Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek összesen kevesebb mint 2 százalékkal változtak az egyes programok között, míg a teljes lehívható keret változatlan, továbbra is mintegy 7 ezermilliárd forint. (További, körülbelül 1 300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül).
Mire jut több pénz?
16 milliárd forinttal több pénzt jut gazdaságfejlesztésre, a gazdaságfejlesztés szerepe ezzel tíz százalék fölé emelkedik a fejlesztési tervben. A humánerőforrás-fejlesztésnek 32 milliárd forinttal lesz nagyobb pályázható kerete a korábbiakhoz képest. Ezzel tovább erősödik az emberi erőforrás fejlesztési programok támogatása. Az átcsoportosítások hatására 2 százalékkal nő a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális beruházásokkal szemben.
86 milliárd forinttal több keret jut környezetvédelemre. A környezetvédelmi programok megvalósítására és derogációs kötelezettségeink teljesítésére a szennyvízkezelés, az ivóvízhálózat és a hulladékgazdálkodási beruházásoknál is jelentősebb források állnak rendelkezésre.
Minimálisan nő az e-közigazgatás és államreform OP-k végrehajtását finanszírozó technikai keret. Az eredetileg tervezett teljesítménytartalék az Európai Bizottság kérésére felosztásra került az egyes operatív programok között. Ez fedezte a változások jelentős részét.
Hol lesz kisebb keret?
18 milliárd forinttal kevesebb pénz jut viszont közlekedésfejlesztésre, ez mínusz egy százaléknyi forrást jelent. A Közép-Magyarországi Régió programkerete 11,3 milliárd forinttal csökken, ezzel összességében nem csökken a régióra jutó támogatás, mert a programból kivont infrastruktúrafejlesztésre fordítható forrás humánfejlesztésre fordítható Társadalmi Megújulás operatív program Közép-Magyarországi Régióra fordítható részébe került.
Tartalmi változások
Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy a közlekedésfejlesztési pénzek több mint 50 százalékát a környezetbarát közlekedési módok fejlesztését szolgálja majd. Szintén kötelezettségvállalás történt arra, hogy a Kohéziós Alap forrásainak legfeljebb 25 százaléka kerül felhasználásra gyorsforgalmi út fejlesztésére. A környezetvédelmi fejlesztések fő célja az uniós jogszabályok és vállalt kötelezettségeink teljesítése.
Nagyobb hangsúlyt kaptak az anyagban a nemek közti esélyegyenlőséggel, klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok. Hangsúlyosabb lett a roma társadalmat érintő komplex fejlesztések bemutatása. Erősödött a kisvállalatok támogatásának lehetősége a gazdaságfejlesztési programban.
A hivatalos tárgyalások lezárásával az Európai Bizottság belső eljárást kezdett a megállapodás formális jóváhagyására, amely körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Az operatív programok tárgyalásai továbbra is folynak Brüsszel és Magyarország között, azok lezárása a Bizottság belső eljárásrendjétől függően várhatóan idén nyár közepéig megtörténnek.
