Üzleti tippek

Nem forintos alapon

Nagyobb a választék a külföldi alapokból a magyar befektetési piacon, mint az itthoniakból.

A kamatadó bevezetése előtt, majd a forint (átmeneti) gyengélkedése miatt egyre több ügyfél fordult a külföldi, döntően euró- és dollár-elszámolású alapok felé. Ezek száma közelíti a háromszázat (igaz, egy részüket csak privátbanki ügyfelek érhetik el, mások még nem forgalmaznak), szemben a mintegy 220 hazai alappal.

Az itthoni befektetők pedig egyre bátrabbak: a tavaly augusztusi start óta 30 millió eurót fektettek, jellemzően 1-2 ezres tételekben például a UniCredit-csoporthoz tartozó nemzetközi Pioneer-alapokba. Közülük a legnépszerűbb, az európai kisvállalati részvényeket vásárló European Small Caps fél év alatt 10 százalék feletti hozamot hozott, persze euróban – mondja Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

A főképp a saját anyacége külföldi alapjait áruló Inter-Európa Bank, MKB Bank, K&H Bank mellett például a Raiffeisen Bank, a Citibank, az Erste vagy épp az SPB Befektetési Zrt. „márkafüggetlen”, azaz a világ legnagyobb alapjait is forgalmazza – így a HSBC, a Credit Suisse vagy idén januártól az ING Luxemburg konstrukcióit. Az Erste Befektetési Zrt. az Index hírportállal karöltve novemberben alapította meg az első hazai internetes befektetési jegy „szupermarketjét”, a Hozam Plazát. Ráner Géza, az Erste ügyvezető igazgatója közlése szerint itt ma hét alapkezelő 134 termékéből, közte több tucatnyi külföldi alapból lehet válogatni és – az Erstével kötendő értékpapírszámla-szerződés aláírása után – bármikor online adni-venni a papírokat.

A hagyományos, konzervatívabb kötvény-kockázatosabb részvényalapok felosztás itt is a múlté. A külföldi alapok között is ott vannak az iparági, például gyógyszergyári részvényeket vevő, az indexkövető vagy (például az Aegon Alapkezelő Zrt.-nél) a mindenféle megkötöttség nélkül, csak a hozamra koncentráló „kosarak”.

Régiók szerint a tanácsadók egy része a közép-európai és feltörekvő piacok kockázatosabbá válásával a fejlett európai részvényeket és (ha erősödne a dollár) az amerikai piacokat ajánlja. Mások szerint Japán kivételével Ázsia még mindig „forró piac”, így 2–5 éves távlatra ezt ajánlják befektetési terepnek.

A megfelelő konstrukció kiválasztásánál döntő annak múltbeli teljesítménye saját, viszonyító kockázati indexével (benchmark) és a riválisokkal összevetve. Számít az alap mérete, helyi ismeretei: például az ázsiai befektetési jegyeket keresőknek bizonyosan ajánlhatók a kitűnő távol-keleti kapcsolatokra támaszkodó HSBC-alapok.

Az ügyfelek egy részét viszont elriaszthatja, hogy a külföldi alapok vételi jutaléka magasabb a hazainál (viszont a futamidő alatti vagyonkezelési díj Nyugaton alacsonyabb az itthoninál). Ennek kiküszöbölésére többen (így a Pioneer vagy a Bayern LB-alapokat áruló MKB) nulla vásárlási jutalékú, „magyarosított” külföldi alapokkal is megjelentek a piacon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik