Egy világszerte elvégzett felmérés szerint kihasználatlan kapacitású PC-kre és szerverekre költik a cégek a legtöbbet feleslegesen. A pazarlásban a szerverek járnak élen, számszerűsítve ez annyit tesz, hogy átlagosan a tárolókapacitás 30–40 százaléka kihasználatlan.
Ezzel szemben már találunk olyan megoldást is, ahol a világszerte terjedő környezettudatosság jegyében újrafelhasználják a szerverek által termelt hőt. Például az IBM egy Zürich melletti kis faluban most épülő szerverhotelében a helyi közfürdő fűtésére.
Az igen ötletes egyedi megoldás remélhetőleg a későbbiekben más, hasonló „zöld” megoldások felé vezeti a nagyvállalatokat. Tudatos gondolkodással, hatékony tervezéssel akár a legkisebb vállalkozások is sokat tehetnek környezetünkért.
Teljesítmény, biztonság, mobilitás
Laptop vagy desktop?
A nagy műszaki áruházláncok széles kínálatának és kedvező árainak hatására már 2007-ben is több noteszgépet adtak el Magyarországon, mint desktopot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdemes megfontolni olcsóbb asztali gép beszerzését, sőt!
Ha irodába keresünk gépet, a legkevésbé fontos szempont a teljesítmény, hiszen a szövegszerkesztővel, a táblázatkezelővel vagy az internetböngészővel a legegyszerűbb konfigurációk is megbirkóznak.
Az egyik legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni: a kinézett gép minősége, megbízhatósága, ehhez kapcsolódóan a szerviz- és garanciális feltételek. A számítógép-beszerzést legtöbben három évre tervezik, hiszen ennyi idő alatt számolható el a gép teljes értéke. Ebből következik, hogy szerencsés, ha a számítógép ennyi ideig működőképes is marad. Ebben nagy szerepe lehet a garanciának, kedvező tehát, ha három évre szól. Ezt viszont legtöbbször csak a neves gyártók engedhetik meg maguknak – asztali gép és notebook esetében egyaránt.
A következő lényeges pont a biztonság kérdése. E tekintetben a desktop mindenképpen előnyben van, hiszen használója nem viszi magával, tehát nem veszítheti el, nem lophatják el tőle, így az értékes céges adatok sem kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Igaz, az adatvédelemre a noteszgépek esetében is vannak már megbízható megoldások, amelyek a merevlemezen tárolt adatokat eleve hardveresen titkosítják, így azok más számítógépen nem olvashatók.
A harmadik – és valószínűleg döntő – érv a desktop-notebook kérdésben a mobilitás. Egyértelmű, hogy itt merrefelé billen a mérleg nyelve, csupán az a kérdés, hogy szükség van-e az adott cégnél a mobilitásra csak azért, mert az trendi.
Maradt még egy fontos szempont: a számítógép-beszerzésre fordítandó összeg. A fentiekből egyenesen következik: ha valóban fontos a mobilitás és a biztonság, akkor érdemes és kell is noteszgépet vásárolni, viszont ez esetben nem szabad megvenni a legolcsóbb, 100 ezer forintos, akciós konfigurációkat (otthonra sem egyébként).
Egy márkás, korrekt biztonsági megoldásokat felvonultató, megbízható, 3 éves garanciával kínált noteszgép bizony legalább 180–200 ezer forintba kerül. Ha pedig valamilyen különleges igény merül fel (például: legyen a gép kicsi és könnyű vagy nagy és nagyon erős), akkor ez az összeg meg is duplázódhat.
Szupergépek, felesleges programok
A vállalatok munkatársaik számára legtöbbször nem energia- és költséghatékony munkaállomásokat szereznek be, hanem inkább középkategóriájú laptopokat. Az ilyen cégnél az új munkatársak járnak a legtöbb költséggel, mert nekik általában vadonatúj noteszgép dukál, amely egy vezető esetében igen drága is lehet. Az olcsóbb modelleket sokan kerülik, noha ezt gyakran semmi sem indokolja.
A gépekben rejtőző hatalmas merevlemezek nagy része is kihasználatlan, rosszabb esetben pedig a tulajdonos mp3- és mozifilmgyűjteménye terpeszkedik rajta. A bizonytalan forrásból letöltött programok és fájlok csak tovább fokozhatják a biztonsági problémákat.
Az operációs rendszerek költségeit sem feladatra optimalizálva tervezik a cégek. Néha az olcsóbb Linux csupán addig fut a frissen megvásárolt konfiguráción, amíg az első használat után felül nem írják egy költségesebb Windows-verzióval. Továbbra sem tapasztalható áttörés az ingyenes irodai csomagokkal kapcsolatban, felhasználói táboruk meglehetősen lassan növekszik, pedig funkcionalitásukban már szinte egyáltalán nem maradnak el a fizetős megoldások mögött.
A cégek adminisztrációját végző munkatársaknak sem feltétlenül kell a leggyorsabb 3D-gyorsítóval felvértezett, ultragyors PC-vel könyvelniük, számlázniuk. Ezek a programok általában a legegyszerűbb konfigurációkon is elfutnak.
Drága kommunikáció
További pénzkidobást jelenthet olyan mobilinternet-csomagok előfizetése, amelyek nem fixdíjasok. Ilyen esetben egy mobil munkaerő egy hónap alatt fizetése többszörösét is elszórhatja úgy, hogy a hatalmas számlát a cég állja.
A telekommunikáció is a pazarlás melegágya lehet, ha nem alkalmaz a cég VoiP-megoldásokat, internettelefon-, illetve azonnali üzenetküldő alkalmazásokat. A kollégák sok helyen még vonalas számon hívják egymást, vagy a céges mobil költségeivel „örvendeztetik meg” hónap végén munkaadójukat. E rosszul menedzselt kommunikációs megoldások miatt szintén rengeteg a felesleges költség.
Ahogy a hagyományos levelezést felváltották az e-mailek, egyre inkább megteremtődnek a papírmentes kommunikáció feltételei. Egyre több cég igyekszik már megvalósítani a „zöld irodai modellt” szelektív hulladékgyűjtéssel, papírtakarékos iratkezeléssel, illetve az eszközöket működtető, eldobható elemek tölthető akkumulátorokkal való felváltásával. A személyes azonosítóval ellenőrizhető nyomtatás pedig visszafogja a kinyomtatott oldalak számát és a számolatlanul elfolyó forintok nagy részét.
PC World
