Az így megszólított olvasótól a sajtó azt kérdezi: szeretné, ha az ön kedvenc napilapját nem a szerkesztők, hanem valaki más állítaná össze? Mert a szlovák kormánykoalíció médiatörvény-tervezetének elfogadása esetén ez bekövetkezhet – írják, és hét pontban sorolják fel a tervezet legkifogásolhatóbb pontjait, egyszersmind emlékeztetnek: utoljára a kilencvenes években, „Vladimír Meciar kormányzása idején tiltakoztunk fehér címlapokkal a sajtót ért támadások ellen.”
Számos kifogásolt fejezet nem, vagy csak alig változott a harmadik olvasatra alkalmasnak ítélt tervezetben, mert az ellenzék nyolc módosító indítványából a kulturális és médiabizottság gyakorlatilag semmit sem méltányolt, benne hagyta a leginkább kifogásolt részt is. Ez a magukat sértve érző politikusoknak lehetőséget kínál arra, hogy az általuk sérelmezett közlés helyén, az eredeti tipográfiának megfelelően, az eredeti közléssel azonos terjedelemben „igazíthassák helyre” a róluk elmondottakat.
„A túlzott helyreigazítási kötelezettségek a szerkesztők feje fölött korlátlan hozzáférést biztosítanak a politikusoknak a nyilvánossághoz, súlyosan korlátozzák a szerkesztői autonómiát, és ellentétesek az Európai Tanács jogi követelményeivel” – fogalmazta meg ezzel kapcsolatos észrevételeit az EBESZ képviselője, aki emlékeztetett: a helyreigazítás és a válaszjog csak akkor érvényesíthető, „ha a panaszosnak indokolt érdeke fűződik a valótlan vagy félrevezető információ helyesbítéséhez.”
A tervezetet előterjesztő kulturális tárca vezetője, Marek Madaric korábban az európai szervezetek bírálataira reagálva azt mondta, hogy a szlovák médiatörvény nem az európai szervezeteket, hanem Szlovákia polgárait lesz hivatott szolgálni.
A sajtótörvény hét főbűne
1. Az igaz információ esetében is válaszadási jogot biztosít
2. Jogot biztosít olyan információk helyreigazítására is, amelyek senkit nem sértettek
3. Kétféle szankciót tesz lehetővé – a válasz és a helyreigazítás közlését is kötelezővé teszi
4. A kiadó felel azokért a válaszokért is, amelyek sértik a törvényt és az erkölcsöt, ami válaszadási kérvények áradatát indíthatja el
5. Válaszadási joga van az állami és más közintézményeknek is, amivel a nemzetközi szervezetek szerint vissza lehet élni
6. A szerkesztőség nem reagálhat a válaszra, ami alkotmányellenes
7. A kiadó nem utasíthatja vissza a válasz közlését, mert 150 ezer koronára büntethetik.Nem akarunk olyan lapot kiadni, amely érdektelen az olvasó számára és sérti a jogait. Ezért érezzük szükségesnek, hogy lapunk első oldalain tiltakozzunk. A többi napilappal együtt több mint tíz év után szántuk rá magunkat a tiltakozásra: utoljára Vladimír Mečiar kormányzása idején védekeztünk fehér címlapokkal a sajtó elleni támadások miatt.Képviselő urak, választóik nagy része a mi olvasónk. Ne engedjék, hogy olyan sajtótörvény lépjen életbe, amely ellenük irányul
