Szakértők szerint a kiskorúak sok káros médiatartalomnak vannak kitéve. Védelemre szorulnak a negatív magatartásminták közvetítésétől, a szexualitást, trágárságot, durvaságot, erőszakot, brutalitást hangsúlyozó műsorelemektől vagy az egyre erőszakosabb direktmarketing-politikával dolgozó reklámoktól.
Jó- és rosszfiúk
Médiatudorral a gyermekekért
A fiatalkorúakat a televízió, illetve az egyéb médiumok, az internet, a magazinok, a rádió használata révén információk és reklámok özöne éri el, amelyben még egy felnőttnek sem könnyű eligazodni. Ezért a jelenleg több iskolában kipróbálás alatt álló, 6–11 éves gyermekek számára készült Médiatudor nonprofit médiaismereti oktatási program nagy hangsúllyal foglalkozik a média által ábrázolt és a valós világ viszonyával.
Negyedmilliárdos bírság
Az elektronikus médiaszolgáltatá- sokról szóló törvénytervezet a gyermekek védelmét alapelvként rögzíti, ezért ezek megsértése esetén figyelmeztetés nem alkalmazható. A sorozatjellegű műsorokat az ORTT is besorolhatja, ha az nem volt megfelelő. A bírság mértéke nem haladhatja meg a 250 millió forintot, ám korlátlan alkalommal kiszabható. A műsorszórási engedély időtartama legfeljebb a felével csökkenthető, a műsorszolgáltatási jogosultság maximum 30 napra függeszthető fel.
A gyerekek és a média kapcsolatát hosszú ideje vizsgáló Kósa Éva professzor, pszichológus időmérlegadatai szerint a magyar gyerekek naponta átlagosan négy órát töltenek a képernyő előtt. Hangsúlyozza, hogy a kiskorúak a televízió közvetítésével nemcsak számtalan viselkedésmintát, valamint különböző társadalmi szerepviselkedést – például férfi- és női szerepek – ismerhetnek meg, hanem ún. jelentést is tanulnak. Ennek szemléletes példája a képernyőn látott erőszak, ahol az agresszió mint eszköz „nemcsak a »rosszfiúk« jellemzője, hanem a »jófiúk« is használják céljuk eléréséhez, sokszor törvénysértő módon” – mondja Csájiné Knézics Anikó. „Így az erőszak gyakran jutalmazott, dicsőített formában jelenik meg. Ilyen módon ezek a tartalmak a kulturális-társadalmi beágyazottságban jelentéssel is felruházódnak, tehát a szocializáció lényeges elemei” – fűzi hozzá Kósa Éva.
Az üzenetekkel szemben védtelen gyerekek személyiségfejlődésére, társas attitűdjeire, egészségére egyaránt hatást gyakorol az elektronikus média. Pozitív hozam az információátadás, a szórakozás, a társas kapcsolattartás, potenciális veszély a félelem, az agresszió, illetve a helytelen szexuális attitűdök. „Amíg a szülők nem veszik tudomásul, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekekkel együtt kellene helyet foglalniuk a televízió előtt, és megbeszélni velük a látottakat, addig teljesen mindegy, hogy a képernyőn megjelenik-e a figyelmeztető sárga vagy piros karika” – hangsúlyozza Csányi Kinga, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet igazgatóhelyettese.
Digitális kompetencia
A 21. század tudásalapú társadalmában elengedhetetlenül fontos az úgynevezett digitális írásbeliség, amelynek megalapozását, elsajátítását mind fiatalabb korban meg kell kezdeni. A gyermekeket fel kell készíteni arra, hogy képesek legyenek eligazodni az információözönben, és meg tudják különböztetni az értékes és értéktelen médiatartalmakat.
„A közoktatás feladata ezért megsokszorozódik: a részletes tárgyi tudásnál sokkal fontosabbá válik azon tanulói képességek és kompetenciák fejlesztése, amelyek a minden iránt nyitott, információt felkutató, értékelő és alkalmazó egyénre jellemzők” – mondja Kőrösné Mikis Márta, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa.
Az uniós dokumentumok, valamint a legújabb Nemzeti Alaptanterv az oktatáspolitikai hátteret mindehhez biztosítják, de kérdéses, mennyire felkészültek az oktatási intézmények és a pedagógusok az információs és kommunikációs technika lehetőségeit, előnyeit integráló, átalakuló tanulási környezet és pedagógiai módszerek megújítására. Felelősségük rendkívüli mértékben megnő, hiszen az iskola falain túl hatással kell lenniük az otthoni tanulási, ismeretszerzési szokásokra éppúgy, mint a gyermekek képernyő előtt töltött idejének befolyásolására, a káros hatások visszaszorítására. „Elsősorban jó pedagógiai példákat, ösztönző médiatartalmakat kell közvetíteniük ahhoz, hogy már óvodáskortól kezdve valóban eredményesen fejlesszék a gyermekek tudatos és ésszerű médiahasználatához szükséges ismereteket és képességeket” – mondta Kőrösné Mikis Márta.
Fokozott védelem
A törvénytervezetet a kiskorúak fokozott védelme jellemzi, a hatályos jogszabály hiányosságait több ponton orvosolja. „Az alapelvekben elvi tételként rögzíti a műsorszolgáltatókat a kiskorúak fejlődése tekintetében terhelő fokozott felelősséget, majd A kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok címszó alatt az irányelv szabályaival paralel keretszabályozást ad” – vázolja a tervezet szabályozási modelljét Gellén Klára jogász, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa.
A tervezet a védelmi eszközök részletezését, kidolgozását az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) részletes rendeletére bízza. Így a törvény – alkalmazkodva az EU-direktíva keretszabályaihoz – a minősített törvényben szintén csak a keretet adná meg, s ezen túl a rendelet tartalmazná a kategóriába sorolás feltételeit, az idősávok kialakítását, a jelzés feltüntetésének módját. „Így nem a kétharmados törvényt kell módosítani, amikor a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok módosítási igénye felmerül” – hangsúlyozza Gellén Klára.
A rendelet megalkotására, majd annak módosítására 11 tagú Szakértő Kollégium javaslata alapján kerülne sor. „A kollégium felállítása garantálhatná a kiskorúak védelmében a rugalmasságot, folytonosságot és nem utolsósorban az állandó szakmai kontrollt” – teszi hozzá.
Előremutató javaslat az is, hogy hírműsor, műsorelőzetes, időszerű műsorszám, reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben – tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén – közzétételének előreláthatóan nem lenne helye. Mindenki számára ismertek azok a képsorok, amelyek a híradásban olyan jeleneteket mutatnak, amelyek csak 18 éven felülieknek ajánlottak vagy szélsőségesen erőszakos tartalmuk miatt azokat közzé se lehetne tenni.
Gellén Klára rendkívül fontosnak tartja a tervezet azon rendelkezését, miszerint a kiskorúaknak szóló műsorok és a dokumentumfilmek termékelhelyezést nem tartalmazhatnak. Valójában a gyermekműsorok közötti idők a legmegfelelőbbek a kiskorúak behálózására: észre sem veszik, hogy az már nem a gyermekműsor, amikor a szívükhöz közel álló mesefigura el akarja nekik adni cége éppen aktuális csemegéjét. Az időtartamtól függetlenül a 18 éven aluliaknak szánt műsorok mindegyikére vonatkozna ez a rendelkezés, szemben a hatályos szabályozással. Természetes, hogy pornográfiát vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műveket nem tartalmazhat a műsor, Kósa Éva mégis arra figyelmeztet, hogy tartalmat törvényileg szabályozni nehéz feladat. „Nem mondhatjuk, hogy tilos ölni, mert akkor Hamletet is kitilthatnánk a palettáról” – mondja a pszichológus. Alapvető szemléletváltásra van szükség a televíziózással kapcsolatban. A törvény önmagában nem lesz elegendő arra, hogy a kiskorúakat megvédje a káros médiatartalmakkal szemben, ha intézményi és családi felelősség nem társul hozzá.
