Üzleti tippek

Kik is a kkv-k valójában?

admin
admin

2008. 05. 19. 12:12

Noha gyakran vetjük az aktuális kormányzati erők szemére, hogy a kkv-k fejlesztésével kapcsolatos ígéreteiknek nem tesznek eleget, sajnálatos módon azt sem feltétlenül vennénk észre, ha eleget tennének. Nagyon kevés olyan információs forrás létezik ugyanis, amely megbízhatóan árulkodna a szektor hogylétéről, teljesítményéről, önmagáról alkotott jövőképéről.

Magyarországon a kkv szektor szereplőit három – és egy ma már erősödő negyedik – csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba azok a mikrovállalkozások tartoznak, amelyek olyan beszűkült, helyi piacra termelnek, amely nem kelti fel a nemzetközi nagyvállalatok érdeklődését.

Az átlag keveset mutat meg

E piacok vásárlóereje kisebb annál, mintsem szereplői veszélyeztetve lennének a nagy monopóliumok támadásai által. Egy falusi pék vagy suszter, vagy akár egy fővárosi magas minőséget produkáló cukrászda nem veszíti el vevőkörét csak azért, mert megjelent már Magyarországon is a Salamander, vagy a Julius Meinl. Ők vannak legtöbben.

Kétségkívül van ugyanakkor egy réteg, amely a napi túlélésért küzd, és nem képes olyan jövedelmet realizálni, amellyel stabilizálni tudná pénzügyi és piaci pozícióját. A BCE Kisvállalkozás-fejlesztési Központ kutatásai is bizonyították – mondja Szirmai Péter, a Központ igazgatója –, hogy önmagában a statisztika kevés igazi fogódzót ad a valódi tendenciák feltárásához, mert az átlag elfedi, hogy a vállalkozások között nagyon nagy különbségek vannak.

Álcégek valódi bevételekkel

Nagyon sok a – csak a regisztráció szerint – vállalkozásnak minősített cég, amelyek valójában nem igazi vállalkozások. Nemcsak az 1,3 millió bejegyzett vállalkozás közel 35 százalékát kitevő fantomvállalkozásokat sorolhatjuk ide, de azokat a százezres nagyságrendű csoportokat is, amelyek nem valódi vállalkozók, a cég pusztán számlaképessé segíti tulajdonosait.

Körülbelül 100.000-re tehető például az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező őrző-védő alkalmazottak népes serege, de több tízezres a hasonlóan vállalkozói igazolvánnyal számlaképessé tett ügynökök, értékesítők hada is.

Vannak persze teljes iparágak – ezekben működnek a harmadik csoportba sorolt vállalkozások –, amelyeket fenyeget a verseny, bár ezek jelentős hányada, mint pl. a textilipar, nem egyszerűen a hazai verseny kárvallottja, hanem az egész Európát fenyegető távol-keleti konkurenciaharc vesztese.

Sikeresek is akadnak

A jövő ígéretét jelentik azok a kisvállalkozások, amelyek sikeresen alkalmazkodnak az immár nemzetközivé váló verseny mind szigorúbb követelményeihez. Sokan közülük, mint például a CBA, a Fornetti, vagy a Graphisoft, nem is elégednek meg a szűk hazai piac kihívásaival, hanem nemzetközi terjeszkedésbe kezdenek. És vannak persze sokan, akiket ma még a statisztika nem nevesít, mert csak erőt gyűjtenek, készülnek a holnapi expanzióra.

A magyar vállalkozások – melyeket nem is kkv-ként, hanem elsősorban mikro- és kisvállalkozásokként (mkv) definiálhatunk, hiszen 99 %-uk e kategóriába tartozik – igen jelentős hányada egyáltalán nem vette észre, hogy beléptünk az Európai Unióba, egyáltalán nem részese a kiélezett nemzetközi konkurenciaharcnak. Számos változással természetesen szembesültek – ám ezek leginkább az infrastruktúra, az alkalmazott információs technológiák, illetve az innovációra és egyéb fejlesztésekre elkölthető támogatások szintjén jelentek meg.

Javuló kép

„Kétségtelen, a mikro vállalkozások helyzetét leírhatjuk optimista módon, hogy jobban ismerik vevőiket, piacukat, mint bárki más és így versenypozíciójuk kiváló, de ábrázolhatjuk pesszimista módon is: be vannak záródva piacukba, esélyük sincs arra, hogy éljenek a kibővült európai piac kínálta lehetőségekkel.

Értékesítési technikájuk az elmúlt 18 évben sokat fejlődött, többségük ma már felismerte a csomagolás, a kirakat, a vevőkről való gondoskodás fontosságát, van már névjegyük, szórólapjuk és sejtik vagy tudják, mi az a marketing.” – jellemzi Szirmai Péter a kkv-mkv szektor elemzőinek általános megközelítési hangulatát.

A kisvállalkozó nagy előnye, ha ismeri vevői igényeit, ismeri piacát, így maga választhatja meg a csatateret, ahol harcba száll. „A naggyal, az erősebbel folytatott versenyben tudja, azt kell választani, amihez én értek jobban, és nem azt, amihez ő.”

Hiányzik a tapasztalat

Kétségtelen, hogy a magyar vállalkozók kevésbé gyakorlottak még az éles piaci versenyben, hiszen csak közel 20 éve zárult le Magyarországon a hiánygazdaság korszaka, és lettek részesei a vállalkozások az egyre erősödő piaci versenynek. A versenytapasztalat hiánya jelenik meg abban is, amikor elkeseredetten panaszkodnak a kicsik, hogy a nagyok visszaélnek erőfölényükkel, és gyakran hatósági beavatkozást sürgetnek az erőfölénnyel való – úgymond – visszaélés ellen.

A felmérések azonban ilyen esetekben gyakran jutottak arra – miként a kormányfő által 2006-ban létrehozott „A kereskedelmi tevékenységet vizsgáló szakértői bizottság” is megállapította –, hogy nem mutatható ki erőfölénnyel való visszaélés: a nagyobb, erősebb szervezetek mindössze élnek a lehetőségekkel.

A Corvinus Egyetemen folytatott kutatásaink – mondta Szirmai Péter – azt bizonyították, hogy a magyar mkv szektor egy része sokat erősödött a versenyben. Sok egyéb mellett ezt mutatja az Üzlet&Siker által díjazott kiváló vállalkozások mind nagyobb száma – a „kicsik” ma már tudatosabban élnek a hazai piac ismerete adta lehetőségeikkel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

3d illustration of city quarter construction with crane over black background

Lakáskassza: kétharmad a kormány ellen

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.