Az utóbbi időben sok gazdasági társaság vezetőinek figyelmét hívták fel a könyvelők arra, hogy szeptember 1-ig módosítaniuk kell a társasági szerződést, mert különben törli őket a cégjegyzékből. Az ügyvédek egy része pedig azt állítja, hogy amely társaságnak szerepel a társasági szerződésében a korábbi gazdasági társasági törvényre (Gt) való utalás, annak az új törvény számát kell beírni a régi helyére, illetve át kell vezetni a taggyűlés szót a tagok gyűlésére (mivel az új törvény ezt a kategóriát használja). Mindez jelenleg még igaz, de valószínűleg már nem sokáig marad az.
Az új cégtörvény – amely a cégek bejegyzési eljárásán túl a végelszámolás szabályait is tartalmazza – 2006. július 1-én lépett hatályba, de több előírását csak fokozatosan kell alkalmazni. Szeptembertől két olyan passzus lép hatályba, amelyre minden cégtulajdonosnak illik figyelnie. Az egyik a cégtörvény azon előírása, hogy eddig kell a cégjegyzéket hozzáigazítani az új törvény előírásaihoz. A másik szabályt a – szintén múlt év nyarától hatályos – gazdasági társasági törvény tartalmazza. Ez a keményebb, mivel kimondja, hogy a cégeknek a társasági szerződésüket az új törvény rendelkezéseihez igazítva ez év szeptember 1-ig kell benyújtaniuk a cégbírósághoz. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a társasággal szemben az úgynevezett megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza, ami magyarul azt jelenti, hogy törli a cégjegyzékből.
Jelenleg a részletes vitája folyik a parlamentben annak a törvényjavaslatnak, amely a cégtörvényt és egyéb jogszabályokat is módosítja. Ez az új gazdasági társasági törvénynek való megfelelésre (a társasági szerződés módosítására) már idézett, idén szeptember 1-i határidőt kitolja jövő év március 1-re, sőt egy képviselői módosító javaslat kapcsán ez a határidő július 1-re változna. A módosítás egyéb könnyítéseket is tartalmaz. Így amelyik cégnek csak azért kellene módosítania a társasági szerződését, mert abban utalás történik a korábbi társasági törvényre, annak nem kell tennie semmit, a korábbi Gt alatt 2008. július 1. után egyszerűen az új törvényt kell érteni. Szintén képviselői módosító javaslatra a közkereseti- és betéti társaságoknál a taggyűlést sem kellene átírni tagok gyűlésére.
A napirenden lévő módosítás kimondja még, hogy amennyiben a társasági szerződés megfelel az új Gt előírásainak, akkor a cégnek csak bejelentést kell tennie a cégbíróságnak. Ebben azt kell leírni, hogy az adott társaság mindenben megfelel az új Gt előírásainak. Ez a bejelentés illeték- és költségtérítési díj mentes.
A társaságok vezetőit azonban elsősorban az érdekli, hogy mit kell átvezettetni a cégjegyzéken, illetve a társasági szerződésen. Az erre vonatkozó kérdésre az MTI az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) illetékesétől a következő választ kapta. “Azokat a kérdéseket, amelyek felülvizsgálata szükséges ahhoz, hogy valamely társaság az új társasági törvény hatálya alá tudja rendezni társasági szerződését, a törvény nem határozza meg. A cégeljárásban a jogi képviselet kötelező, így a társasági szerződés megújításában közreműködő ügyvéd (közjegyző) tájékoztatja az ügyfelet arról, mely pontokon szükséges a szerződés módosítása. Jogszabály már csak azért sem írhatja elő a módosítandó kérdéseket, mert azok jelentős mértékben a társasági szerződés konkrét rendelkezéseitől függenek. Azon szerződések esetében, amelyek kizárólag a cégadatokat rögzítik, és minden egyéb kérdésben a törvényre utalnak, a módosítandó kör szűk; míg azon társaságok esetében, ahol a szerződés törvényi szabályokat is rögzít, az átvizsgálás szélesebb körben kell hogy megtörténjen.” Továbbá: “A törvénymódosítás értelmében a létesítő okiratnak a jövőben nem kötelező tartalmi elemei a tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló anyja neve. Erre figyelemmel, amennyiben csak ezen okból kellene a szerződést módosítani, arra nem lesz szükség.”
Az IRM válaszában végül felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben egy cég sem a szükséges módosítást nem végzi el, sem pedig nyilatkozatot nem ad arról, hogy megfelel az új Gt előírásainak, 2008. július 1-től – a törvény erejénél fogva – akkor is az új Gt szerint kell működnie.
Amennyiben szükségessé válik a cégjegyzék módosítása, a változásbejegyzés Cégközlöny-beli közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli társaság esetén 7.000, míg jogi személyiségűnél 15.000 forint. Egy adat változásának bejegyzési illetéke (ez a cégbíróság “munkadíja”) 5.000 forint, míg ha több adat változik, akkor 8.000 forint (függetlenül a változó adatok számától). Az ügyvédi munkadíjra viszont nincs fix tarifa, de nem járunk messze a valóságtól, ha a társasági szerződés és néhány cégadat módosításának teljes költségét néhány tízezer forinttól pár százezer közé tesszük.
A Cégközlöny bárki által olvasható lesz ez év október 1-től az interneten, ráadásul – szemben a Magyar Közlönnyel – az oldalakat le is lehet tölteni. Mindössze a kereshetőségért – mint külön szolgáltatásért – kell fizetni. Jelenleg a közlöny CD-n jelenik meg.
A Tisza Párt jelöltje egy hónapja még nárcisztikus idiótának nevezte Magyar Pétert
Barna négy hete még alávaló színjátéknak tartotta, amit Magyar Péter tesz.
