Üzleti tippek

A kockázati tőke sikerre vihet egy jó üzleti tervet

A kis- és középvállalatok (kkv) tőkeigénye elsősorban a vállalkozás felfutásának időszakában, általában a cég megalakulását követő 2-3 évben jelentős. Ekkor a cég bár már szép reményekkel rendelkezik – hiszen túljutott a megalakulás nehézségein, sőt már „tesztelte” is piacát -, ám viszonylag csekély múlt áll mögötte, méreteiben pedig még roppant kicsi.

Ésszerű keretek között ilyen feltételek mellett nem lenne módja egyetlen társaságnak sem arra, hogy a piacról tőkét szívjon saját vállalkozásába, hiszen a tőkekínálat elvárásainak a kkv-k egyetlen paraméterben sem tudnak megfelelni. Nem áll mögöttük hosszabb cégtörténet, korábbi teljesítményük nem jelent semmiféle kapaszkodót. A növekedési kilátások az esetek többségében még csak beváltatlan ígéretek, s így bizony a befektetésen elérhető hozam is bizonytalan.

Magyarországon az elmúlt hónapokban megalakult az „up” cégek klubja, amely a feltörekvő, dinamikusan induló hazai vállalkozások, a magyar gazdaság élvonala utánpótlásának érdekvédelmi és lobbi-szervezeteként szeretne működni. Ám az induló cégek zömének nagyon-nagyon távoli álom, hogy a tevékenység megkezdésének évében átlépjék a 100-250 millió forintos forgalmi határt, amellyel jó eséllyel kerülhetnének fel egy tőkebefektető étlapjára – vélekedik Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.

Forgóeszköz- vagy beruházás-finanszírozás?

Az elmúlt években ugyan a hazai pénzintézetek finanszírozási hajlandósága jelentős változáson ment keresztül – a korábbi elzárkózással szemben a bankok ma már hajlandónak mutatkoznak a kkv-k finanszírozására, ám a piacon e szegmens számára fellelhető hitelek döntő többsége nem lép túl a forgóeszköz-finanszírozás keretein, s így beruházások, a cég fejlődési alapjainak megerősítésére a pénzintézetek által kínált vállalkozói gyorshitelek továbbra sem használhatóak fel.

A 25 milliós hitelkeretes Széchenyi-kártya programban csak az a vállalkozás kaphat 10 millió forintnál magasabb hitelösszeget, aki mögött már 1 éves Széchenyi-kártya múlt van. A klasszikus beruházási hitelek kapcsán a bankok továbbra is a korábbi kemény, számottevő önerőt és fedezet-állítást megkövetelő szabályrendszerben gondolkodnak, teljesen jogosan, hiszen nekik, mint hitelezőknek, betéteseik érdekében prudens és szigorú szabályokat kell követniük, és nem válhatnak kvázi tőkebefektetőkké.

Tőkéstárs keresés

A finanszírozási küszöbök az esetek döntő részében nem teszik lehetővé, hogy a felvázolt fejlődési pályát a cég bankkölcsön segítségével olyan ütemben fussa be, ahogy arra szabad tőke biztosítása mellett lehetősége lenne. Mind több kis- és középvállalat ismeri fel épp ezért, hogy a piaci lehetőségek gyors és hatékony kihasználásához olyan befektetőtársra van szüksége, amely „korlátlan” tőkekerettel segítheti hozzá a céget a piacszerzéshez.

A kockázati tőke befektetők tisztán piaci alapon az átlag feletti kockázatok miatt eddig csak elenyésző mértékben voltak aktívak ebben a vállalati körben. A nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a kkv-k sokkal könnyebben tudnak maguk számára a fejlesztésükhöz tőkéstársat bevonni. A befektetők el tudják kerülni a legrosszabbat, az igazi rémálmot: a befektetés teljes elvesztését, amennyiben a befektetést fogadó cég csődbe megy.

Garanciadíj a kockázatért

A Start Zrt. tőkegaranciájával egy újonnan alakult pénzügyi szolgáltató társaság a pénzügyi befektető számára a befektetett tőke 50-80 százalékának visszafizetését garantálja 5 és legfeljebb 100 millió forintos értékhatárok között abban az esetben, ha az érintett kkv felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül a garancia futamideje alatt.

A potenciális befektetőtársat kereső kisvállalkozásnak azt kell mérlegelnie, megéri-e számára, hogy a garantált befektetési érték évi 1-4 százalékát* garanciadíjként kifizeti azért, hogy a tőkekeresleti piacon könnyebben találjon befektetőtársat nagyra törő tervei finanszírozásához. A garanciadíj mértéke lényegében a bankok által felszámított fix költségekkel (értékbecslési díj, folyósítási-, rendelkezésre tartási jutalék) egyenértékű, ám lényegesen nagyobb tőkéhez és így lehetőséghez juttatja a vállalkozást.

Ha egy üzleti és fejlesztési terv kimagasló hozammal kecsegtet, az előre szabályozott exit-lehetőségét kötelezően kikötő kockázati tőkebefektetés összességében az egyik legolcsóbb finanszírozási formává válhat, hiszen a cégérték növekedése messze meghaladhatja a hiteloldali bővülés nyújtotta lehetőségeket – vélekedik a szakember.

A garanciadíj konkrét mértéke a befektetőnek, a befektetést fogadó kkv-nak és a tőkebevonás céljának egyedi minősítése alapján kerül meghatározásra. Az egyedi tőkegarancia mögötti biztosítékot a befektető kkv-ban szerzett teljes üzletrésze képviseli.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik