A rendszerváltást követően, 1991-ben váltak újra önálló és független jogalkalmazókká a közjegyzők. A közjegyzői tevékenység hatósági jellegű, tehát a közjegyző soha nem az ügyfél mellett vagy ellen fejti ki tevékenységét (nem képviselheti ügyfelét), hanem elfogulatlanul, pártatlanul és kizárólag a jogszabályoknak alárendelve. A törvény a közjegyzőket kamarai szervezetben fogja össze, és a kamarára bízza a közjegyzői szervezet belső igazgatásának feladatait is. Az elmúlt években többször felmerült a kötelező kamarai tagság eltörlésének kérdése (az egyéni és társas vállalkozásoknak már nem kötelező szakmai kamarához csatlakozniuk), azonban a közjegyzői tevékenység a jogalkalmazáshoz és az igazságszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szellemi szabadfoglalkozás, amelyet közjogi normák határoznak meg. A hatósági jellegű tevékenység miatt az alkotmányos jogbiztonság indokolja, hogy a közjegyzői szervezet igazgatása kamarai szervezetben működjön továbbra is.
A közjegyzőket az igazságügyi miniszter – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara véleményének beszerzése után – nevezi ki határozatlan időre, és meghatározza az ország területén működő közjegyzők számát is. Jelenleg 314 közjegyző működik Magyarországon.
Ki lehet közjegyző?
Közjegyzővé az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik, letette a jogi szakvizsgát, és legalább 3 évi közjegyző-helyettesi gyakorlatot igazol. Gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat is. Mindez azt jelenti, hogy a közjegyzővé válás feltétele minimum nyolcévnyi tanulás.
A közjegyzőkre ezenfelül szigorú összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak. Az oktatási, tudományos, irodalmi, művészeti és sporttevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthetnek, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhatnak, és eljárásuk során magánokiratot nem készíthetnek a feleknek.
A közjegyzői tevékenység további feltétele a megfelelő felelősségbiztosítás és iroda meglétének igazolása.
A közjegyzői állást pályázat útján lehet betölteni, a fentiekből következően nemcsak a közjegyzői irodában tapasztalatot szerzett jogászok pályázhatnak, hanem ügyvédek, bírák, ügyészek, jogtanácsosok is. Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén megüresedett közjegyzői állás van, meghirdeti a pályázatot, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.
A közjegyzői szolgálat pedig akár nyugdíjig biztos állást jelenthet, hiszen csak akkor szűnik meg, ha a közjegyző lemond, elveszíti magyar állampolgárságát vagy a bíróság eltiltja foglalkozásától (például bűncselekmény elkövetése miatt), esetleg hivatása gyakorlására alkalmatlannak nyilvánítják (betegség miatt), továbbá, ha hivatalát veszti, amit a közjegyzői fegyelmi bíróság mond ki. A zárt létszám nem azt jelenti, hogy a 314 közjegyző egyedül jár el az összes ügyben. A közjegyzői irodák jó részében munkájukat más, jogi végzettségű alkalmazottak, a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek segítik. A közjegyzőjelölt a területi kamarával, a közjegyző-helyettes pedig a közjegyzővel áll munkaviszonyban.
Közjegyzőjelöltté büntetlen előéletű, jogi egyetemet végzett magyar állampolgár nevezhető ki. Közjegyzőhelyettesnek pedig azt a szakvizsgázott jogászt lehet felvenni a kamarai névjegyzékbe, aki igazolja, hogy az adott kamara területén működő közjegyzővel megállapodást kötött a munkakör betöltésére. A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; de az általa készített okirat érvényességéhez vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges.
Mielőtt irigykednénk…
Tekintettel arra, hogy a közjegyzői állások száma korlátozott, a jogi egyetemek pedig ontják a jogászokat, lassan igazzá válik a mondás, miszerint közjegyzővé szinte csak kihalásos alapon lehet válni.
A biztos és jól fizető állás azonban nem feltétlenül igaz minden közjegyzőre. Azon túl, hogy hosszú éveket kell tanulni, majd a közjegyzői irodában közjegyzőjelöltként, közjegyzőhelyettesként további évekig segíteni a közjegyző munkáját, a kimondottan nagy felelősség mellé egyáltalán nem biztos, hogy kimondottan nagy jövedelem társul. A díjazás kötött, nem az ügyfelek megállapodásától függ, azonban a bevétel nagyban eltér aszerint, hol helyezkedik el az országban az iroda.
A közjegyzők munkájának csak egy részét teszik ki a hagyatéki eljárások (igen mérsékelt díjazással), a banki hitelszerződések közokiratba foglalása. Az, hogy milyen egyéb ügyekkel és mekkora ügyértékben fordulnak közjegyzőhöz például vállalkozások, függ attól, hogy nagyvárosi forgalmas helyen vagy kisvárosban, gazdaságilag hátrányosabb helyzetű településen van az iroda. Ha ugyanis kevesebb cég, illetve bank van egy városban, akkor az ügyszám és a díjazás is kevesebb.
Azt se felejtsük el, hogy a közjegyzői díj nem a közjegyző jövedelme. Ebből fedezi természetesen a saját jövedelmét is, de viseli az iroda költségeit, fizeti az alkalmazottakat és azokat az egyéb költségeket, amelyek a közjegyzői tevékenységhez járulnak: például az okiratok kötelező őrzésének költségei. Az államtól a hatósági feladatok ellátásához nem kap költségvetési támogatást. A közjegyzői díjszabást még 1992-ben állapították meg, a fix díjakat is tíz évvel ezelőtt emelték utoljára, igaz, a magánszemélyeknek még így is gyakran nagyon magasnak tűnik a közjegyzőnek fizetendő díj.
Ráadásul a közjegyző még ha akarná, sem tudná eltitkolni a jövedelmét, minden egyes díjáról számlát állít ki, és minden egyes alkalmazottját teljes munkaidőre, teljes fizetéssel bejelentve foglalkoztatja.
Irány a közjegyző!
A közjegyzői törvény megfogalmazása szerint a közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. Ezenfelül a közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nem peres eljárásokat.
Vannak olyan ügyek, amikor nem mi döntjük el, hogy közjegyzőhöz fordulunk-e, hanem jogszabály vagy más előírás kötelez erre.
Például okiratok közjegyző által hitelesített másolatait gyakran kell csatolni akár pályázati dokumentumokhoz, akár egy új munkatárs kiválasztásakor. Vállalkozásalapításkor ugyan már nem kötelező csatolni a cégeljárásban a vezető tisztségviselők közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, közbeszerzéseknél, egyéb állami pályázatoknál, hitelfelvételnél elengedhetetlen.
A jelzáloghitel-intézetekkel kötött jelzáloghitel-szerződést is sokáig kötelező volt közjegyzői okiratba foglalni, főként azért, hogy a benne foglalt követelés bírósági eljárás nélkül végrehajtható legyen. Ma már magát a hitelszerződést nem kell közokiratba foglalni, elegendő, ha a kötelezett (adós) kötelezettségvállaló nyilatkozata készül közokiratban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a bankban készül a hitelszerződés, az adós már megteheti kötelezettségvállaló nyilatkozatát a közjegyző előtt, a hitelszerződést pedig már csak a bankban kell aláírni, mégpedig közjegyzői közreműködés nélkül.
Amennyiben olyan szerződést kötünk, amelyben biztosítékként egy adott ingóságra jelzálogjogot alapítunk, a szerződést kötelező közokiratba foglalni, ugyanis az elzálogosított ingóságokról a közjegyzői kamara vezeti a zálogjogi nyilvántartást. Megjegyzem, hogy hamarosan változás várható a szabályozásban, ugyanis az egyedileg pontosan meghatározható ingóságok (pl. egy adott gépjármű) elzálogosításához nem kell majd közjegyzői okirat, a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lesz, és be lehet majd jegyezni a közjegyzők által vezetett zálogjogi nyilvántartásba. Így a feleknek nem kell majd megjelenniük a közjegyző előtt, és csak a nyilvántartás költsége merül fel kiadásként. Ráadásul a nyilvántartás adatai online hozzáférhetőek lesznek, ami megkönnyíti majd a végrehajtást. Ez a könnyítés a gépjármű-forgalmazóknak, akik éppen azért választanak más biztosítékot egy-egy gépjármű-adásvételnél, mert túlságosan merev és költséges a jelzálogjog bejegyzése, ráadásul a gépjármű forgalmi engedélyében nincs is nyoma.
Egyre gyakoribb, hogy a vállalkozás okiratainak, szerződéseinek külföldi felhasználása kereskedelmi kapcsolataiban elengedhetetlen. 2008 szeptemberétől a közjegyzők végzik a külföldi felhasználásra szánt, a közjegyzők által kiállított (hitelesített) okiratok úgynevezett felülhitelesítését (ez korábban az igazságügyi tárcához tartozott). Ilyen okirat például a cégkivonat vagy bármely más irat hiteles fordítása. A felülhitelesítésért (apostille) közjegyzői, illetve fordítói – aláírásonként 5000 forint – díjat kell fizetni.
Amikor érdemes…
Gyakori tapasztalat, hogy a bírósági eljárás hosszadalmas, mire ítélet születik, az adós akár fizetésképtelenné is válhat, hiába a jogerős ítélet, a behajtás nehézkes. Ezért van nagy jelentőssége annak, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződések külön bírósági végrehajtási eljárás nélkül is végrehajthatók. A feltételeknek megfelelő és közokiratba foglalt szerződésre a bíróság végrehajtási záradékot vezet, és a követelés ezzel végrehajtható, külön peres eljárásnak nem kell megelőznie a behajtást.
A végrehajtásnak természetesen feltétele, hogy a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozzon, és a követelés határideje lejárt legyen.
Tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó uniós szabályozás szerint a nem vitatott pénzkövetelésről bármely tagállam közjegyzője által kiállított okirat bármelyik más tagállamban előzetes peres eljárás nélkül végrehajtható, a közjegyző európai szinten kereskedelmi biztonságot tud nyújtani a feleknek.
Ténytanúsítvány ’09
A közjegyzők hatásköre 2009. január 1-jétől tovább bővült, ugyanis egyes polgári nem peres eljárások közjegyzői hatáskörbe kerültek – ezekben az ügyekben a közjegyzők eljárása a bíróságéval azonos hatályú.
Az eddigi szabályok szerint az előzetes bizonyítás elrendelése és a bizonyítási eljárásban a szakértő kirendelése is bírósági útra tartozott. Januártól az előzetes bizonyítás elrendelése közjegyzői hatáskörbe került, permegelőző vagy a per eldöntését könnyítő és jelentősen meggyorsító eljárás. A közjegyzői közreműködéssel konzerválni lehet a bizonyítékokat, az eljárás pedig sokkal olcsóbb és gyorsabb lehet. A közjegyző a bizonyítandó tényről úgynevezett ténytanúsítványt vesz fel, amelyet közokiratba foglal. Ha például egy honlapon jogsértő tartalom jelenik meg, amely másnapra eltűnik, a ténytanúsítvánnyal hitelesen lehet igazolni, hogy adott pillanatban megjelent a kifogásolt tartalom. A ténytanúsítvány felmutatása könnyen meggyőzheti a felet, hogy felesleges a pereskedés, a pervesztés a bizonyíték felmutatásával ugyanis valószínűsíthető. A felek kérelmére a közjegyző szakértőt is kirendelhet, így nem utólag kell egy peres eljárásban rekonstruálni a történteket. Természetesen a ténytanúsítvány és a szakértői vélemény a bírósági perben is felhasználható, ami gyorsítja a per befejezését. A közjegyző az igazságügyi szakértő személyét maga választja ki – a kérelmező meghallgatása nélkül dönt. Éppen ezért a kirendelt szakértő függetlensége, pártatlansága utóbb nem is vitatható. Szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet lehet kirendelni. Más szakértő csak a fentiek hiányában, kivételesen alkalmazható. Természetesen igazságügyi szakértő kirendelése továbbra is kérhető akár a bíróságtól is, így az érintett maga döntheti el, hogy bírósági vagy közjegyzői eljárást kezdeményez-e.
A közjegyző által kirendelt szakértő véleményét egy későbbi bírósági eljárásban szabadon fel lehet használni. A szakvélemény ugyanolyan bizonyítóerővel rendelkezik, mintha a szakértőt maga a bíróság rendelte volna ki.
