Az létesítménygazdálkodás (facility management) része a műszaki üzemeltetés, a takarítás, az őrzés-védelem, a kertészet, az étkeztetés, a gépjárműflotta kezelése. „A létesítménygazdálkodás területén ma világtendencia az outsourcing, jellemző, hogy az egész komplex tevékenységi körre egyetlen, megbízható szolgáltatóval kötnek szerződést a cégek” – mondja Batári Ferenc, az egyik hazai piacvezető cég, a teljes körű üzemeltetési tevékenységet végtő Future FM Zrt. vezérigazgatója. Példaként az Opel szentgotthárdi gyárát említi, ahol az anyacég szinte csak a drága, szakképzett munkaerőt adja, s az üzemcsarnokok energiaellátásától az étkeztetésen át a logisztikai feladatokig mindent „kiszervezett”.
Hazai nagy cégek, a MÁV, a Mol is átvették ezt a gyakorlatot, s az állami szektorra is jellemző ez a tendencia. Így például a ma divatos PPP-konstrukcióban már nemcsak az üzemeltetés, hanem a középületek építése és annak finanszírozása is „ki van helyezve.”
Őrzés, takarítás, étkeztetés
Jellemző, hogy például az irodaépületek őrzését és takarítását, továbbá a dolgozók étkeztetését ma már szinte csak külső cégek bevonásával intézik a vállalatok – folytatja Batári Ferenc. Ugyanakkor az ingatlanüzemeltetés terén még nem ennyire egyértelmű a helyzet. Azt lehet mondani, hogy a hazai nagy cégek már felismerték ennek előnyeit, a kisebb cégek körében kevésbé jellemző a komplex szolgáltatás igénybevétele. A nagyoknál talán fontosabb szempont, hogy élvonalbeli szolgáltatást kapjanak, a kicsik inkább olcsóbban próbálják megoldani a nem a főtevékenység körébe tartozó feladatokat.
Batári Ferenc úgy véli, komoly lökést adhat ennek a piacnak, ha a kkv-k nagyobb számban jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy több esélyük van a versenyben, ha kizárólag főtevékenységükkel foglalkoznak. Ehhez persze olyan főtevékenység kell, amely eltartja a céget, s olyan jövedelmet hoz, ami lehetővé teszi a vállalati struktúra építését, a profiltisztítást, a fejlettebb cégszerkezet kialakítását.
Fontos, hogy az outsourcinggal csak akkor tud erőforrást felszabadítani egy cég, ha a kiszervezést követően megszabadul a felesleges kapacitásoktól. Ha ez elmarad, kettős szervezet alakul ki valamelyik tevékenységi területen.
Miért csak a nagyok?
„A létesítményüzemeltetés területén elsősorban a hazai nagy cégek léptek az outsourcing irányába” – mondja Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese. Egyrészt nekik van olyan irodaházuk vagy más létesítményük, amelynek az üzemeltetését ki lehetett szervezni. Másrészt a tőzsdei cégek számára fontos mutató a létszámarányos nyereség. Amit többek közt „jól irányzott” kiszervezésekkel is lehet növelni.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a menedzsment általában nem járatos a melléktevékenységek piacán. Ezért jellemző, hogy hatékonyabban érvényesítik érdekeiket egy alvállalkozóval szemben, míg saját munkavállalóik esetében gyakran azt sem tudják megítélni, hogy mondjuk hanyagság vagy munkaszervezési hiba húzódik-e a háttérben.
Szempontok kisebbeknek
Ezzel szemben a kis cégek helyzete éppen fordított, állítja Báthory Balázs: nekik nem „kiszerveznivalójuk” van, hanem forrásigényük. Jó példa számukra az irodabérlet, ami ugyan nem klasszikus outsourcing, de mégiscsak ebbe a körbe tartozik, s eléggé elterjedt.
Kisvállalatok esetében azt érdemes végiggondolni, hogy milyen ütemezésben várja a cég a bevételeit. Ha egyenletes bevételi struktúrára számítanak, akkor a bérlet egyértelműen jó megoldás. Ellenben ha a piac bizonytalansága miatt hosszabb „ínséges” időszakok után lökésszerű bevételekre számítanak, akkor érdemesebb az elején beruházni, mintsem a kilakoltatás veszélyét kockáztatni.
A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást
Nyírkarász vezetője a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt.
