Rétfalvi György vezérigazgató azt szeretné, ha az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. klasszikus kormányügynökséggé válna. Mi a különbség egy magáncég és egy állami ügynökség irányítása között?
Az ITDH alapvetően tanácsadó, szolgáltató cég. Bár a versenyszférában is sok hasonló van, alapvető különbség az, hogy mi nem árbevétel-profit dimenzióban mozgunk, hanem gazdaságélénkítő feladatokat látunk el. A másik különbség, hogy a szervezet irányítása jóval bürokratikusabb módon épül fel. Ez részben megkönnyíti, részben megnehezíti feladataink végrehajtását.
Az ITDH
Andrássy úti főhadiszállásán 100-an dolgoznak, emellett 25-en a belföldi, regionális alapon működő hálózatban. Az egységes külgazdasági irodahálózatban 54 állomáshelyen 45 országban 132 ember dolgozik.
Rétfalvi György
A Partners J. Walter Thompson reklámügynökségtől érkezett az ITDH élére 2005 elején. Korábban Magyarországon és külföldön szerzett vezetői, értékesítési és marketing-tapasztalatokat: 1991 és 1999 között az Unilevernél dolgozott különböző beosztásokban, majd 1999 és 2003 között a Zwack Unicum Rt. vezérigazgatója volt.
„Kóka Jánossal már a bemutatkozó beszélgetésen egy hullámhosszra kerültünk, így gyakorlatilag azonnal igent mondtam az ajánlatra” – mondja. Ahogy fogalmaz: bár a fizetése felére csökkent, ötször jobban élvezi a feladatokat.
1958 szeptemberében született, 25 éve nős. A Külkereskedelmi Főiskolán ismerte meg feleségét, aki jelenleg egy exkluzív termékeket kínáló cégnél dolgozik. Gábor fiuk 22 éves, közgazdásznak készül, Eszter lányuk 18 éves, tavasszal érettségizik. A család aktív életet él, együtt járnak futni, síelni, vitorlázni.
E-akták
A magyar befektetési ügynökség a Hewlett Packard segítségével tavaly bevezette az egységes vállalatirányítási rendszert. „ Az összes dokumentum, jegyzet elektronikus formában áll rendelkezésünkre, s ez nagyban megkönnyíti a munkát – mondja a vezérigazgató. – Kedvező az is, hogy a rendszer bevezetéséhez az informatikai létszámot sem kellett bővíteni.”
2006 elejére mintegy 25 százalékkal csökkentettük a létszámot, ezzel 30 százalékos költségcsökkentést értünk el. Majd két „üzletágra” választottuk szét a tevékenységünket: a befektetés-ösztönzési, illetve a kereskedelemfejlesztési területre. A harmadik elkülönült egység a kiszolgáló, back office jellegű tevékenység lett: az informatika, a kommunikáció, a pénzügy-kontrolling, illetve az adminisztráció. Korábban több mint tíz igazgató volt a szervezetben, jelenleg három irányítja a munkát. Emellett középszinten is kiküszöböltük a párhuzamosságokat, számos poszton minőségi cserét hajtottunk végre. Összevonva az ITDH külföldi irodáit és a külügy gazdasági tevékenységet ellátó diplomáciai hálózatot, ma már egységes külpiaci hálózattal dolgozunk. A kettőzéseket kerülendő, az irodák közül néhányat bezártunk, máshol csökkentettük a létszámot, egyes irodákat fejlesztettünk – így például a chicagóit.
A profiltisztítás után milyen irányban lépnek tovább?
Szeretnénk klasszikus kormányügynökséggé válni. Januárban a kormány központi közigazgatási reformjához kapcsolódva számos operatív feladatot vettünk át a gazdasági tárcától, elsősorban külgazdasági vonalon. A második negyedévben a kereskedelemfejlesztés területén is hasonló váltásra készülünk. A vásárok, kiállítások szervezése helyett új, kifejezetten cégekre és piacokra specializált, éves üzletfejlesztési projekteket szeretnénk beindítani. Egy konkrét példával élve: a Balkán vagy Románia iránt érdeklődő magyar cégeket összehozzuk az adott ágazat éves programjaival, eseményeivel.
Jelenleg mekkora költségvetési pénzből gazdálkodik a szervezet?
A költségvetési pénzek tavaly nominálisan szinten maradtak a 2005-ös évhez képest. Ez a helyzet idén is. Az emelkedő inflációval diszkontálva ez gyakorlatilag 4–6 százalékos évi csökkenést jelent. Az éves költségvetési támogatásunk 2,7 milliárd forint. Ebből 1,2 milliárd a belföldi szakmai program költsége, 1,5 milliárd a külföldié. Ezt egészíti ki 500 millió forint, pályázattal elnyerhető pénz, amelyet arra használunk fel, hogy a hazai kkv-kat külpiacokra segítsük. Emellett a Külügyminisztérium költségvetési során 3,2 milliárd áll rendelkezésünkre, ez fedezi külföldi irodáink fenntartását, munkatársaink díjazását.
Mi a véleménye a BKV átalakításáról? Ön hogyan oldaná meg a veszteséges állami vállalat problémáit?
A BKV működése kívülről nekem legalább annyira ismeretlen, mint amilyen az ITDH tevékenysége volt, mielőtt ide kerültem. Általánosságban azt mondhatnám, hogy minden cégnél hasonló módon lehet a költségeket csökkenteni, és a tevékenységi kört tisztítani. Aztán egyszer csak elindul a váltás a szervezetben is.
Ön szerint mi a dolga az MNB-nek: az infláció elleni harc vagy a gazdaság élénkítése kamatcsökkentéssel? Lát-e veszélyt arra nézve, hogy a kormányhoz közel álló személy kinevezésével veszélybe kerülhet a monetáris politika?
Úgy gondolom, hogy a jegybanknak kellő függetlenséggel kell rendelkeznie. A mindenkori kormánynak lehetnek rövid távú politikai céljai, de a monetáris politika alakításába nem lehet beleszólása. Meggyőződésem, hogy ha a feleknek vénájukban van a kulturált, konfliktusmegoldó magatartás – bárki is legyen a jegybankelnök –, akkor az ország érdekében felül tudnak emelkedni a véleménykülönbségeken.
Mire számít márciusban, lesznek-e tüntetések?
Nagyon remélem, hogy nem lesznek további tüntetések. A legnagyobb problémának egyébként az örökös ellenbeszédet látom: azt, hogy minden fontos közéleti kérdés pártpolitikai közegben jelenik meg. Azt is látni kell, hogy a megosztottságért egyaránt felelősek a pártok és a választók. Nagyon jó lenne, ha idővel kialakulna egy közös halmaz, klasszikus országérdek, amelyet nem lehetne négyévente megváltoztatni.
