Üzleti tippek

Nem sírnak, fejlesztenek

admin
admin

2007. 12. 07. 17:07

Vezérelvünk, hogy tiszteljük a Fogyasztót, az Állatot és a Környezetet – ez a nagybetűs hitvallás olvasható a Hódagró Zrt. honlapján.

A környező gazdák példaképként említik a Hódmezővásárhely térségében meghatározó agronómiai vállalkozást, a Hódagró Zrt.-t. A vezérigazgatónak, Szabó Lajosnak és csapatának fejlesztésekkel és beruházásokkal sikerült talpra állítania a gazdaságot. A korábbi vezetés idején a részvénytársaság az adósságok terhe alatt kis híján összeroppant.

A Vöröstől a Hódig

A rendszerváltás előtt Vörös Csillagnak hívták a főként állattenyésztéssel, kisebb arányban pedig növénytermesztéssel foglalkozó hódmezővásárhelyi termelőszövetkezetet. Állattenyésztői diplomával a zsebében ott kezdte pályáját a felmenői között paraszti származású ősöket számon tartó, helybéli Szabó Lajos.

A rendszerváltást követően új típusú szövetkezetként a cég neve Hódcsillag lett. 1999-ben megalapította a Hódagró Zrt-t. Időközben a jelenlegi első számú vezető végigjárta a szamárlétrát, volt üzemegységi állattenyésztő, kereskedelmi vezető, főállattenyésztő, hosszú ideig termelési elnökhelyettes, majd 2000-ig a részvénytársaság termelési igazgatója.
A gazdaság nehéz helyzetbe került, amikor a hitelezőbank úgy vélte, nem lehet tovább finanszírozni. Szabó Lajosnak az akkori vezérigazgatóétól eltérő elképzelése volt a jövőről, kénytelen volt elhagyni igazgatói posztját, állattenyésztési főmérnökként dolgozott tovább.

Közben bankbiztos került a cég élére. A Hódcsillag Szövetkezet 102 millió forint tartozást halmozott fel. Az APEH csődeljárást akart indítani. Mivel a társaság részvényeinek több mint 77 százaléka akkor még a szövetkezeté volt, a Hódagró is bedőlt volna.
Elődje 2002 májusában lemondott, az igazgatóság pedig 2002. június 1-jétől Szabó Lajost választotta vezérigazgatónak. „Az APEH Csongrád megyei elnökhelyettesét személyesen győzködtem arról, hogy képes vagyok talpra állítani a céget” – idézi fel élete talán legnehezebb három óráját.

Végül személyes készfizetői kezességet vállalt az adósságért, amit két év halasztott fizetéssel törlesztett a cég. A számlavezető bankkal szemben fennálló, 600 millió forintos tartozást pedig 2002-ben sikerült kiegyenlíteniük. 2003 januárjában egy igazgatósági ülésen bejelentették, hogy a bankbiztost, aki még egy évet maradt volna, nem tartják tovább.

„A tudása legjavát nyújtó csapat támogatása nélkül a rendkívül szigorú költségtakarékossági intézkedéseket nem tudtuk volna bevezetni – mondja Szabó Lajos. – Meg tudtam velük értetni, hogy vagy minden elúszik, vagy marad egy szűkebb gárda, amelynek van esélye a túlélésre.” A korábbi 400 dolgozó helyett jelenleg 139-et foglalkoztatnak. A reorganizáció keretében a Hódcsillag ingatlanjait értékesítették, a baromfi-, a sertés- és a juhállományt pedig felszámolták.

Tengernyi tej

Szabó Lajos



53 éves, Hódmezővásárhelyen diplomázott az Élelmiszer-ipari Főiskola állattenyésztési karán. Nős, felesége pedagógus. Lánya, Beáta Sopronban formatervező művészhallgató, Lajos fia pedig a békéscsabai színitanodában készül a felnőtt életre.
Hobbija sokáig a munkája volt, az elmúlt egy évben ehhez a vadászatot is hozzávette.

Minősített mezőgazdasági vállalkozás

Az Üzlet & Siker Minősített Vállalkozása pályázaton tavaly első alkalommal vettek részt. „Kihívásnak gondoltam a pályázatot, a lelkem mélyén nem számítottam rá, hogy klasszikus mezőgazdasági üzem is minősített vállalkozás lehet – mondja Szabó Lajos. – A gyorsaudit új információkat adott, elgondolkodtam a vezetői stílusomon. Jó érzés, hogy a pályázat értékelése szerint is rendkívül innovatívok vagyunk.”

A részvénytársaságnak mintegy 400 tulajdonosa van, a vezérigazgató a pakettek 10 százalékát birtokolja. A társaság 5100 hektár, többségében jó minőségű termőföldön gazdálkodik. Főként növénytermesztéssel foglalkoznak. Az 550 darabos szarvasmarha-állománnyal kapcsolatban a vezérigazgató büszkén említi, hogy sikerült feltornázniuk a termelési szintet. Az egy tehénre eső tejmennyiség 9300 liter, ezért elismerő oklevelet kaptak a Holsten-Fríz szövetségtől.

A növénytermesztési munka meghatározó jelentőségű a cég számára. Gondoskodik az állatállomány takarmánykészletéről, a következő évi vetőmagról, elsődleges célként pedig a minőségi termékek előállításáról. A földek nagyobb részén búzát, a többi területen főleg napraforgót, kukoricát, lucernát, borsót, repcét termelnek.

Arra a kérdésre, hogy mi a siker kulcsa, Szabó Lajos azt válaszolja, hogy a takarékosságon, az összefogáson és a csapatmunkán kívül az emberek, az állatok és a környezet tisztelete. A szigorú takarékosság jegyében az irányítóknak a hetente megtartott vezetői értekezleten meg kell mondaniuk, hogy az elkövetkező időszakban mire és mekkora összeget költenek.

Fejlesztési henger

A Hódagrónál ma is hisznek a jövőben. Nemcsak azért, mert az utóbbi időben néhány fiatal, jól képzett szakember csatlakozott hozzájuk. Módosítják a technológiájukat is: a mulcstechnológiára állnak át, mert az talajvédelmet és 25–30 százalékos költségmegtakarítást kínál a szántásos műveléshez képest – a terméshozamok számottevő csökkenése nélkül.

Elavult, nagy fogyasztású és folyamatos javításra szoruló gépeiket többek között az FVM által kiírt SAPARD- és AVOP-pályázatok segítségével újakra cserélték. Sikeres uniós pályázataiknak köszönhetően intervenciós gabonatározót, továbbá szervestrágya-tárolót építettek. Az év végéig a beruházások értéke 1 milliárd 300 millió forintra rúgott.

Idén további európai uniós pályázatot nyertek, így újabb gépberuházásokra került sor. Tervezik a tehenészeti telep felújítását, valamint egy ellető felépítését is.

Tavaly a cég vadásztársaságot alapított. Azzal is van dolga a vezérigazgatónak, mert ő az elnöke.
Céljaihoz egyébként eltökélten ragaszkodik, ezekért teljes erőből képes küzdeni akár heti 70–80 órán át. Még hétvégén se rest bemenni, ha csúcsra járnak a szezonális munkákban.

Árbevételük tavaly 1 milliárd 81 millió forint volt, a nyereség 120 millió. A vezérigazgató a következő években is a fejlesztések, beruházások híveként akar tevékenykedni. Úgy véli, hogy a dinamikusan fejlődő Kína és India hamarosan „kihúzza” az EU országaiban megtermelt élelmiszert. „Ennek az lesz a következménye, hogy a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés ismét felértékelődik majd nálunk is” – latolgatja a jövőt Szabó Lajos. Reméli, hogy erre még az ő aktív éveiben kerül sor.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.