Üzleti tippek

Francia hódítás

A korábbiaknál magasabb belépőjegy-árak és stagnáló látogatószám jellemezte az idei Szigetet. Külföldről viszont, az aktív marketingmunkának köszönhetően, egyre többen érkeztek.

Tudta-e…?


A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft., amely egyebek között a Volt Fesztivált és a Budapest Parádét is szervezi, 40 százalékban Müller Péter Sziámi, 40 százalékban Gerendai Károly, 10 százalékban pedig Takács Gábor tulajdonában van.

Valóságos nyelvi kavalkád jellemezte az idei Sziget Fesztivált is, amelyen vélhetően rekordot döntött a külföldiek száma. Végleges adatok egyelőre nincsenek, de nagyon valószínű, hogy megdőlt a felmérések alapján tavaly mintegy 37 ezerre rúgó külföldi látogatók száma.

Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Iroda ügyvezető igazgatója jelezte: ami biztos, hogy 17 ezer elővételes hetijegy kelt el idén külföldön, ennél azonban minden bizonnyal többen voltak, hiszen nagyon sokan Budapesten vásárolták meg napi belépőiket.

Amíg egyébként tavaly a határokon túlról érkezők között a németek voltak a legnagyobb számban, megelőzve a franciákat, addig ezúttal megfordult a trend, és Franciaország maga mögé utasította a nemzetek rangsorában Német- és Olaszországot, Hollandiát, valamint Ausztriát is.
Nagyobb ráfordítás

Igaz, a külföldiek számának növekedése kiadásokkal is járt. A szervezők a korábbi évekhez képest jóval nagyobb összeget fordítottak az esemény reklámozására a fent említett országokban. Az igazgató elmondása szerint 80 millió forintot költöttek el közvetlenül a rendezvény reklámozására, a partnereik segítségével biztosított további média-megjelenésekkel együtt pedig az összeg meghaladta az egymillió eurót, azaz a több mint negyedmilliárd forintot. A kampányokban teljes médiamixet használtak: vagyis a televíziókban, a rádiókban és a sajtóban, valamint az interneten is megjelentek. Ezenkívül sajtótájékoztatókat tartottak, szórólapoztak és promóciós rendezvényeket szerveztek. Az effektív költés szerint a legtöbbet Franciaországban hirdettek, megelőzve Német- és Olaszországot. Gerendai Károly hangsúlyozta azt is, hogy a kampányértéket a helyi partnereik kapcsolatrendszere, „barterereje” ugyancsak jelentősen befolyásolta. A külföldiek egyre bővülő száma nagyon fontos a Sziget szervezői számára, hiszen az általuk elővételben vásárolt, főleg heti belépők miatt, biztonságosabban kalkulálhatóak bevételeik. Márpedig ennek további növelése azért is szükséges, hogy fedezni tudják exponenciálisan emelkedő költségeiket – mondta Gerendai Károly, aki úgy véli, azzal, hogy egyre nemzetközibbé válik az esemény, a jegybevételek mellett esetlegesen uniós támogatásra is számíthatnak majd a jövőben.

Változatlan terület

A Szigetre érkezők száma már a hatodik éve folyamatosan 300 ezer felett alakul, az utóbbi két alkalommal pedig megközelítette a 400 ezret. Ennél sokkal többen azonban a területi korlátok miatt sem férnek el a jövőben a rendezvényen, azaz ebből a szempontból is fontos lehet a bérletet vásárló külföldiek számának további emelkedése. Mindezek mellett nem mellékes az időjárás alakulása sem. Néhány kellemetlen nap miatt ugyanis igencsak megfájdulhat a szervezők feje, ha a kasszabevételekre tekintenek, hiszen a rendezvény üzleti sikere nagyrészt a belépőjegyek értékesítésén múlik.

A Szigetet minden korábbinál nagyobb büdzséből rendezték meg idén. A szervezők 2,25 milliárd forintot költöttek az előkészületekre és a lebonyolításra. Ez az összeg 400 millióval haladja meg a 2005-ös rendezvény költségvetését, és egymilliárddal több a 2003-as esemény büdzséjénél. Nőtt a lebonyolításához szükséges felszerelések ára is, valamint újabbakat is üzembe állítottak. Emellett a fellépők gázsija is nagyobb volt az eddigieknél, és az időjárás sem bizonyult mindig kegyesnek hozzájuk. A mostani esemény szerény, 50 millió forintos profittal zárult, ennél valamivel nagyobb volt az eredmény 2005-ben. A kezdeti veszteségek után az utóbbi években általában mindig nullszaldós vagy afeletti eredménnyel zárul az immár 13. életévét betöltött rendezvény. A Sziget megrendezéséhez szükséges költségvetéshez egyébként az állam idén 100 millió forinttal járult hozzá, míg a büdzsé több mint 60 százalékát kitevő jegybevétel mellett a kereskedelmi támogatók majd 30 százalékban állták a kiadásokat.

Eladó sorban?

Nem véletlen, hogy a legnagyobb szabadtéri európai rendezvény felkeltette a külföldi befektetők érdeklődését. Bár azt Gerendai Károly cáfolja, hogy jelenleg is napiren- den lenne az esemény értékesítése, azt ő sem tartja kizártnak, hogy egyszer megváljanak a rendezvénytől. Nemrég akadt egy befektetőjelölt, aki többségi tulajdont szeretett volna vásárolni, de Gerendaiék nem akartak a többségi részesedéstől megválni. Az igazgató hangsúlyozta: nem tervezik kifejezetten a rendezvény értékesítését. Az esemény mindenesetre továbbra is jó üzlet marad a mostani tulajdonosoknak és áttételesen az államnak is. A szervezők megbízásából készített KPMG-felmérés szerint 2005-ben közel 6,3 milliárd forintot költöttek el a Sziget Fesztivál látogatói az egyhetes rendezvény kapcsán. Az esemény által generált bruttó hazai termék pedig eközben meghaladta a hárommilliárd forintot – jelezte az anyag bemutatásakor Kali Zoltán, a KPMG utazás, szabad idő és turizmus regionális szakcsoportjának menedzsere. Sőt, az is kiderült, hogy folyamatosan növekszik az általuk elköltött pénz. A felmérést készítő cég úgy becsüli: 2008-ra a Sziget látogatóinak kiadásai túlléphetik a 6,8 milliárdot, az állami adóbevételek pedig meghaladják majd az 1,4 milliárdot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik