Üzleti tippek

Trükkök a keresőmarketingben

admin
admin

2008. 07. 20. 14:20

Vagyont ér, ha a keresők előkelő helyen jelenítik meg egy cég weblapját. Ám ezt számos szolgáltató tisztességtelen módszerekkel éri el, amivel feketelistára küldheti a honlapot - olvashatják a Figyelőben.

Ha egy cég bakancsokat szeretne forgalmazni az interneten, akkor mindenképpen az a kívánatos számára, hogy a “bakancs” szó beírása nyomán a találati listán a honlapja az elsők között szerepeljen. Amennyiben kevés oldal foglalkozik a témával, akkor erre jó esélye is van, de a vevők kerülhetnek ki azok közül is, akik a “túrabakancs”, a “cipő”, vagy például a “magas szárú” szavakat írják a keresőbe.

Tudatos munkával és tervezéssel elérhető, hogy a honlap mindezekre a kifejezésekre jó helyezést érjen el és ezzel nőjön az oldalra érkező releváns látogatók száma – így szokta összefoglalni ügyfeleinek is a keresőoptimalizálás (search engine optimalization – SEO) lényegét Keresztúri Gergely, a Kirowski keresőmarketing üzletágának igazgatója. (Csupán Észak-Amerikában 1,3 milliárd dollárra, azaz közel 200 milliárd forintra tehető a SEO iparág tavalyi bevétele.)

A Google titkai

Könnyű belátni, hogy jóval több látogató, potenciális ügyfél érkezik arra a weboldalra, amely az elsők között szerepel a keresők találati listáján. Az ehhez szükséges munka mikéntjéről azonban még mindig ellentmondásos információk állnak a weboldal-üzemeltetők rendelkezésére. Pedig az ismeretek nem csak akkor bizonyulhatnak hasznosnak, ha magunk, vagy más, ismerős informatikus próbálja feljebb tornászni oldalunkat a találati listán, hanem akkor is, ha erre szakosodott céget bízunk meg a feladattal.

Mára egyértelmű a Google dominanciája a keresők világpiacán: tavaly a comScore kutatócég a piacvezető 62,4 százalékos részesedését mérte, míg a második Yahoo! 12,8 százalékkal, a Microsoft pedig mindössze 2,9 százalékkal szerepelt a versenyben. Éppen ezért a magyar nyelvű honlapoknak is elsősorban a Google keresőjében kell jól szerepelniük.

ÜLDÖZÖTT TRÜKKÖK

CLICK FRAUD. Egy
oldal látogatottsága klikkelő robottal is növelhető. Ez a program
utolérhetetlen sebességgel és mennyiségben képes megnyitni weboldalakat.

CLOACKING. Olyan oldalaknál használt módszer, amelyek adott esetben
a kereső által „tiltott” szöveget, hivatkozást tartalmazhatnak, vagy
éppen vírust juttathatnak a látogató számítógépére. az oldalon
elrejtett program érzékeli, hogy igazi látogató, vagy a keresőprogram
pásztázza-e az oldalt. A mezei látogatóknak az oldal a valódi, de
például a Google és a Yahoo! programjának a keresőbarát, ártalmatlan
tartalmakkal tűzdelt arcát mutatja.

COMMENT SPAM. A híroldalak, fórumok, blogok hozzászólói más
weboldalakra mutató hivatkozásokat is elhelyezhetnek. A témához nem
tartozó linkek növelik a hivatkozott weboldal értékét a keresők
szemében. A blog- és fórumszolgáltatók a komment részeket ellátják egy
úgynevezett “no follow” attribútummal. A kereső ezeket a linkeket nem
veszi figyelembe a céloldal helyezésének kiszámításakor.

COMPUTER GENERATED CONTENT. Az olvasók számára értékes, érdekes, és
eredeti tartalmat létrehozni, valamint azt folyamatosan megújítani az
egyik legnagyobb kihívás és költség. A keresők pont ezt tartják a
legtöbbre, ezért léteznek automata szöveggeneráló programok. Az
eredmény egy értelmetlen szóhalmaz lesz, de a keresőprogramok csak az
újdonságot és az eredetiséget keresik a tartalomban – no meg a releváns
kulcsszavakat – értelmet (egyelőre) nem.

DOORWAY PAGES. Hatékony módja az oldalunkra mutató értékes linkek
beszerzésének, ha a másik oldal is a mi tulajdonunkban van, így annyi
és olyan szövegű hivatkozást helyezhetünk el rajta, amilyet csak
szeretnénk. Ezeket az oldalakat egyetlen kulcsszóra optimalizálják,
amelyre előkelő helyezést érnek el a keresőkben. Az innen átirányított
hivatkozások aztán hatékonyan juttathatnak előre a ranglistán bármilyen
oldalt.

.EDU VÉGZŐDÉS. Egy jónak minősített weboldalról érkező hivatkozás
jóval többet nyom a latban, mint egy alig ismert oldalé. Így a
legmegbízhatóbbak a .edu végződésű oldalak (az Egyesült Államokban az
oktatási intézmények használhatják ezt a végződést), így célszerű
valahogy elintézni, hogy minél több ilyen oldal hivatkozzon a miénkre.
A keresők ma már letiltják az oldalt, ha egy .edu végződésű domain
tömegével linkel be külső oldalakat, mert ekkor feltételezhető, hogy az
adott webmester ezért pénzt kapott a weboldalaktól.

GOOGLEBOWLING. Ha sokan vannak előttünk a sorban, akkor ejtsük ki
őket magunk elől. Ennek érdekében a keresőoptimalizáló szakember nem
a rábízott oldal feljavításán dolgozik, hanem a konkurens weboldalak
megítélését igyekszik rontani a keresők szemében.

KEYWORD STUFFING. Elvben teleírhatjuk az oldalunkat a kívánt
kulcsszavakkal, csak éppen a háttérrel egyező színnel. A BMW weboldala
bukott le anno ezzel a trükkel, A cég hosszú ideig egyáltalán nem
jelent meg a Google találatai között, semmilyen keresőszóra. Egyesek
szerint ma is működik ez a trükk, csak a helyes arányt kell
megtalálni.

NO FOLLOW. Ezt a kódot eredetileg a Google fejlesztette ki azért,
hogy a fórumok üzemeltetőinek lehetővé tegyék, hogy az ott elhelyezett
comment-spameket kizárják a keresőrobotok által érzékelt hivatkozások
közül. Csakhogy az eszköz technikailag ennek az ellenkezőjére is
alkalmas, azaz képes egy rossz linket jónak álcázni. Azaz a
segítségével elrejthető a keresőprogramok elől, hogy a link valójában
trükkös módszerrel optimalizált oldalra mutat. Ilyenkor a keresőrobot
érzékeli a link meglétét, de azt nem, hogy közvetítő oldalról érkezett.

PAID LINKS. A legegyszerűbb, ha fizetünk az értékes oldalaknak
azért, hogy linkeljenek ránk, kizárólag abból a célból, hogy az
oldalunk jobb helyezést érhessen el.

REDIRECTING. Ez a trükk a hivatkozások átörökítése egy másik
oldalra. Akadt, aki csak azért készített weboldalt egy indiai
professzorról, mert annak vezetékneve megegyezett az általa
optimalizálni kívánt felnőtt tartalmat szolgáltató oldal kulcsszavával,
amely angolul egy extrém pornográf szituációt jelöl. A professzor
oldalára mutató rengeteg értékes hivatkozást átörökítette a
pornóoldalra, amelyre egyébként senki sem hivatkozott volna szívesen.
Az eredeti ál-oldal nyomait pedig a no follow technikával tüntette el.

SCRAPERS. Egyes programok automatikusan keresnek az interneten a
kulcsszavunknak megfelelő tartalmat, kimásolják, és elhelyezik a saját
weboldalunkon. Ezzel nagy mennyiségű friss tartalomra lehet szert
tenni. A keresők nem díjazzák, ha két tartalom karakterről karakterre
megegyezik.

XSS – CROSS SITE SCRIPTING. Ma a weboldalak jelentős része nem
statikus (amit csak a tulajdonos változtathat, a látogató csak megnézni
tudja), hanem dinamikus (a látogató is helyezhet el rajta tartalmat).
Ilyenek a fórumok, hozzászólási lehetőségek stb. Ezeken az oldalakon
egy-egy programozási hibát kihasználva, a “fekete kalaposok” nyugodtan
helyezhetnek el hivatkozásokat az oldal üzemeltetőjének tudta és
beleegyezése nélkül.

Forrás: Figyelő-gyűjtés

—-A keresők is fejlődnek—-

Az első keresők katalógusok voltak, ahová mindenki maga regisztrálhatta az oldalát. Ma a relevancia a lényeg, mindenki az őt érdeklő tartalmat keresi, méghozzá kevés szóval, és az emberek 99 százaléka csupán az első 10–20 találatot böngészi át. A feladatra az egyik legmegbízhatóbb, ámde leglassúbb és legköltségesebb megoldás, ha a keresőcég munkatársai maguk ellenőrzik, hogy az oldal valóban értékes-e.

Így működnek a Yahoo! egyes listái. A Google alapítói egy évtizede nagyot újítottak: ők a szövegek ellenőrizgetése helyett az interneten szereplő oldalak kapcsolataira helyezték a hangsúlyt. Abból indultak ki, hogy az internetes tartalmak szerzői olyan más oldalakra hivatkoznak (linkelnek), amelyek szerintük jók, így tulajdonképpen szavaznak egy-egy oldal minőségére. Keresőjük rendszeresen pásztázza a teljes internetet, és nem csak az új oldalakat és tartalmakat kutatja fel, hanem az azokat összekötő kapcsolatokat is.

Ezek mennyisége, és minősége alapján határozza meg egy tízes, logaritmikus skálán egy adott oldal értékét (page rank). „Az algoritmust a kezdetek óta folyamatosan fejlesztjük és finomítjuk, így az ma már több mint 500 tényezőt figyelembe véve rangsorolja az oldalakat” – mondta el a Figyelőnek Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi képviselője.

Titkos szempontok

Hogy melyek ezek a szempontok, azt a Google programozóin kívül senki sem tudja pontosan, éppen ezért tűnik olyan misztikusnak a keresőoptimalizálás a kívülállók számára. Ha ez nyilvános lenne, akkor igen súlyos üzleti érdekek csapnának össze, és például minden élelmiszer-ipari cég az első találatok közt szeretné látni üdítőitalát vagy édességét, nem beszélve mondjuk az autógyárakról. A Google – az alapelvet leszámítva – hétpecsétes titokként kezeli a program működését. Ezzel együtt a keresőoptimalizáló cégek abban például versenghetnek egymással, hogy melyikük ismeri jobban a Google algoritmusát – tudta meg a Figyelő Keresztúritól.

A Kirowskinál például az amerikai, keresőmarketingre szakosodott partnercégük vizsgálja több száz weboldal forgalmát. Azt, hogy az egyes, apróbb változtatások milyen eredményt hoznak a Google találati listáján, és ebből szűrnek le általános következtetéseket. Ám a téma szakértői is féltve őrzik tudásukat, hiszen az évek tapasztalatával megszerzett versenyelőny pillanatok alatt elolvadhat.

Bizalom és verseny

A keresőcég ráadásul értelemszerűen abban érdekelt, hogy ne legyen manipulálható a találati listája, hiszen üzleti sikere a felhasználók bizalmán múlik. Ennek ellenére a Google sem ítéli el a keresőoptimalizálást, így a legfontosabb irányelveket elérhetővé tette webmestereknek szóló oldalán. Sőt, olyan eszközöket is kifejlesztett, amelyek a honlapok üzemeltetőinek segítenek ellenőrizni oldalaik minőségét. Mindez azt az álláspontot tükrözi, hogy a játékszabályokat betartva a keresőoptimalizálás kívánatos versenyhelyzetet teremt a weboldalak között. Ez pedig egyre jobb minőségű tartalom létrehozására ösztönzi a szereplőket.

A Google játékszabályai elsőre egyszerűnek tűnnek: „Ne csapd be a keresőt!” Ámde a keresőcég által preferált jobb minőségű tartalom létrehozása, folyamatos frissítése és annak elérése, hogy megfelelő mennyiségű hivatkozás is mutasson rá, rettentő költséges és időigényes feladat, és arra sosincs garancia, hogy az oldal tartósan meg tudja előzni konkurenciáját a találati listán. Éppen ezért sokan próbálják mégis becsapni, megvezetni a keresőket.

A régi western filmekből vett jelképek szerint fehér kalaposoknak (white hat) és fekete kalaposoknak (black hat) nevezték el a keresőoptimalizálás jó szándékú, illetve rosszhiszemű szereplőit. Persze minden módszer fehér kalaposnak számít, amíg a Google vagy egy versenytársa azt nem mondja rá, hogy nem az. A lebukás pedig az addigi eredmények teljes elvesztésével járhat!

A Google szankcionálhat úgy is, hogy egy időre kiveszi találatai közül az adott weboldalt, ahogy tette ezt a Bmw.de weblappal néhány évvel ezelőtt, amelynek gazdáit azon kapta, hogy a háttérrel megegyező színnel gyakorlatilag teleírták az oldalt láthatatlan kulcsszavakkal. A kizárólag a hivatkozások biztosítására létrehozott úgynevezett linkfarmokkal pedig úgy számolt le a Google, hogy nullára csökkentette page rankjüket, így az innen érkező hivatkozások értéktelenné váltak.

—-A profik is hibáznak—-

Kellemetlen meglepetés azonban nem csak azt érheti, aki tudatosan nyúl a tiltott módszerekhez, előfordulhat, hogy a profi optimalizálóra bízott oldal is tilosba téved. Ez a kockázat egyelőre különösen nagy Magyarországon, ahol nem találunk arra példát, hogy valaki nyíltan vállalja fekete kalapos módszereit. Az Egyesült Államokban a két tábor nyíltan elkülönül egymástól, és az ügyfél tudatosan választhat a fehér, illetve fekete kalapos szakemberek közül.

„Ott a piac mérete miatt kifizetődő lehet, ha egy oldalt nagyon gyorsan feljuttatnak a találati lista élére, majd amikor két hét múlva lebukik, elfelejtik. Nálunk kizárt, hogy egy oldal ilyen gyors megtérülést érjen el” – magyarázta Keresztúri. Magyarországon sok, az ügyfeleik tájékozatlanságát kihasználó kóklercég él ezekkel a módszerekkel, amelyek így gyors és biztos eredménnyel tudják kecsegtetni megbízóikat, de azt már nem közlik velük, hogy milyen kockázattal járnak a módszereik.

A hatékony fehér kalapos eszközökkel dolgozó, átlátható működésű keresőoptimalizáló cégek számát Magyarországon legfeljebb néhány tucatra becsüli Keresztúri. Igaz, a lebukás veszélye is kisebb, mint az Egyesült Államokban, hiszen egy kis országra kevesebb „Google-figyelem” jut, de mindenképpen jut valamennyi, és egy esetleges Google revízió során azok is lebukhatnak, akik addig elkerülték a szankciókat.

Hogy mégis tömegesen élnek meg hazánkban a fekete kalapos cégek és magánzók, annak részben az ügyfelek hiszékenysége az oka. Nehéz ugyanis elfogadni, hogy az eredményre akár egy évet is várni kell, és a költségek már időközben is hatalmasra nőhetnek, attól függően, hogy az optimalizáló cégnek mennyi munkája lesz a honlappal, és az első helyekre így sincs garancia. Az egyszeri 50–100 ezer forintos díjakért két héten belül elsőséget ígérő ajánlatoknak ilyenkor nehéz ellenállni.

FEHÉR KALAPOS MÓDSZEREK

MIRE FIGYELJÜNK A HONLAP TERVEZÉSEKOR?
● A fő- és aloldalak hierarchiája legyen átlátható, minden aloldal legalább egy szöveges hivatkozásról legyen elérhető.

Készítsünk honlaptérképet, amely segíti a felhasználók eligazodását az
oldalon (a Google-nak elküldve a keresőrobotok eligazodását is segíti).
● Az oldal legyen hasznos és információgazdag, ne a keresőnek, hanem a látogatóknak készüljön.

Gondoljuk végig, hogy látogatóink milyen kifejezéseket írnának a
keresőbe, és gondoskodjunk róla, hogy a kifejezések megtalálhatóak
legyenek az oldalon elhelyezett tartalomban.
● Képek helyett mindig
használjunk szöveget a fontos nevek, tartalmak, kulcsszavak
megjelenítésére, mert a Google nem érzékeli a képpel ábrázolt szöveget.
● Az oldalak címe pontosan feleljen meg a tartalomnak.
● Ne hagyjunk hibákat a honlap kódjában és a hivatkozásokban.
● A statikus oldalakat a keresők hatékonyabban tudják érzékelni, mint a dinamikus oldalakat.
● Ésszerű mennyiségű hivatkozást helyezzünk el az oldalon, lehetőleg ne legyen belőlük száz vagy annál több.
● Célszerű ellenőrizni, hogy maradtak-e az oldalon olyan kódok, amelyek esetleg akadályozzák a keresőrobotok működését.

Olyan szerveren tároljuk az oldalt, amely támogatja a keresőrobotok
működését, és annak ellenőrzését, hogy változott-e az oldal a legutóbbi
ellenőrzés óta.
● A szerverünkön elhelyezhető olyan fájl, amellyel
utasíthatjuk a keresőrobotokat, hogy mely oldalakat pásztázhatnak, és
melyeket nem. Ne irányítsuk a keresőrobotokat olyan oldalra, amely a
belső keresési eredményeit tartalmazzák, vagy más a felhasználók
számára haszontalan, automatikusan generált tartalmat mutatnak.

MIT TEGYÜNK, HA ELKÉSZÜLT AZ OLDAL?
● Érjük el, hogy más, a témánkban releváns oldalak hivatkozzanak ránk.
● Küldjük el webcímünket a keresőnek.

A Google webmester eszközén keresztül küldjük el honlap-térképünket, ez
biztosíthatja, hogy az aloldalainkon elhelyezett tartalmat is
megtalálja.
● Regisztráljunk tematikus katalógusokban, mint a Yahoo!
vagy az Open Directory Project. Magyarországon ilyenek egyebek mellett
a Linkcenter.hu, vagy a Weblink.hu, valamint a (Figyelő kiadója, a
Sanoma Budapest Zrt. által üzemeltetett) ….lap.hu oldalak.
Forrás: Google Webmaster Help Center

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.