Az Európai Unió költségvetésének elfogadásával Magyarország összesen 33 milliárd euró támogatás igénybevételére lesz jogosult. Ebből 22, 6 milliárd euró áll rendelkezésre a fejlesztési források támogatására.
Az Országgyűlés néhány hónapja elfogadta az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót, ami 2020-ig vázolja fel az ország jövőjét, ezzel megteremtve a 2007-es pályázatok keretében igénybe vehető állami és EU-s támogatás fő irányvonalát. A konkrét pályázatok kiírásához Magyarországnak 2006. március 31-éig el kell készítenie a Nemzeti Fejlesztési Terv II. számú változatát, ez napjainkban még csak munkahipotézisként létezik.
Pályázati lehetőségek
Lapunk zártakor (2006. január 20.) a következő pályázatokra lehet jelentkezni:
GVOP
3.3.3 Vállalati innováció támogatása
4.1.1 Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (például: ERP rendszerek bevezetése)
4.1.2 Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése (például: elektronikus rendelések, e-kereskedelem)
4.2.1 Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (például: web-áruházak létrehozása)
4.2.2. Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (például: speciális weblapok, portálok létrehozása)
4.4.1 Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein
HEFOP
3.4.1. Vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása (például: szinte bármilyen képzés, oktatások)
FMM
MPA-2006-1 Munkahelyteremtő beruházások támogatása (például: új munkahelyek létrehozásakor gép-, eszközbeszerzés)
Egyedi kormánydöntés (EDK)
Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű nagy beruházások támogatására, melyek a 10 millió euró értéket meghaladják, lehetőség van egyedi kormánydöntés értelmében támogatást igényelni.
Változások 2005-ben
A magyar pályázati rendszer az érdekszövetségek és szakmai szervezetek nyomására egyre barátságosabb lesz. Erre utalnak mindazok a változások, amelyek a közelmúltban érzékelhetően gördülékenyebbé, rugalmasabbá vagy legalábbis kevésbé körülményessé tették az ügyek menetét. A bevezetett egyszerűsítéseknek köszönhetően a pályázók lényegesen gyorsabban juthatnak a támogatáshoz.
• Személyes kapcsolattartó bevezetése:
A pályázati intézményrendszer hatékonyságának és gyorsaságának elősegítése érdekében a pályázat kezelő szervezetek személyes kapcsolattartót rendeltek minden egyes pályázathoz, így bárminemű ügyintézés (például szerződésmódosítás) lényegesen gyorsabban és könnyebben elintézhető, szemben a régi rendszerrel, melyben a pályázó problémájával mindig az aktuálisan „szabad” ügyintéző foglalkozott, gyakran okozva ezzel kavarodást az ügyintézés folyamatában. A személyes ügyintéző nevét és elérhetőségét a támogató levélen tüntetik fel először.
• Teljes körű hiánypótlás bevezetése:
Azoknál a pályázati dokumentációknál, melyeket nem kellő körültekintéssel állítottak össze, gyakran előfordult, hogy formai hiányosság miatt elutasították (a benyújtott pályázatok 60 százalékát). A 2005. június 20. után beadott pályázatoknál az intézkedés keretében lehetőség van a teljes körű hiánypótlásra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a például nem kellő vagy megfelelő aláírás miatt nem elutasítják a pályázatot, hanem a közreműködő szervezetek pótoltatják a hiányt. Ezek a hibák gyakran a pályázati útmutató ellentmondásai, illetve félreértelmezhetősége miatt következtek be, nem kis bosszúságot okozva a pályázóknak, hiszen a régi rendszerben amúgy „tökéletes” pályázatukat ismételten be kellett nyújtani, újra beszerezve hozzá az összes szükséges dokumentumot.
• Az áfatörvény változása:
2004-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I. 2004-2006) keretében meghirdetett pályázatoknál az áfa nem volt elszámolható költség, így támogatást nem kaptak rá a pályázók. A különböző érdekképviseletek nyomására 2005-ben a támogatásra jutó áfa költségként elszámolhatóvá vált, így a vállalkozások terheit csökkentették. Ennek eredményeképpen a 2005. december 31-ét követő teljesítésű beszerzések tekintetében megszűnik az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettség, így a 2006. január 1-je utáni számláknál teljes mértékben visszaigényelhető az áfatartalom.
A pályázók ezzel az intézkedéssel egy 50 milliós projekt esetében megközelítőleg 3 millió forinttal több pénzhez jutnak.
• Elektronikus pályázatkitöltő programok létrehozása
A formai hibák kiküszöbölése érdekében egyes pályázatokhoz a közreműködő szervezetek úgynevezett Elektronikus pályázatkitöltő programot hoztak létre, melyet a honlapjukról ingyenesen le lehet tölteni. A program segítségével a pályázatírásban kevésbé jártas pályázók gyorsabban, illetve – a beépített ellenőrző mechanizmusnak köszönhetően – pontosabban tudják kitölteni a projekt adatlapját.
• Támogatási szerződéshez szükséges dokumentumok csökkentése:
A támogatási szerződések esetében a 2004-es évben még viszonylag sok olyan dokumentumot kellett újra benyújtania a pályázónak, melyeket egyszer már a pályázatban is benyújtott. A pályázati rendszer „pályázóbaráttá” tétele értelmében 2005-től ha nem kell újra beszerezni a pályázati dokumentációban benyújtott hivatalos dokumentumokat, ha azokhoz képest nem történt változás. Elegendő nyilatkozni.
A támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírása gyakran 45–60 napot vett igénybe. Az intézkedésnek köszönhetően ez az idő akár 30 napra is lerövidülhet.
• Támogatási szerződések módosításának egyszerűsítése:
A kis- és középvállalkozások számára kiírt egyik legnépszerűbb pályázat a technológiai korszerűsítés támogatása. Gyakori gondnak bizonyult, hogy az adott projekt nem volt részletesen átgondolva, megtervezve, így a beadott pályázati anyaghoz képest változások történtek a projekt megvalósítása során. Az intézkedésig csak viszonylag bonyolult kérvényezési folyamat keretében volt lehetőség módosításra, az újítás következtében 2005. szeptember 1-jétől lehetővé vált az úgynevezett egyszerűsített szerződésmódosítás. Ennek keretében egy formanyomtatvány kitöltésével a támogatási szerződés módosításra kerül.
Az alábbi esetekben alkalmazható az egyszerűsített szerződésmódosítás:
– Adatváltozás (például cégvezető változása)
– Megvalósítás helyszínének változása (például: telephely megszűnése, új létrehozása)
– Projekt kezdési, illetve megvalósítási határidejének módosítása
– Bankszámlaszám-változás
• GVOP pályázatok pénzügyi elszámolásának egyszerűsödése:
A hatékonyság növelése érdekében a GVOP pályázatok esetében a kifizetéshez, illetve az elszámolásokhoz benyújtandó dokumentumok száma jelentősen csökkent, egyszerűsödött. Nem szükséges például a nem magyar nyelven kiállított számlákat hitelesen lefordítatni, elegendő, ha a számlán lévő főbb megnevezéseket lefordítja a pályázó vállalkozás, így mentesül a hiteles fordítás költségeitől.
Várható további változások
• A pályázati rendszer átláthatóságának növelése:
A pályázati rendszer transzparenciájának növelése érdekében olyan webes elérhetőséggel rendelkező portál létrehozását tervezik, melyen a pályázó megnézheti, hogy pályázata hol tart az értékelési folyamatban. Teszt üzemmódban a HEFOP 3/4/1 pályázathoz a http://holtartunkhefop.hu oldalon létrehoztak egy ilyen web-oldalt.
• Pályázatok elektronikus benyújtása:
A 10 millió forint alatti pályázatok egyszerűsített elektronikus benyújtására lesz lehetőség. Ez várhatóan növeli az ügyintézés gyorsaságát, hatékonyságát.
• Pályázati kiírások, útmutatók, egyeztetés szakmai szervezetekkel:
A jelenlegi pályázati kiírások sokat változtak a 2004-esekhez képest, de aki nem mindennap foglalkozik a pályázatkészítéssel, annak számára gyakran nem egyértelmű, hogy a pályázat kiírójának mi volt a tényleges szándéka. Reményeink szerint a jövőben a közreműködő szervezetek az egyes pályázatok nyilvános meghirdetése előtt szélesebb körben valósulhat meg a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés.
Trump visszatér, a szenátus is a republikánusoké
Kövessék velünk az amerikai választásokat élő közvetítésünkben.