kettős szorításban van: egyrészt a fizetőképesség megőrzésén kell dolgoznia, másrészt az elmaradt szerkezeti reformok miatt versenyképességét is javítania kell.

Kivonul az ellenzék (fotó: MTI)

Kivonul az ellenzék (fotó: MTI)


13.13

Válságkezelés és növekedés címmel a kormányfő elkezdi beszédét. “A válságnak az a sajátossága, hogy a legsikeresebbnek és legversenyképesebbnek vélt országoknak jelenleg összeomlott a gazdasága, a versenyképesség ugyanis hamar elillanhat” – hangsúlyozza Gyurcsány.

13.12

Gyurcsány Ferenc megkezdené napirend előtti felszólalását, a Fidesz-KDNP képviselői azonban kivonulnak az ülésteremből. Az ellenzékiek kivonulását a szocialisták tapssal fogadják.

13.09

Mádai Péterről, korábbi SZDSZ-es parlamenti képviselőről egy perces néma felállással emlékezik meg az Országgyűlés.

13.06

Bácskai János, országgyűlési képviselő akadozva mondja el a képviselői eskü szövegét.

Akadozva ment a Bácskai képviselői esküje (fotó: MTI)

Akadozva ment Bácskai képviselői esküje (fotó: MTI)

Fidesz-KDNP nélkül

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évindító parlamenti beszédén nem lesznek jelen a fideszes és a KNDP-s képviselők. A hétfő délelőtti frakcióülésen a képviselők ugyanis abban maradtak, hogy nem változtatnak az eddigi gyakorlaton és kivonulnak a miniszterelnök napirend előtti beszédéről.

Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta: az elmúlt húsz év legátfogóbb adó- és járulékreformja készül: nem 1-2 százalékos módosítgatás, hanem átfogó reform lesz. Változik a struktúra, a mértékek és a filozófia is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.