Kifogásolt sugárzás

Az egyik legsúlyosabb problémát a közszolgálati csatorna működésében az állami finanszírozás formája és az adó politikai kiszolgáltatottsága jelenti – jelezték az Európai Közszolgálati Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) képviselői az MTV-vel nemrégiben közösen tartott budapesti sajtótájékoztatójukon. Bjorn Erickson, az EBU televíziós tagozatának vezetője úgy véli, „anyagi függésben az MTV sérülékeny, önállóságát nehéz megőriznie”.

A köztévé pénzügyi rendszerét 2002-ben a Medgyessy-kabinet változtatta meg. A kormány megszüntetette ugyanis a háztartásonkénti havi 740 forintos készülékhasználati díjat. Ettől kezdve a köztévé kiadásait az állam vállalta. Noha az MTV a 2005. évi beszámolójában már pozitív üzemi és mérleg szerinti nyereségről számolt be, a társaságnak még mindig nagyon komoly problémát jelent alulfinanszírozottsága. Ez a folyamat már tíz éve tart – jelezte Rudi Zoltán, az MTV elnöke. (Rudi Zoltánnal készített interjúnk a 42. oldalon olvasható.)

A székház kérdése is húsbavágó. „Olyat még nem tapasztaltam, hogy egy műsorszolgáltatót felkértek, menjen el egy épületből anélkül, hogy újat ne biztosítottak volna” – mondja Bjorn Erickson. A kanadai Tippin Corporation négy és fél milliárd forintért vásárolta meg a volt Tőzsdepalotát az ÁPV Rt.-től. Az MTV elvileg maradhat. De jövő nyártól nem a mostani, kedvező bérleti díjat kell fizetnie, hanem a piaci árak szerinti összeget. Ez szerény becslések alapján is évi egymilliárd forint. „Az MTV nem önszántából adta el az épületet. Az állam vállalta, hogy 2003. december 31-ig új gyártó bázist épít. Kötelezettségét nem teljesítette, a szerződés a mai napig hatályban van” – mondja Rudi Zoltán. Az időközben elkészült tervek alapján az új székház húszmilliárd forintba kerül, amire nincs pénz. Ezért pályázatot írtak ki, de eredmény csak később várható.

Harmadik felvonás

„A híradásokból figyeltem, mi történt Magyarországon. Az MTV-t sehol nem közszolgálati, nemzeti vagy országos, hanem mindenhol állami tévének hívták. Pedig törvény szerint nem az. Ilyen csak Kubában vagy Kínában fordul elő” – jegyzi meg Bjorn Erickson. A politika és a köztévé öszszefonódására nemrég két dokumentum is rávilágított. Olaf Steedfadt, az MTV programtanácsadója az egyikben azt írta, hogy a csatorna külső gyártású produkcióinak elosztásáról politikai nyomásra döntenek. „Erős a gyanú, hogy közpénzek jutnak a kvázi csődben lévő Magyar Televízión keresztül a politikai pártokhoz” – jelentette ki. Később Arne Wessberg, az EBU elnöke Gyurcsány Ferenchez írt levelet. „A Magyar Televízió távolról sem tesz eleget a politikai befolyástól való függetlenség minimális követelményeinek.” – állította. Úgy tűnik, a két erős hangú nyilatkozat harmadik felvonása lehetett az EBU sajtótájékoztató. Bár Erickson finomabban fogalmazott, a szervezet a tettek mezejére lép. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szeptember 27-én elfogadott dekrétumában felhívja a tagállamokat, így Magyarországot is, „gondoskodjanak a jogi, politika, pénzügyi, műszaki és más eszközökről, amelyek a közszolgálati adók valódi függetlenségének biztosításához szükségesek.”

Az ügy tovább folytatódik: az EBU ugyanis november 3-án Budapesten, az MTV-vel közösen szervez konferenciát. Ide várják a kormány, a civil szervezetek, a parlament és az MTV képviselőit, valamint minden olyan közéleti és politikai személyiséget, aki érintett lehet. Cél az erős, független, digitalizált közszolgálati televízió jogi és anyagi keretinek kialakítása, a párbeszéd beindítása, valamint a tapasztalatok átadása.