Nem kis gondot okozott minden adótanácsadó, könyvelő és vállalkozás számára az egyes fordított adózás alá eső szolgáltatások pontos meghatározása (lásd: Üzlet & Siker 2008/2, 24. old.). A 2008. március 10-én megszavazott törvénymódosítás átvágja a gordiuszi csomót: május 1-jétől jelentősen szűkítik a fordított adózás alá eső szolgáltatások körét.
Józan tapasztalat
Tulajdonképpen már csak az olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka minősül fordított adózásúnak, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Feltétel ezekben az esetekben, hogy csak akkor lesz az ilyen tevékenység fordított adózású, ha az az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles.
A fordított adózású szolgáltatások szűkítése május 1-jén lép hatályba. Azt, hogy az egyes elvégzett szolgáltatások fordított adózás alá esnek-e a módosítást követően, a teljesítés napja fogja meghatározni. Vagyis, ha valaki május 1-je előtt a teljesít ingatlan-karbantartást, -takarítást, akkor az még a korábbi szabályozás alapján fordított adózás alá esik.
Ingatlanok bérbeadása adómentes szolgáltatásnak minősül. Az 2008. január 1-jétől hatályos áfatörvény valamennyi ingatlan bérbeadása esetére választási lehetőséget adott a bérbeadóknak, hogy bérbeadásaikat adókötelesen bonyolítsák. Ha valaki élni kívánt ezzel a lehetőséggel, azt tavaly decemberben be kellett jelentenie az adóhatóságnál.
Most a választási lehetőséget úgy módosították, hogy a választásnál meg lehet különböztetni a lakóingatlanok bérbeadását és a nem lakóingatlanok bérbeadását. Tehát ezentúl lehetőség lesz arra, hogy a vegyes ingatlantulajdonnal rendelkezők (ilyenek elsősorban az önkormányzatok) úgy választhassák adókötelesnek az ingatlan-bérbeadást, hogy közben a lakóingatlanok bérbeadása adómentes marad, vagyis nem terhelik rá áfafizetési kötelezettségüket a lakókra.
„Nullás” igazolás: elhalasztva
A márciusi törvénymódosítás felfüggesztette az egyébként március 1-jétől alkalmazandó szabályt, amelynek értelmében a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozók kötelesek alvállalkozóikat tájékoztatni arról, hogy közbeszerzési eljárásban megvalósuló szerződés alvállalkozói. Az alvállalkozók számára az eredeti szabály szerint csak akkor lehetett volna kifizetést teljesíteni, ha az alvállalkozó a kifizetést megelőzően bemutatja az APEH és a VPOP együttes nemleges, úgynevezett „nullás” adóigazolását.
Hamar kiderült, hogy sem az adóhatóság, sem a vállalkozások nem voltak felkészülve ennek az adminisztrációs szabálynak a betartására. Az Országgyűlés megfelelő felkészülési időt adott nekik a módosítással úgy, hogy kimondta, ezt a szabályt 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
Egyéb módosítások
– nem kötelező a számlán feltüntetni a VTSZ- és az SZJ-számot, elengedő az értékesített termék, szolgáltatás szabatos meghatározása
– pontosították az adómentes termékimport feltételrendszerét, valamint a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó szabályokat
– 2009-től továbbra is lehetőségük lesz az önkormányzatoknak arra, hogy a számított értékalapú adóztatás módszere helyett használhassák az alapterület és a forgalmiérték-alapú adózást a helyi építmény- és telekadó kivetésekor.
