A tévécsatornák kivonulnak az országból, ha az ORTT nem változtatja meg azon döntését, mely szerint ez a három csatorna ezentúl az országos kereskedelmi tévékkel megegyező feltételek között működhet. Ez azt jelenti, hogy a csatornáknak híradót kell készíteniük, illetve az általuk fizetendő kulturális járulék is a duplájára emelkedik.
Ha a fellebbezés nem jár pozitív eredménnyel, a csatornák kivonulnak az országból – szögezték le a tévétársaságok vezetői közös sajtótájékoztatójukon. Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója szerint az évi több százmilliós költséggel járó híradógyártás nem kigazdálkodható bevételeikből, ez gyakorlatilag a megszűnésüket jelentené.
Prokopp Dóra, a Filmmúzeum vezérigazgatója szerint az ő nézőik nem kíváncsiak híradóra, hanem pont azért nézik őket főműsoridőben, mert nem kíváncsiak a hírekre és az erőszakra.
A Sport1 és a Filmmúzeum ideiglenes felmentést kapott
Horváth Dóri Gábor, a Sport1 vezérigazgatója szerint visszafordíthatatlan gazdasági hátrányt jelentene a változás, ami bevételoldalon semmiféle előnnyel nem jár. Mivel adásuk Szlovákiában és Romániában is fogható, ennek kapcsán elgondolkodtak, hogy itt kell-e sugározniuk – tette hozzá.
Prokopp Dóra elmondta, semmi nem tartja őket itt, „ha nincs változás, akkor tranzit” – fogalmazott a csatorna első embere.
A régi filmeket sugárzó csatorna vezetője elmondta: az általuk fizetendő jogdíjak 300 százalékkal nőnek, noha a vételkörzetük nem nőtt, továbbra is körzeti televízióként működnek. Prokopp szerint vagy befejezik működésüket, vagy bejegyeztetik magukat mondjuk Csehországban 300 ezer forintért.
A két kereskedelmi tévé a reklámpiac 90 százalékát tudhatja magáénak, a három kis tévé azonban összesen három százalékát. Ebből nem lehet kigazdálkodni a híradókészítés költségeit – hangsúlyozták a vezetők.
Formai hibák
Horváth Dóri Gábor szerint formai hibák is vannak a döntésben. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ugyanis nem a valós közönségük, hanem a kábelszolgáltatók által közölt adatok alapján nyilvánította a három társaságot országosnak – szögezte le Körmendy-Ékes Judit médiaszakértő.
Horváth szerint ha a csatorna 26 százaléknyi magyar tulajdonrészét el akarnák adni, akkor most azt csak sokkal kevesebbért, kényszer hatására tudnák megtenni, ők ezért támadják meg a bíróságon a döntést.
Körmendy-Ékes szerint lassan már jószolgálati tevékenységnek minősül, ha valaki Magyarországon ad műsort. A magyar helyzet ugyanis már nagyon komoly versenyhátrány az európai tévétársaságokkal szemben. Hazánkban véleménye szerint kiugróan magas a közös jogkezelőknek fizetendő jogdíjak összege, ezért nagyon-nagyon megéri magyar szerzők művei helyett külföldi filmeket venni.
Ezzel szemben például Franciaországban adókedvezményt kapnak azon csatornák, amelyek francia gyártású műsorszámokat sugároznak. A csehországi egyszeri 300 ezer forinttal szemben itthon évi több tízmilliós műsorszolgáltatási díjat kell fizetni.
A Viasat3-nak napi 20 perc híradót kell adnia
A vételkörzet-számítás nagyon bizonytalan – mondta Körmendy-Ékes –, mely egy 1997-es szabályozáson alapszik. Prokopp szerint ők nem országosak, mert kizárólag dekóderrel foghatók, így csak a kábelszolgáltatók továbbítják a műsorukat, egyéni antennával nem foghatóak, ezért nem tekinthetők országosnak. Véleménye szerint hibás az ORTT azon érvelése, hogy technikailag az egész országban foghatók ezek a csatornák, ezért országosnak kell minősíteni őket. Horváth szerint személyi jövedelemadót is az alapján fizetünk, hogy mennyit keresünk, nem az alapján, hogy mennyit kereshetnénk.
A szakember szerint ez a döntés az ORTT-nek nem jelent többletbevételt, a csatornáknak azonban tetemes kiadással jár.
A Minimax korábban Csehországba, a Cool Romániába menekült, a Film+ eleve nem jegyeztette be magát, míg a Viva és a Spektrum televízió pedig körzetiként van jelenleg nyilvántartva. A tévések kijelentették: nincs semmi biztosíték arra, hogy ez akár holnap ne változzon.
Hogyan nézzük meg a világ bármelyik városát?
Mindenképp szükség van térképre vagy pontos tervre? Hogy nézzünk meg egy várost három nap alatt? Mi van, ha van velünk egy (vagy több) unatkozásra hajlamos gyermek? És hogyan lehet várost nézni úgy, hogy nem is utazunk sehová? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Hogyan nézzünk várost? című könyv szerzőjétől.
