A brüsszeli vezetési tanácsadóguru, Michel Gaillez tavaly ősszel azt mondta az Üzlet & Siker Minősített Vállalkozása pályázatról, hogy nagyvonalúan elegáns és felelősségteljes kezdeményezésnek tartja: „Persze önmagában az, hogy vannak olyan nagy cégek, amelyek kifizetik mások helyett a versenyképesség-vizsgálat számláját, még nem vezet hatékonyabb kkv-khoz. Minden ilyen vizsgálat annyit ér, amennyit aztán a vállalatok menedzsmentje a gyakorlatban hasznosít belőle. Én arra biztatnék mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és próbálja meg komolyan értelmezni az eredményeket. A sikerhez változásokon át vezet az út, egy ilyen elemzés pedig nagyszerű eszköz lehet a sikert generáló változások megtervezésében.”
Meglehetősen kiterjedt és kifinomult a vállalati eredményesség és versenyképesség felmérésének módszertana. Szerencsére ma már nemcsak a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak azt a „fényűzést”, hogy tudatosan foglalkozzanak a szervezeti teljesítménnyel. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a sikeres vállalkozások mérettől függetlenül végeznek olyan felméréseket, amelyek eredményeképpen definiálhatók a versenyképesség szempontjából kritikus vezetésszervezési tényezők.
A magyarországi kis- és közepes vállalatok többsége azonban nem veszi igénybe tanácsadók segítségét. Drágának tartják, és nem bíznak a kívülről érkező tudásban. Mivel mégis a tisztánlátás a fejlődés egyik kulcsa, ezért tűzte zászlajára az Üzlet & Siker, hogy megismerteti a szervezeti audit módszereit és értékeit a multinacionális vállalatoknál kisebb piaci szereplőkkel is.
A számok nyelvén
Tavaly már bevált
Az Üzlet & Siker Minősített Vállalkozása pályázat a tavalyi pozitív tapasztalatok alapján 2006-ban is egy egyedülálló szolgáltatással egészült ki. Az Ü&S-projekt nagyvállalati partnereinek finanszírozásával elérhetővé vált minden kkv számára az IQ ConsultinG vezetési tanácsadó egyedi új fejlesztése, a KKV Minősítési Rendszer. Ez egy európai alapkutatásokra épülő szervezeti gyorsaudit, amely a vállalat aktuális versenyképességét vizsgálta. Segítségével számszerűsítve mérhetők a vállalkozás tartós versenyképességét segítő, illetve gátló szervezeti tényezők. Csupán egy kérdőívet kellett kitölteni hozzá, amelyet egy erre a célra létrehozott webes felületen értek el a pályázó vállalatok. A válaszok elküldésével a magyarországi kis- és közepes méretű vállalkozások egy olyan nagy hozzáadott értékű szervezetfejlesztő szolgáltatáshoz jutottak, amit maguk csak nehezen finanszírozhattak volna meg. Hiszen a nagyvállalatok is komoly pénzeket fektetnek hatékonyságátvilágító felmérésekbe.
– azonosította a szervezeti működés erős és gyenge (kritikus) pontjait,
– kijelölte a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket,
– meghatározta a további fejlődés lehetséges irányát más szervezetek teljesítményével való összehasonlítás alapján.
Mindez lehetővé tette a szervezeti tartalékok célirányos felderítését, és a mozgósításukhoz szükséges akciótervek megfogalmazását. A KKV Minősítési Rendszer továbbá számszerűsített visszacsatolást adott a vállalat versenyképességére vonatkozóan. Amellett, hogy meghatározta, mennyire eredményes vagy hatékony a szervezet működése a vizsgált dimenziókban, arról is pontos információkat adott, hogy a szervezet működése milyen mértékben versenyképes a vizsgált benchmarkokhoz (hazai kkv- és iparági szektorhoz) képest.
Az Üzlet & Siker KKV Minősítési Rendszerében a versenyképességet 26 dimenzió alapján mértük, amelyek az alábbi négy kulcs sikertényezőben jelentek meg:
– célkitűzések,
– teljesítmény,
– minőségszemlélet,
– hatékonyságfejlesztés.
A felmérés eredményét természetesen befolyásolta a cégvezető (illetve a válaszadó) személy objektív ítélőképessége. A vállalat így tulajdonképpen a kitöltő személy „szűrőjén” keresztül jelent meg. Teljes körű és objektív vezetői elemzést a vállalat összes munkatársára vagy fókuszcsoportokra kiterjedő kérdőívek értékelése ad.
Az értékelő elemzésben a vállalati értékelés mellett minden tanácsadói fogalom értelmezése is szerepelt. Például miért fontos a kreatív kihívások aránya a versenyképesség szempontjából.
A dolgozat végén a tervezésre, a teljesítményfejlesztésre vagy a minőségszemlélet javítására egyedi, vállalati fejlesztési javaslatok szerepeltek. Sőt még egy összefoglaló is helyet kapott a magyar innováció európai megítéléséről.
Együtt és bontva
Összesítve a vállalatok eredményeit, néhány figyelemre méltó következtetésre juthatunk a magyar kkv-szektor versenyképességét befolyásoló tényezőkről.
Az 1. diagram bal oldali oszlopa a vállalatok összesített versenyképességét mutatja 100 százalékos skálán. Ez a mutató négy további fő mutatóra bontva már élesebb képet ad a versenyképesség mibenlétéről. Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy ma Magyarországon a legfontosabb versenyelőny a minőség. A legkevésbé pedig a hatékonyságot kell növelnie a vállalkozónak, ha nyerni akar konkurenseivel szemben.
A fenti megállapítás nagyjából igaz marad akkor is, ha a vállalatokat működési területük szerint vizsgáljuk. A 2. diagram szektor szerinti bontása majdnem teljesen rímel a fent vázolt összesített tendenciára. Talán egy eltérés tűnik fel: a minőség a szolgáltatók esetében kevésbé számít a piaci eredményesség szempontjából, mint a kereskedő- vagy termelőcégek esetében.
Első pillantásra meglepő képet mutat a 3. diagram, a vállalatok bevétel szerinti bontása. A kkv-kategóriák közül a kis (100 millió forint éves bevétel alatti) vállalatok a legversenyképesebbek. 500 millió forint felett hirtelen csökken a versenyelőny, ami a méretből adódó szervezeti és működési átalakításokat tesz szükségessé. A méretből adódó korlátok felismerése kihat a piaci teljesítményre is, és két következménnyel járhat. Az első esetben a vállalati menedzsment felismeri, hogy új törvényszerűségekre és szabályokra van szükség a további növekedéshez, és ehhez külső (vezetési, marketing-, stratégiai) tanácsadók bevonására van szükség. A második esetben a kkv menedzsmentje követi a rutinokat, és nem képes alkalmazkodni az új dimenzióhoz. Ennek egyenes következménye, hogy vagy felfalják a még nagyobb versenytársak, vagy leelőzik a kicsik.
Ideje előzni
Csak ennyi a titok. Vagy mégsem? Talán érdemes kritikus szemmel vizsgálnunk saját vállalatunkat, és nyitott szemmel járnunk a média és a tanácsadók világában. A nagyobb profithoz szükséges lendület belülről is, kívülről is jöhet. A nagyvállalatok ezt jól tudják, de itt az idő leelőzni őket!
Bodor Márton
vezetési tanácsadó
IQ ConsultinG
www.iqc.hu
