Üzleti tippek

Az átmenet éve

A tavaly megjelent újdonságok: IPTV, webkettes szolgáltatások, és a bennük rejlő lehetőségek megismerésével telik várhatóan az idei év a hazai internetes piacon. Az új megoldások széles körű elterjedéséhez jó alap lehet, hogy a szélessávú internet-előfizetők száma idén átlépi majd az egymilliót.

Átmeneti időszak lehet 2007 a hazai internetes piacon. Az év várhatóan a tavaly már megjelent technológiák, szolgáltatások megismerésével telik majd, illetve az idén alakulhatnak ki azok az üzleti modellek, amelyek hozzájárulhatnak az új megoldások elterjedéséhez. A hozzáférés nyújtása helyett már tavaly is a weben elérhető vonzó tartalmak kerültek a középpontba a hazai internetpiacon, és ez a tendencia 2007-ben tovább folytatódik.

Mindehhez alapkérdés a megfelelő infrastruktúra, amely egyre inkább úgy tűnik, hogy adott. Az erre az évre tervezett fejlesztéseknek köszönhetően látványosan bővülhet a népszerű multimédiás tartalmakhoz (videó, zene) hozzáférő hazai internetezők száma. A vezetékes telefonhálózatokban végrehajtott sávszélesség-növeléseknek köszönhetően felgyorsulhat az internetes televíziózás elterjedése, míg a kábelcégek saját fejlesztéseikkel az értéknövelt szolgáltatások területén erősíthetnek.

Gyorsítósáv

A Magyar Telekom tavaly decemberben jelentette be, hogy az első negyedévben díjmentesen megnöveli az ADSL internet-hozzáférések sávszélességét. A sávszélesség-növelés – adott csomagtól, és műszaki lehetőségektől függően – akár kétszer, háromszor vagy négyszer gyorsabb internetezést is lehetővé tesz majd a cég ügyfelei számára. A legnagyobb hazai netszolgáltatónál, a T-Online-nál január 15-től kezdték meg a gyorsítást, amelynek köszönhetően egyre több felhasználó számára válik reális lehetőséggé az internetes televízió- (IPTV) szolgáltatás. A megoldás múlt év vége óta érhető el egyelőre két szolgáltató, a T-Online és a Tvnet kínálatában. Az év végére ugyan már több tízezer IPTV felhasználóval számolnak a T-Online-nál, de az igazi boomot 2008-ra várja ezen a területen Szász Dániel, a társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A jövő év végére akár többszázezresre is nőhet az internet tévés tábor, ami már azt jelenti, hogy a legnagyobb kábelszolgáltatóknak is komoly konkurenciát jelentenek majd. Az idén egyébként az internet-tévézésben elmozdulás várható a nethasználat felé, a Microsoft által szállított IPTV-platform fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan szolgáltatások jelenjenek meg, amelyeknél fontos a képi megjelenítés, mint például az interaktív játékok, az ingatlan- vagy autóértékesítés.

Az idén az otthoni szélessávú internet-előfizetők száma meghaladja majd az egymilliót, amiben komoly szerepet játszanak az olyan vonzó tartalmak, mint az IPTV, illetve a felhasználók interaktivitására épülő, hódító útjukat már tavaly megkezdő úgynevezett web 2.0-s szolgáltatások elterjedése. A médiapiac néhány szereplője már felismerte, hogy a netezők számára mennyire vonzó, ha saját maguk is beleszólhatnak a weboldalak alakításába, tartalmakat állíthatnak elő – mondta el Németh Norbert, a Sanoma Újmédia Divíziójának internet lapigazgatója. A magyar piacon az általános látogatottságemelkedést nem az internetezők számának nagymértékű növekedése idézte elő, hanem az internetezés gyakoriságának változása. Az egyre szélesebb körben elterjedő webkettes szolgáltatások révén az internetezők a tartalom-előállítás aktív részvevői lehettek, ezáltal „érdekeltebbek” is az érintett weboldalak látogatásában, használatában. A közösségi oldalakhoz azért ragaszkodnak használóik, mert ők a létrehozók is egyben – tette hozzá Németh Norbert. A Sanománál is felfigyeltek a folyamatra, a kiadó kimondottan a fiatalokat célzó, kapcsolatépítési és önkifejezési lehetőséget kínáló HotDog portáljának már negyedmillió regisztrált felhasználója van.

Megosztott sikerek

Tudta-e?


Az IPTV szolgáltatás segítségével akár vissza is lehet forgatni az időt, az úgynevezett time-shifting megoldás révén megtekinthetők a korábbi műsorok is anélkül, hogy rögzíteni kellene azokat.

Akár telefon-előfizetés nélkül is hozzájuthat webeléréssel a csupasz-ADSL révén. A múlt évben még csak néhány cégnél elérhető konstrukció az idén már a Magyar Telekom és társszolgáltatói kínálatában is megjelenik majd.

Az internetes tartalom alakításába a netezőknek a korábbinál jóval nagyobb beleszólást nyújtó webkettes szolgáltatások közül talán a videómegosztó oldalak aratták a legnagyobb sikert Magyarországon. Csak az elmúlt néhány hónapban olyan cégek indítottak videómegosztó szolgáltatást mint a Sanoma kiadó, a T-Online vagy az Econet. De az ebbe a kategóriába tartozó közösségépítő oldalak is nagy népszerűségnek örvendenek. Nem meglepő, hogy ezek az oldalak felkeltették a nagy technológiai cégek érdeklődését is. A MySpace 580 millió dollárért kelt el 2005-ben – a vevő a Rupert Murdoch ausztrál milliárdos érdekeltségi körébe tartozó News Corp. volt – de a világ legnépszerűbb videómegosztó oldaláért, a YouTube-ért tavaly októberben már 1,65 milliárd dollárt fizetett a Google, ami rekordnak számít a webkettes felvásárlások között. Van már hazai példa is az ilyen jellegű tranzakciókra, a T-Online mintegy 4 millió euróért vásárolta meg az iWiWet tavaly áprilisban.

Joggal merül fel a kérdés, miért hajlandóak ennyit fizetni az internet és a média legnagyobb cégei ezekért a kezdeményezésekért, és miért fordítanak komoly összegeket ilyen jellegű szolgáltatások elindítására. Talán az egyik legfontosabb ok az általuk elérhető közönség, amely nem csak nagy tömege miatt vonzó, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hirdetők szempontjából rendkívül fontos célcsoportot jelent. Az ilyen oldalak használatához ugyanis számítógép, internet elérés, esetleg webkamera kell, ami már feltételez egy bizonyos anyagi színvonalat. Ráadásul miden korábbinál jobban célzott hirdetési kampányokat lehet indítani az oldalak tematikus felületeit kihasználva, amelyek hasonló érdeklődésű felhasználóknak nyújtanak találkozási lehetőséget. Az internetes reklámköltés évről évre a hirdetési piac legdinamikusabban bővülő szegmense. A világ internetes hirdetési piaca a ZenithOptimedia piackutató cég előzetes adatai szerint a múlt évben 22,4 milliárd dollár körül alakult, ez 2005-höz képest közel 24 százalékos növekedést jelent. A társaság becslése szerint 2008-ban már közel 30 milliárd dollárt költenek el a hirdetők az interneten. Ez a növekedési ütem jóval meghaladja a teljes hirdetési piacét, így az online reklám a tavalyi 4,6 után 2008-ra már 6,4 százalékát adja a teljes szegmensnek.

Dől a reklám

A hazai online hirdetési piac a múlt évben 40–50 százalékkal bővült a 2005-ös 6,9 milliárd forinthoz képest Novák Péter, a Kirowski Zrt. ügyvezető igazgatójának becslése szerint. Erre az évre 25–30 százalék körüli bővülést vár Novák Péter a teljes online hirdetési piacon. Az idén a múlt évhez képest pozitív és negatív tendenciák is mutatkoznak majd. Míg tavaly a politikai választások és a labdarúgó-világbajnokság nagymértékben hozzájárult a hirdetési bevételek növekedéséhez, addig 2007-ben nem lesznek ilyen jellegű események. Ugyanakkor az internet-előfizetők számának gyors növekedése és az egyre intenzívebb nethasználat pozitívan befolyásolhatja a hirdetőket, hiszen bővül az elérhető közönség. A legnépszerűbb hazai portálok napi látogatottsága már vetekszik a közepes méretű tévéadók nézettségével. A januári adatok azt mutatják, hogy dinamikusan bővül a hazai weboldalak látogatottsága, és a folyamat még igazából el sem érte csúcsát, hiszen a múlt év végén meghirdetett web-előfizetési akciókat kihasználó felhasználók jelentős része még csak ezekben a hetekben jut hozzá a neteléréshez.

Digitális szakadék

Bár az internetezők száma gyorsan nő, továbbra is problémát jelent, hogy a meglévő digitális törésvonalak – például fiatalok és idősek, városi és falusi lakosok, képzettek és képzetlenek között – tovább mélyültek a magyar társadalomban. Nagy kihívást jelent, hogyan lehet gyorsan és eredményesen megszólítani azt a közel hárommillió háztartást, amelyben a számítógép- és internethasználat még nem vált elfogadottá, igényelt tevékenységgé. A változáshoz számottevő állami beavatkozásra van szükség, hiszen becslések szerint az internethasználat jelenlegi növekedési üteme mellett Magyarországnak még 25 évre lenne szüksége ahhoz, hogy felzárkózzon a fejlett országok webhasználati szintjéhez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik