Ha vásárlói nemcsak készpénzzel, hanem bankkártyával is fizethetnek egy szolgáltató, kereskedő kisvállalkozásnál, a kimutatások szerint 20 százalékkal nőhet nála a költések értéke, ráadásul bővül az „impulzusvásárlók”, azaz az előre nem tervezett módon árut vevők köre is – derül ki a világ egyik legnagyobbjának számító MasterCard (MC) kártyaszolgáltató cég közelmúltban közzétett tanulmányából.
Amennyiben a vállalkozásnál van kártyalefogadó (POS) terminál, nő presztízse is, hiszen a vevők közül egyre többen igénylik e gyors, minőségi fizetési lehetőséget. Ráadásul biztonságosabb megoldás is a kereskedő és a vásárlók számára, hiszen mindegyiküknek kevesebb készpénzt kell őriznie, forgalmukat nem veszélyeztetik hamisított bankók, s kisebb a tévedések kockázata.
Terminálajánlatokból mostanra már nincs is hiány. A múlt év végéig alapvetően kétszereplős (OTP, K&H) elfogadói piacon ugyanis gyors egymásutánban feltűnt az Inter-Európa Bank (IEB), a BB, sőt az Erste is megújította (még a Postabanktól örökölt) POS-hálózatát. Jelen van számos takarékszövetkezet is, de számukra ez elsősorban nem stratégiai, inkább csak kiegészítő tevékenység a „vidék bankjainál” amúgy is számlát vezető (kis)vállalkozások részére.
Bár már tavalyra ígérte, de még nem indult el ezzel az üzletággal a CIB Bank. A Raiffeisen Bankhoz érkező évi 80–100 megkeresést egyelőre a K&H Bankhoz továbbítják – avatott be viszont kulisszatitkaiba a piactól távol maradó egyik pénzintézet.
Itthon egyelőre csak mintegy 43 ezer kereskedői terminál van, az ilyenek sűrűségét tekintve Magyarország Közép-Európában az utolsó helyen áll (még a nálunk jóval kisebb Horvátországban is több POS működik), a növekedés pedig meglehetősen vontatott ütemű. Pedig lassan, de biztosan lemarad versenytársaitól az, aki nem veszi figyelembe ezt a szolgáltatási többletlehetőséget – figyelmeztet Sipos Zoltán, az Erste Bank kártyaüzletágának igazgatója.
Romvári Frigyes, a Budapest Bank (BB) termékmenedzsere szerint a kereskedőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy akár a profitjukat csökkentő jutalék terhére is elfogadják ezt az elektronikus fizetési eszközt. Ha nem így tesznek, piacot vesztenek. Osztja e véleményt az OTP Bank is, amelynek kimutatása szerint a kiskereskedelmi forgalom közel 50 százalékát ma már a 7 millió darabot is meghaladó hazai bankkártyaállomány segítségével bonyolítják le.
Jutalék, teher
A verseny tényleg kényszer, csakhogy a realista kkv-kat aggasztják a költségek. Az elektronikus fizetés terhe ma jellemzően a forgalmi érték mintegy 1,5–3,5 százaléka, általában a kereskedő várható forgalma, hálózatának nagysága, esetleg kereskedelmi tevékenységének típusa alapján kalkulálják. A legtöbb banknál az ígéretesebb kkv-k egyedileg jobb kondíciókat tudnak kiharcolni: az OTP Banknál például 2–3,5 százalék közötti a „alkulehetőség”. A fix mellett a forgalomtól függő sávos jutalékrendszert is működtető BB-nél a havi 750 ezer forint alatti POS-tranzakciónál számított 2,5 százalékos díj havi 1,5 millió forint fölött már 2, 2,5 milliótól pedig 1,8 százalékra csökken. E mértékre azonban a nem saját banki, hanem „idegen” kártyás fizetéseknél még mintegy 0,2 százalékot rászámolnak.
A viszonylag magas havidíjak részben azzal magyarázhatók, hogy nem saját kártyás fizetésnél a POS-t üzemeltető hitelintézetnek 1,4 százaléknyi bankközi (úgynevezett interchange) díjat kell átutalnia a kártyakibocsátó banknak. E jutalék mértéke évek óta nem csökken, mivel a saját elfogadó hálózatot nem működtető pénzintézetek akkor sem hajlandók lemondani a kényelmes fix bevételről, ha emiatt megakadhat a hazai kártyapiac növekedése. A jutalékteher egy kis hányadát pedig a kártyatársaságoknak (itthon piaci súlya szerint a MC mellett elsősorban a Visának) fizetik a kereskedők.
A forgalmi díjak mellett olykor külön terhet jelenthet a terminál bérleti díja, esetleges javítási, szervizelési költsége. Ezeket esetenként nem is a banknak, hanem egy külön, azzal kapcsolatban álló terminálszolgáltató cégnek fizeti az ügyfél (például az Ersténél). A K&H-nál és BB-nél viszont a terminál telepítését, karbantartását, de akár az azzal kapcsolatos oktatás kiadásokat is magában foglalja a tranzakciós jutalék, az ügyfélnek legfeljebb az áramot vagy a bizonylati papírszalag költségeit kell állnia.
A legtöbb banknál mód van arra, hogy az ügyfél saját terminált állítson üzembe, persze csak akkor, ha az a hitelintézet által meghatározott szoftverrel működik. A tapasztalatok szerint azonban ezzel a lehetőséggel kevesen élnek, inkább választják a bérletet. Az ok: pénzintézetenként eltérő POS-terminálok működnek, ha egy kkv bankot akar váltani, akkor ismét új terminált kellene beszereznie (ha pedig elromlik a masina, mindig neki kell javíttatnia).
Partnervonzó ötletek
Az élénkebb banki verseny azért lassacskán kedvezményeket is hoz a kkv-k számára. Az egyik bank eltörölte az eddig a belépéshez kötelező minimum forgalmi limitjét, s megelégszik egy fix havidíjjal. A POS-terminált befogadó cégek az Ersténél és a K&H Banknál is a hagyományosnál olcsóbb kisvállalatai folyószámlacsomag igénybevételére jogosultak.
Előbbi hitelintézet klasszikus mikrovállalati csomagjának (Partner) 2490 forintos havidíjához képest ennek csak mintegy harmadát (vagy ha egy még egyszerűbb megoldást választanak, ötödét) kell megfizetniük, ráadásul a banki műveletek díjai is 1-2 ezrelékkel olcsóbbak számukra. Hasonló a helyzet a K&H-nál, ahol legfeljebb a kezdő mikrocégeknek nyújtott (Start) számlacsomag havidíja és tranzakciós tételei versenyezhetnek a terminál(oka)t üzemeltetőknek ajánlott külön csomagéval – hangsúlyozta Tubai Csilla kártyaelfogadási főosztályvezető.
Az OTP kedvezményei méretéhez, kapcsolatrendszeréhez kötődnek. Főleg a külföldi vevőkörű cégeknek előnyös, hogy e bank termináljai szinte minden kártyatípust elfogadnak, sőt ha a kereskedő egészségpénztárral is szerződést kötött, annak kártyáival is lehet fizetni kártyaelfogadó gépein. Az OTP emellett intenzíven fejleszti internetes kártyafizetési rendszerét is, amelynek segítségével a webáruházat működtető vállalkozások portálján mehet végbe a vásárlás, és a virtuális kártyával lehet fizetni – a pénzintézet ígérete szerint abszolút biztonságos körülmények között.
Csiprendszerváltás
A hitelintézetek többsége nem írja elő, hogy a POS-terminálját üzemeltető vállalkozás egyúttal nála is vezesse bankszámláját. Utóbbiak persze amúgy is sokkal jobban járnak ezzel, hiszen így gyorsabban kapják meg a vásárolt áru ellenértékét, s nagyobb a bankon belüli, ingyenes műveletek aránya. A vételt követően mindenesetre a bank általában egy – az OTP-nél két – munkanap múlva utalja át a költés összegét a kereskedőnek, már csökkentve a jutalékkal.
A kereskedők és a bankok számára is a következő nagy kihívás a mágneskártyánál sokkal nagyobb biztonságot nyújtó csipkártyák elterjedése (az OTP-nél forgalomban lévő kártyák több mint egyharmada már tavaly ilyen volt). Tavaly az összes kártyás elfogadóhely mindössze 20 százalékánál lehetett ezeket használni. A pénzintézetek ígéretei mindenesetre kedvezőek: a BB és a K&H elfogadói hálózata a bankok állítása szerint még az év végéig átáll a csiprendszerre is, az OTP pedig 2007 januárjától kezdi meg ilyen típusúakra cserélni saját POS-termináljait a kereskedőknél.
A másik eltűnt túrázó élettelen testét találták meg a mentőcsapatok Szlovéniában
250 méterre volt a baleset eredeti helyszínétől, két méter mély hó alatt. A mentők szerint a túrázók egyszerűen eltévedtek.
