Egy az agrártárca hozzájárulásával készült elemzés szerint a tej és tejtermékek
(sajt, vaj és tejpor) tavalyi árrobbanása mögött elsősorban a megnövekedett
ázsiai kereslet és az exportőr országok termelésének és készleteinek jelentős
visszaesése állt. A rendkívül magas olajárak és a gyorsan fejlődő keleti
gazdaságok hatására az élelmiszerek iránti kereslet jelentős növekedése volt
tapasztalható a Közép-Keleten, Oroszországban, Kínában és Indiában. A
meghatározó tejtermelő országok (USA, Ausztrália, Új-Zéland, India) pedig a
tavalyi szárazságok miatt nem tudták kielégíteni a megnövekedett keresletet.
A világ éves tejtermelése – a megnövekedett kereslet miatt – a tavalyi 670
millió tonnáról, 18,5 százalékos bővüléssel, előreláthatólag 794 millió tonnára
emelkedik 2017-ig.
A tanulmány szerzői kiemelik, hogy az EU tejtermelése az idei évben 149 millió
tonnán stabilizálódhat, ami a globális termelés 22 százalékát jelentené
2008-ban. Ugyanakkor az idén 2 százalékkal megemelt uniós tejkvóták hatására,
az átlagos tejhozam 1,3 százalékos éves növekedése mellett a tehénállomány
csökkenésére is számítani lehet. Jelenleg egy tehén átlagos tejtermelése a
Magyarországgal egy időben csatlakozott 15 tagállamban 27 százalékkal, Romániában és Bulgáriában
pedig 52 százalékkal alacsonyabb, mint a tíz, legkorábban csatlakozott uniós
tagállamban – olvasható a tanulmányban.
A szerzők szerint az EU a globális kereskedelem 40 százalékát lefedve, a világ
legjelentősebb tejtermék-exportőre marad 2008-ban is. Számítani lehet azonban
arra, hogy az uniós termelési és fogyasztási szokások eltolódásával népszerűbbé
válnak a drágább és jobb minőségű termékek.
