„Ha a kormány egyfolytában nyomja a lábféket, sőt a kézi féket is behúzza, akkor ne csodálkozzon, hogy lényegében leáll a gazdaság, nincs növekedés” – mondta a FigyelőNetnek Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, a Fidesz gazdasági tanácsadója, aki szerint, ha Gyurcsány Ferenc komolyan gondolja az évértékelőjében említetteket, nevezetesen, hogy új szakasz kezdődik Magyarország életében, akkor valóban ideje lenne kiengedni a fékeket.
Egyszerűsítés, csökkentés
A közgazdász úgy véli, ez alapvetően három dolgot jelent, az adórendszer egyszerűsítését, a terhek mérséklését, s az uniós források sokkal ésszerűbb felhasználását. Az adózás egyszerűsítése azért elengedhetetlen, mert jelenleg Magyarországon a vállalkozások annyi fajta adót és járulékot fizetnek, ami már követhetetlen, ráadásul ezt sok esetben súlyosbítja az adóhatóság viselkedése, eljárási módszerei – érvelt Cséfalvay Zoltán. Történtek ugyan lépések, például a cégbejegyzés egyszerűsítésére, de ezek már kevésnek tekinthetők.
Matolcsyval (j) a Fidesz gazdasági konzultációján
Az is közismert, hogy Magyarországon az élőmunkát sújtó adó- és járulékterhek nagyon magasak, a gazdasági növekedésnek, a nagyobb foglalkoztatásnak egyaránt kerékkötői. De miképpen lehetne őket csökkenteni anélkül, hogy ne boruljon fel az egyensúly, vagyis a költségvetés bevételei se mérséklődjenek.
Áfaemelés, vagyonadó
Az egyik lehetséges megoldás, hogy a foglalkoztatásra nehezedő terhek mérséklésével párhuzamosan létrehozzuk vagy növeljük a vagyonhoz, illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat, az elsőhöz sorolható például az ingatlanadó, a másodikhoz az általános forgalmi adó kulcsának emelése meghatározott termékek körében. Azt egyébként Cséfalvay Zoltán is elismerte, hogy a terhek csökkentésének nem egyforma a hatása a különböző ágazatokban, vállalkozástípusokban. Nyilvánvaló, hogy például a kereskedelem vagy szolgáltatások bizonyos szegmenseiben hiába csökkentjük a terheket, attól még nem nő a forgalom, s így több alkalmazottra sem lesz szükség.
Egyébként önmagában a 4-5 százalékos stabil növekedési ütem is lehetőséget nyújtana a terhek csökkentésére, de ez egyelőre még nem adott, sőt igen messze vagyunk tőle – fogalmazott a közgazdász.
Korábban a Pénzügyminisztérium (PM) megrendelésére a Kopint-Tárki Rt. készített tanulmányt, amelyben járulékcsökkentést, illetve az ingatlanadó bevezetését javasolta. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal az elképzelést később úgy módosította, hogy az ingatlanadó bevezetése helyett a fogyasztási adók megemelését javasolta (illetve az élelmiszereknél az áfa csökkentését).
A Fidesz decemberben megjelent kormányprogramja is tartalmazta , hogy az élőmunkákat terhelő adókat csökkentenék, ám a szövegben nem történt említés az intézkedés – Cséfalvay által most hangoztatott – konkrét fedezetéről. A program egyébként a kkv-szektor állami megrendelésekkel történő dinamizálását is ígéri, s a szöveg nem szól arról sem, hogyan egyeztethető ez össze az adóterhek csökkentésével.
Uniós pénzeket a foglalkoztatás serkentésére
Cséfalvay Zoltán szerint a foglalkoztatás növelésére, s ezáltal a gazdaság serkentésére kellene felhasználni az uniós forrásokat is, ami szerinte jelenleg nem így van. Ahogy fogalmazott: a támogatások foglalkoztatási hozadéka harmat gyenge. Felvetésünkre, hogy tudomásunk szerint csak igen korlátozottan használhatók fel EU-s pénzek vállalkozások közvetlen támogatására, az egyetemi tanár úgy válaszolt, hogy akkor hatékonyabban használhatók lennének a források például az oktatásban, átképzésben. Véleménye szerint sokkal nagyobb a játéktér, amivel azonban a kormány jelenleg nem él. Ami a lényeg, annak a feltételnek a megteremtése, hogy a nagyobb hozzáadott értékű vállalkozások telepedjenek meg, illetve fejlesszék tevékenységüket hazánkban.
Összegezve, Cséfalvay Zoltán úgy gondolja, hogy az államháztartás egyensúlyának megteremtése bár helyes célkitűzés, önmagában nem pörgetheti fel a magyar gazdaságot, ahhoz kell a fékek kiengedése is a fentebb vázolt módon.
