Úgy vélte, jelenleg a civil szféra, az érdekképviseletek parttalanok, szétforgácsoltak, éppen ezért erőteljesebb körülhatárolásukra lenne szükség.
Sárközy Tamás megemlítette, hogy a jelenlegi érdekegyeztetésben legitimációs problémák is vannak, szerinte a legitimáció alapja a folyamatos működés, a jelentős tagság, a társadalmi egyensúly és a többi szervezet általi elismerés.
Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke úgy vélte: legitimációs problémákat nemcsak az érdekképviseleteknél lehet keresni, hanem meg kellene ugyanezt nézni a pártoknál is.
Sárközy Tamás szerint meg kellene fontolni az munkaadói érdekképviseletek – például az MGYOSZ és a VOSZ – unióját.
Erre a felvetésre Vadász György, a Magyar Iparszövetség alelnöke úgy reagált, hogy a munkaadói érdekképviseletben nemcsak az említett két szervezet, hanem mellettük a Kis- és Középvállalkozások Érdekképviseleti Szövetsége, a KÉSZ is fontos szerepet játszik.
Sárközy Tamás szerint a gazdasági kamaráknak nem indokolt érdekképviseleti szerepet kapniuk, mert államtól kapott köztestületi feladatokat látnak el.
A professzor szerint létre lehetne hozni a széles körű érdekegyeztetésre egy gazdasági és társadalompolitikai testületet, amelynek megalapításában első lépésnek a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) lehetne tekinteni.
Széles Gábor szerint viszont nem a GSZT-ből kellene kiindulni, mert az nem alulról jövő kezdeményezésként jött létre, és összetétele személyekhez kötött.
Még nagyobb káoszt hozhat az amerikai beavatkozás Iránban
Az iráni zavargások társadalmi, politikai és gazdasági hátteréről és a lehetséges amerikai beavatkozás következményéről Sárközy Miklós Irán-szakértővel beszélgettünk.
