Üzleti tippek

Megőrzött műszaki kultúra

admin

2006. 03. 03. 00:00

Az elektronikus védelmeket gyártó Protecta Kft.
tizenhat éves fennállása óta egyedüli magyar vállalkozásként uralja a hazai piacot. Több multinacionális cég szerette volna felvásárolni, de nem eladó.

Az elektronikus védelmet gyakran össze szokták téveszteni a biztonságtechnikával – kezdi Hajdú Miklós, a Protecta ügyvezetője. „Mi azonban olyan zárlatvédelmek és automatikák előállításával foglalkozunk – magyarázza meg –, amelyek megvédik a villamoseneriga-hálózatot a zárlatoktól, illetve megakadályozzák, hogy a már bekövetkezett zárlat hatása nagy területre terjedjen ki.”

A társaság gyártóként a piac teljes vertikumát átfogja. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden olyan feladatra van alkalmas készülékük, amely a nagy- és középfeszültségű villamosenergia-hálózatokon előfordulhat.

Az alapítás nehézségei

A Protecta tavaly elnyerte az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása címet. Erről Hajdú Miklós így mesél: „Az én döntésem volt, hogy induljunk a megmérettetésen. A magazinban olvastam, hogy a tavalyi projekt eltérő értékelési metodikát vezetett be a díjnyertes cégek auditálására. Ez felkeltette az érdeklődésemet, majd az Üzlet&Siker weboldalán tüzetesen áttanulmányoztam a kérdést. Igazából nem a díj érdekelt, hanem az, hogy egy független, külső, objektív ismérveken alapuló vizsgálat mit hoz ki a cégünk működéséről. Természetesen örülünk, hogy nyertünk, és örömmel állapítottam meg, hogy az értékelés olyannyira eltalálta a cég erős és gyenge pontjait, mintha egy belső munkatárs készítette volna hosszú tanulmányok után. Azt kell mondanom, hogy le a kalappal azok előtt, akik ezt kitalálták.”

A cég története 1989 decemberében kezdődött, amikor az állami tulajdonú Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (VEIKI) egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként megalapította a Protecta Elektronikai Kft.-t. Az alapításkor a törzstőke 23 millió forint volt, ez körülbelül kéthavi működést tett lehetővé. A vállalat vezetése és 60 munkatársa azonban nem esett kétségbe: rövid idő alatt megteremtették a folyamatos működés feltételeit. Sőt: 1996 júliusában a műszaki fejlesztő csapat „törzstagjai” megvásárolták a VEIKI-től a cég telephelyét képező ingatlant.

Majd egy többlépcsős tulajdonszerkezet-átalakítás végén, 1997 februárjában a menedzsment száz-százalékos tulajdonába került a Protecta Kft. korábban VEIKI által birtokolt többségi tulajdonrésze is. A tranzakciót bankhitel segítségével hajtották végre, amit egy-két éven belül vissza tudtak fizetni.

A teljes privatizációt követően a cég intenzív fejlődési pályára állt. Ez mind a bevétel, mind a nyereség dinamikus növekedésében megnyilvánult. A fejlődést jól illusztrálja, hogy a magánosításig a társaság saját tőkéje alig haladta meg a jegyzett tőkét, jelen pillanatban pedig már közel 800 millió forint, azaz a mostani jegyzett tőke tizenháromszorosa.

Hajdú Miklós szerint a legnagyobb kihívás az alapítástól kezdve napjainkig változatlan: a technológiai és műszaki fejlesztéseknek mindig egy lépéssel az igények előtt kellett járniuk. Jelenleg a társaság piaci részesedése – szegmensenként változó arányban – 70–90 százalék között van. „Kellemes számunkra, hogy ezt a szakmát jelenleg egyedül mi műveljük Magyarországon – mondja az ügyvezető. – Ez nem jelenti azt, hogy csak mi foglalkozunk elektronikus védelmekkel, de a hazai piacon senki más nincs jelen saját fejlesztésű termékekkel.”

A cég az eredetileg kiszervezett 60 dolgozóval indult. Ezen belül is a legstabilabb szervezeti egység a 17 tagú kutató-fejlesztő csapat, amely kitüntetett helyet foglal el a szervezetben. „Munkatársaink a szakterület legkiválóbb művelői – mondja Hajdú Miklós. – Van közöttük aktív egyetemi oktató, kandidátus, aki nyugdíjasként tovább folytatja a cégnél.”
A Protectánál jelenleg 56-an dolgoznak. A fluktuáció gyakorlatilag minimális.

Vezetési modell

A szervezet vezetése a két ügyvezetős modellt követi, ezt Hajdú Miklós „kétpúpú tevének” hívja. Az egyik ügyvezető a műszaki területért, ezen belül a fejlesztésért és a gyártásért felel. A másik, Hajdú Miklós az üzleti tevékenységért, a cégimázsért, a számvitelért és az ügyvitelért.


A munkaszervezet három osztályra – műszaki fejlesztés, gyártás, minőség-ellenőrzés – és egy központi törzsre tagozódik. A törzs foglalja magában azokat a munkatársakat, akik az általános működéssel összefüggő feladatokat végzik: pénzügy és számvitel, szerződéskötés, beszerzés, kooperáció. Ugyancsak a törzs tagja a tapasztalt projektmenedzser, aki a komplex vállalkozások lebonyolításáért felelős.

Hajdú Miklós a cég legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a Protecta fennállás óta eredményesen alkalmazkodik a magyar piac változásaihoz. Ennek egyik hatása a közbeszerzési pályázatokon való intenzív és eredményes közvetlen részvétel, a másik a vállalkozási tevékenység szélesítése.
A Protecta hagyományos ügyfélköre mintegy 100–120 visszatérő vevőből áll. Ezek közül a legfontosabb a hat regionális áramszolgáltató és az országos átviteli alaphálózatot működtető cég és az ezek igényeit kielégítő kivitelező vállalkozások. Fontos partnerek még az erőművek és az ipari nagyfogyasztók, mint például a Mol vagy a Richter Gedeon Rt.

A cég árbevétele az utóbbi 3-4 évben a megelőző évekhez ké-pest folyamatosan 25–30 száza-lék-kal emelkedett. A csúcsot 2004-ben érték el: 2 milliárd 300 millió forintos árbevétel mellett az adózás előtti eredmény 485 millió forint volt, ez 20 százalék feletti árbevétel-arányos nyereséget jelentett.

Kinőtték a magyar piacot

Az ügyvezető szerint ugyanakkor a Protectát is elérte az a kihívás, amely a piacvezető cégeket általában. „Sajnos a múlt év visszaesést jelentett. A cég fennállásának 16 éve alatt most harmadszor fordult elő, hogy az árbevétel elmaradt az előző évtől: 2005-ben 1 milliárd 900 millió alatt volt, ez 20 százalékos visszaesést jelentett. Ennek oka egyértelműen az, hogy kinőttük a magyar piacot, és az exportteljesítések áthúzódtak 2006-ra.”
A megoldás a vállalkozási tevékenység további szélesítése lehet – elsősorban a külföldi piacok felé. Jelenleg fő külföldi partnerük az olasz állami ENEL, Európában a második legnagyobb áramszolgáltató. A társaság exportált már Iránba, Dél-Afrikába, Ciprusra, Németországba, Ausztriába, Romániába és az USA-ba is.
Legújabb projektjük az orosz piac meghódítása. 2004-ben két másik céggel Szentpéterváron alapítottak vegyes vállalatot – kifejezetten termékeik orosz piacra való bevezetésének szándékával.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Schizophrenia disease concept. LSD feeling abstraction.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.