Üzleti tippek

A felelős alternatíva

admin
admin

2006. 03. 03. 00:00

Létezik reális alternatíva a magyar távközlési piacon Zsembery György, az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. marketing vezérigazgató-helyettese szerint.

Miért tartotta fon-tosnak az Invi-tel, hogy csatla-kozzon a kkv-kat támogató Üz-let-&Si-ker projekthez?
Stratégiánk természetes következménye volt, hogy csatlakoztunk a projekthez. Bár a kis- és középvállalkozásokkal sok üzleti lap foglalkozik, nagyon kevesen képesek arra, hogy sokoldalúan és összefüggéseiben mutassák be a vállalatokat körülvevő környezet aktualitásait. Úgy látjuk, hogy az Üzlet&Siker magazin a kezdeti lépések után 2006-ra megkerülhetetlen szereplőjévé vált a probusiness magazin piacnak. Bízunk benne, hogy a kkv-k fejlődése mellett tett elköteleződésünk bizonyosságot nyer e projekt révén is.

Az Invitel jelenleg a Vasas női kézilabdacsapatának, és a dunaújvárosi DAC jégkorongcsapatának is a névadó szponzora, illetve fő támogatója a Veszprémi Ünnepi Játékoknak. Milyen szempontokat tartanak fontosnak a sport és a kultúra támogatásában?
A sportban alapvetően két dolog vezérelt minket. Az egyik, hogy olyan csapatokat kívántunk támogatni, amelyek kedvezőtlen pozícióban vannak, viszont nagyon akarják a sikert, és ezért hajlandók is sokat dolgozni. Másrészt fontos volt számunkra, hogy az ügyfelek értékteremtő helyi kezdeményezésekhez kapcsolják a nevünket. Dunaújvárossal együtt méltán büszkék voltunk arra, hogy a férfi hokicsapat, amely néhány éve még a kiesés szélén állt, tavaly a bajnoki döntőbe került. De említhetném a Vasas női kézilabdacsapatát is: az új menedzselési rendszer bevezetésével képes volt teljesen megújulni és a 2005/2006-os évad őszi szezonjának végére az első hat közé beverekedni magát. Mivel a veszprémi és a dunaújvárosi régió is a volt koncessziós területeinken található, a támogatás nemcsak országos ismertséghez segít minket, hanem olyan értékeket képvisel és jelenít meg, melyek megteremtésén az Invitel is fáradozik. A veszprémi fesztivál támogatása újdonság a cég életében. Mivel ez egy kiemelkedő és jeles kulturális esemény, mint a város és a régió egyik legnagyobb közszolgáltatója és egyben meghatározó gazdasági szereplője, egyszerűen nem tehettük meg, hogy ne támogassuk. Hozzáteszem: büszkén és örömmel tettük.

Az Invitel marketing vezérigazgató-helyetteseként milyen feladattal kellett szembenéznie, illetve mit tart a legnagyobb vállalati sikerének?

2003 májusától új tulajdonosaink az új, egységes cég- és márkanév mellett új szemléletet is kialakítottak. Vezérigazgató-helyettesként nekem az volt a feladatom, hogy közreműködjek a cég világos jövőképének tervezésében, ehhez pedig olyan határozott marketingstratégiát alakítsak ki, melynek révén ügyfeleink még inkább figyelmünk középpontjába kerülhetnek. Úgy vélem, most zárul le az átalakítási folyamat, amelynek eredményeképpen korszerű üzleti vállalkozássá tettük a társaságot. Mára közel félmillió lakossági előfizetőt szolgálunk ki, és több mint húszezer üzleti ügyfelet látunk el a legkülönbözőbb telekommunikációs szolgáltatásokkal. Kollégáimmal együtt bebizonyítottuk: igenis létezik alternatíva a hazai távközlési piacon. Ez alatt azt értem, hogy sikerült a bonyolult technológiai megoldásokat is könnyen használhatóvá tenni ügyfeleink számára.
Evezzünk más vizekre. Mi a véleménye a Mohamed karikatúrák nyomán kirobbant muzulmán tiltakozáshullámról európai szempontból?
Az erőszak kultúráját semmi sem igazolhatja. Európai szempontból egyértelmű, hogy ez kulturális kérdés, amelynek középpontjában a sajtószabadság áll. Mi olyan kultúrában élünk, amelyben történetileg alakultak ki bizonyos vívmányok – adott esetben éppen a vallással szemben. Ma Európában éppen a néhány alapérték és azok egyensúlya jelenti a garanciát, hogy a szélsőséges megnyilvánulások nem tudnak teret nyerni a közvéleményben. Ugyanakkor európai vállalatvezetőkkel beszélgetve érzékeltem egyfajta megkönnyebbülést: jaj de jó, hogy nem nálunk történt ilyesmi, hanem a dánoknál. Éppen ezért úgy vélem, hogy az európai országoknak még határozottabban ki kellett volna állnia a dánok mellett – a sajtószabadság védelmében, az erőszak elítélésében. Egyébként, ha jól emlékszem, elsőként a magyar köztársasági elnök állt ki a sajtószabadságért – német, osztrák, olasz, lett és finn kollégáival együtt – az elnökök február eleji drezdai találkozóján.

A forinttal az év eleje óta meglehetősen szűk sávban kereskednek a bankközi devizapiacon, az árfolyam stabilnak mutatkozik. Vár-e változást a választásokhoz közeledve vagy éppen utána?
A nemzeti fizetőeszköz stabilitása minden magyarországi piaci szereplő számára kiemelkedően fontos. Az is kulcskérdés, hogy miként ítélik meg a piacot a külföldi befektetők. Én nem tartok attól, hogy olyan magyarországi makrogazdasági vagy politikai adat látna napvilágot, amely közvetlenül befolyásolná a befektetőket a választások előtt.

Választási kampány idején a politikai pártok nem szoktak a megszorításokról beszélni, ugyanak-kor az emberek többsége sejti, hogy lényegi reformokat nem lehet végrehajtani nagyobb feszültségek nélkül. Ön hiányolja-e a gazdaságilag konzisztens programokat a pártoktól?
A pártok már régóta úgy viselkednek, mintha a mostani választások után véget érne az élet. Pedig az emberek nem buták. Jelenleg a gazdasági programokban túl sok a „ha”. Például eddig egyetlen politikai erőtől sem hallottam, hogy érdemben miként alakítaná át a társadalom- és nyugdíjbiztosítást. Ez egyébként összeurópai probléma is. A reformokat persze előbb-utóbb úgyis meg kell hozni. De ebben a hisztérikus légkörben egyelőre politikai öngyilkosság elmondani, hogy mire számítsanak az emberek a választások után. Persze miért éppen a kampányban borulnának össze a pártok? Ugyanakkor csak remélni tudom, hogy a fanatikusok kivételével ma már senki nem hiszi, hogy ha a másik nyer, akkor romlásba dől az ország.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.