Üzleti tippek

Adóváltozás 2007

admin
admin

2007. 02. 01. 00:00

Az ősszel hatályba lépett adóváltozások után most foglalkoznunk kell a 2007 januárjától érvényes módosításokkal.

A házipénztáradót az Alkotmánybíróság ugyan megsemmisítette novemberben, arra hivatkozva, hogy nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelmet, illetve vagyont terhelő adónak, de más elvonások azért bőven nehezítik a vállalkozások működését január elsejétől. A módosítások egy részét még nyáron, másik részét decemberben fogadta el a parlament.

Több adókedvezmény is megszűnt vagy átalakult, általánossá vált az elektronikus adóbevallási kötelezettség, és az adótörvény kibővült az elvárt adóalap fogalmával. Így előfordulhat, hogy veszteséges vállalkozásnak is adóznia kell. A változásokat az adóhatóság az eddiginél több és szigorúbb ellenőrzéssel nyomatékosítja.

Terület, faktoring

2007. január elsejétől az áfatörvényben szereplő közösség területének fogalma– a Római Szerződésre való hivatkozással – automatikusan magában foglalja Romániát és Bulgáriát, az EU két új tagját. A december 31-ét követően teljesített, a két új tagállamba irányuló, illetve onnan induló termékértékesítésekre a közösségen belüli értékesítés, illetve beszerzés szabályai érvényesek.

Az adómentes értékesítéshez fel kell ezért tüntetni a partner közösségi adószámát, és az ügyleteket szerepeltetni kell az áfabevallás összesítő nyilatkozatában. Szükséges volt ugyanakkor átmeneti szabályokkal rendelkezni a kiléptetés igazolását szolgáló dokumentumokról, így igazolásként elfogadható a címzett által igazolt fuvarokmány.

Faktoring esetében a követelések engedményezése az új szabályok szerint nem minősül az áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletnek, így nem tárgyi adómentes tevékenység. Ennek azért van jelentősége, mert korábban az engedményezésből származó tárgyi adómentes bevétel az engedményezőt arányosításra kötelezte, ez csökkentette a levonható áfa összegét. Maga a faktorszolgáltatás ugyanakkor továbbra is tárgyi adómentes tevékenység.

Itt kell megemlítenünk a számla kötelező adattartalmára vonatkozó változást is, amellyel az ország a hatodik áfairányelvnek igyekszik jobban megfelelni. Az új szabály szerint a kibocsátott számlákon a teljesítés időpontját csak akkor kötelező külön feltüntetni, ha eltér a számla kiállításának napjától. Nem kötelező továbbá szerepeltetni a fizetés határidejét és módját sem.

Adóminimum

Megszűnő kedvezmények:


– megszűnt a szellemi tevékenység végzése utáni kedvezmény,
– bár a korábbi jogosultság alapján még igénybe vehető a felnőttképzési kedvezmény, de megszűnik a számítógép-beszerzéshez kapcsolódó kedvezménnyel együtt,
– nem vehető igénybe a lakáshitel-törlesztés kedvezménye,
– csekély értékű ajándékot már csak munkáltató adhat adómentesen,
– 6 millió helyett már csak 3,4 millió forint éves jövedelemig lehet a 100 forint adókedvezményt igénybe venni.

Egy újabb elvonás miatt a társasági adóban módosul az adókötelezettség alapjának meghatározása: bevezették ugyanis az elvárt jövedelem alapján történő adózást. A társasági adókötelezettség alapja ilyenkor nem a jövedelemszerző vagy az azt eredményező tevékenység lesz, hanem maga a gazdasági tevékenység.

Ha az egyébként kiszámított adóalap nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett adóévi összes bevétel 2 százalékát, akkor az adó alapjaként ez utóbbi összeget kell figyelembe venni. Az újonnan alakult, a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést regisztrált, valamint az elemi kárral sújtott vállalkozásokra a rendelkezés nem vonatkozik.

Az összes bevétel fogalmába az adóévi beszámolóban vagy könyvviteli zárlatban szereplő értékesítés nettó árbevételén túl beletartoznak az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek is. 2007. január 1-jétől tehát a veszteséges vállalkozásoknak is adózniuk kell – eredménytől függetlenül. A kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere és eszközátruházás nyeresége ugyanakkor nem lesz adóköteles.
Az adóelőleg bevallásánál és megfizetésénél az elvárt jövedelem alapján kiszámított adót figyelembe véve kell eljárni. Elhatárolt veszteséget viszont nem lehet levonni az elvárt jövedelemmel szemben, ami veszélyeztetheti annak felhasználhatóságát.

A szolidaritási (külön) adó esetében, az adó alapját csökkentő és növelő tételek csak részben egyeznek meg a társasági adónál alkalmazható tételekkel. Az év végén elfogadott legismertebb módosítás szerint adóalap-csökkentő tételként lehet figyelembe venni a kutatás-fejlesztés elszámolt közvetlen önköltségét. Az uniós anya-leány irányelvnek megfelelően a különadó alapjának nem része továbbá a kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás és részesedéscsere során elszámolt nyereség.

Az adóalap meghatározásakor itt sem szabad figyelmen kívül hagyni a kapcsolt vállalkozások közt alkalmazott, úgynevezett transzferárakat. Az elért eredménynek összhangban kell lennie a szokásos piaci árral, ellenkező esetben az adó alapját módosítani kell.

Kevesebb adható

Ismét lehetővé vált a korábban megszüntetett munkáltatói adómegállapítás alkalmazása, már a 2006. évi jövedelemre is. Ezt a magánszemélynek kell kérnie nyilatkozatában február 15-éig, de ha a munkaadó ezt nem vállalja, akkor is segítséget kell nyújtania az adóhatósági adómegállapításhoz.

Változik még az adómentesen adható természetbeni juttatások értéke. A melegétkezési-utalvány esetében 9000-ről 10 000 forintra, a hidegétkezési-utalvány esetében pedig 4500-ról 5000 forintra nő. 20 000 forintra emelkedik az iskolakezdési támogatás felső határa.

A kis- és középvállalkozásokat érintő fontos változás a minimum járulékalap emelkedése 125 000 forintról 131 000 forintra. Ezt nem csak a munkaviszonynál kell számításba venni, hanem a társas vállalkozók, az egyéni vállalkozók és az egyszerűsítet vállalkozói adó alá tartozók esetében is.

A nyugdíjpénztárba a munkáltató által befizetett összegek adómentes határa a korábbi 100 százalék helyett már csak a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér maximum 50 százalékáig terjedhet. Önkéntes kölcsönös egészségpénztár és önsegélyező pénztár esetében pedig 20 százalék ez az arány. A pénztárakba így befizetett munkáltatói hozzájárulások teljes összege legfeljebb a minimálbér 70 százalékáig marad adómentes (korábban 130 százalék volt).

A társadalombiztosítási járulékot tekintve a munkaadónál nincs különösebb változás. A munkáltató által fizetendő tb-járulék 29 százalék marad, de átrendeződik: az egészségbiztosítási rész 11 százalék helyett 8 százalék lesz, a nyugdíjbiztosítási rész pedig 18 százalékról 21 százalékra nő. A magánszemélyeket terhelő egyes járulékok növekedtek.

Elektronikusan, havonta

Január elseje óta tulajdonképpen minden adóalany havi adó- és járulékbevallás benyújtására van kötelezve, amit elektronikus úton kell teljesíteni. Érezhető adminisztratív könnyítést jelent, hogy a munkaadónak januártól már csak egy helyre, az illetékes elsőfokú adóhatósághoz kell a foglalkoztatottakat bejelentenie. A határidő betartásának szigorúsága azonban nem változott. Szintén könnyítés az adminisztrációnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakról a bevallásokat már az APEH-nak kell beküldeni a havi adó- és járulékbevallás keretében, és az összegeket is a hivatal számlájára kell befizetni.

A házipénztár ugyan adózatlan maradt, de a vállalkozások pénzkezelési szabályzatára szigorúbb előírás vonatkozik a minimumkövetelmények miatt. Az adóelkerülések érdekében a pénztárból kifizetett előlegeket ezentúl maximum harminc napra lehet kifizetni, de a napi készpénzállomány felső határát, a készpénzállomány ellenőrzésének gyakoriságát, a pénzkezelés személyi és tárgyi szabályait is rögzíteni kell. Ezt az adóhatóság ellenőrizni is fogja.

Minderről a vállalkozásnak rendelkeznie kell. Ha ezt nem tartja be, az adóellenőrzés során 500 ezer forintnyi, ismétlődés esetén pedig egymillió forint mulasztási bírságot lehet rá kiszabni.

A kapcsolt vállalkozásoknak január elsejétől lehetőségük van adóhatósági határozatot kérni a jövőbeni tranzakciójukra alkalmazható szokásos piaci árról vagy ártartományáról. Az úgynevezett „advance pricing agreement” (APA) eljárás mintájára a transzferárról így tulajdonképpen megállapodást köthetünk, de ezzel megszűnik a korábban a Pénzügyminisztériumtól kérhető feltételes adómegállapítás lehetősége. Az adóhatóság a kért határozatot határozott időre adja ki: legalább 3, legfeljebb 5 évre. Az érvényesség egy alkalommal további 3 évre meg is hosszabbítható.

Az eljárás természetesen díjköteles, a díj a nem összegszerű megállapításnál 5 millió forinttól legfeljebb 15 millió forintig terjedhet. Konkrét ár vagy ártartomány esetében az árnak vagy az ártartomány átlagának 1 százalékában írnak elő díjfizetést, de legfeljebb 50 millió forintban. Általános vélemény szerint az adóhatóság azonban nincs kellően felkészülve az ilyen határozatok kiadására, így elhúzódó döntésekre lehet számítani.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.