A Provident, az Athlon és a KáPé gyakran 3–400 százalékos teljes hiteldíj mutatóval dolgozik, igaz, hitelt szinte bárki kaphat. „Szükségünk lenne egy eszközre, hogy korlátozhassuk az ilyen és hasonló pénzintézetek tevékenységét, jelenleg ugyanis a több száz százalékos díjak nem minősülnek uzsorakamatnak” – mondta el véleményét az FN-nek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A bajban lévő magánszemélyeknek és cégeknek gyakran ezek a gyorshitelek jelentik a végső lökést, és a csődtől már csak egy igazi uzsorás védheti meg őket.
Uniós példák egyébként szép számmal akadnak. Franciaországban a jegybanki alapkamatból és a jellemző piaci hiteldíjakból számítanak egy felső értéket, amit évente többször felülvizsgálnak, s ezt a módszert alkalmazzák a jelzálog- és a fogyasztási típusú hiteleknél is. Azokban az országokban, ahol korlátozzák a THM-eket, a nemzeti bank, a pénzügyi felügyelet és a pénzügyminisztérium tagjaiból álló felettes szerv állapítja meg a határokat, és ellenőrzi annak betartását.
Belgiumban a kölcsön nagysága és a lejárat alapján maximalizálják a részletfizetések kamatait. Németországban a kölcsönök kamata nem haladhatja meg az adott szektor jellemző piaci értékének kétszeresét. Lengyelországban két éve szabnak határt a lakossági kölcsönök kamatának, amely a mindenkori jegybanki alapkamat négyszerese. Ezzel a lépéssel a kamatok átlagosan nem haladják meg a 22 százalékot.
Pozsonyban nem tétováznak
Szlovákiában már eljutottak a konkrét lépésekig. A kormány a kamatok felső határát minden egyes hitelfajtánál külön állapítaná meg, amely nem lenne több, mint az adott típus piaci átlagának kétszerese (néhány hitelnél négyszeres lenne ez az érték). A szlovák bankszektor érdekképviseleti szervei élesen bírálták a tervezetet, s arra hivatkoztak, hogy szerintük éppen ellentétes hatást érne el az intézkedés, vagyis a feketepiacot növelné. Szlovákiában egyébként Magyarországhoz hasonlóan 7 és 400 százalék között mozognak a THM-ek, és hasonlóan nagy szociális gondok vannak néhány régióban.
A Magyar Bankszövetség (MB) egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. „Még csak informális egyeztetések folynak a kabinettel, de egyértelműen látszanak a felelősségek, vagyis a kormányzatnak kell lépnie az ügyben, mert alapvetően szociális problémáról van szó” – mondta el az FN-nek Felcsuti Péter, a szövetség elnöke, aki nem az MB hivatalos álláspontját közölte. A bankár azt is hozzátette, hogy irreálisnak tartja a magyarországi több száz százalékos díjakat, de vannak olyan pénzintézetek, amelyek kétszámjegyű tételei is irreálisak.
Segélyt csinálni a hitelekből?
A kormány egy úgynevezett szociális modell bevezetésével csökkentené az uzsorakamatot. Egy hónapja mutatták be azt a konstrukciót, amely a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózatára testálná a kedvezményes mikrohitelek nyújtását. Az egyedi döntéseket egy olyan testület vizsgálná meg, amelybe bevonnák az önkormányzatok képviselőit is, tehát olyanok döntenének a hitelkérelemről, akik jól ismerik a felvevő körülményeit, valamint közfoglalkoztatáshoz is lehetővé tennék a törlesztés csökkentését.
Mindezért csupán a felvett összeg fél-egy százalékát kellene fizetni, vagyis csak a kezelési költséget. A szociális tárca jelenleg a Pénzügyminisztériummal egyeztet a lehetőségekről és a konkrét lépésekről. A THM-ek felső plafonjának megállapítására szintén nincs még teljes terv. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos szerint a gyorskölcsönök magas hitelkamata nehéz helyzetbe hozhatja az embereket, és ezért komoly állami fellépés szükséges.
Szabad piac, szabad…
Az unióban nem mindenhol vadásszák a sokat ígérő pénzintézeteket. Angliában például teljesen liberális a szabályozás, és arra támaszkodtak a törvényalkotók, hogy a piac majd kiszűri a tisztességtelen szereplőket, és az emberek egyszerűen nem veszik igénybe azokat a szolgáltatásokat, amelyeket túl drágának vagy kockázatosnak tartanak. Angliában viszont több száz éves a pénzügyi kultúra, ez nem mondható el Magyarországról. Ezt egyébként a PSZÁF is elismerte.
A felügyelet az MNB-vel és a Gazdasági Versenyhivatallal közösen ezért nemrég országos médiakampányba kezdett. A Pesti Estben például többoldalas ismeretterjesztő anyagokat jelentettek meg a járadéktípusokról, és hamarosan a befektetési alapokról adnak információkat közérthető módon. Az alapvető pénzügyi ismeretek oktatása egyébként már a Nemzeti Alaptantervben is szerepel. Az már egy másik kérdés, hogy a gyakran írni-olvasni is alig tudó, hátrányos helyzetű tízezrek körében milyen fogantatása lesz a pénzügyi ismereteknek.
