Az Európai Unió költségvetésének elfogadásával Magyarország összesen 33 milliárd euró támogatás igénybevételére lesz jogosult. Ebből 22, 6 milliárd euró áll rendelkezésre a fejlesztési források támogatására.
Az Országgyűlés néhány hónapja elfogadta az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót, ami 2020-ig vázolja fel az ország jövőjét, ezzel megteremtve a 2007-es pályázatok keretében igénybe vehető állami és EU-s támogatás fő irányvonalát. A konkrét pályázatok kiírásához Magyarországnak 2006. március 31-éig el kell készítenie a Nemzeti Fejlesztési Terv II. számú változatát, ez napjainkban még csak munkahipotézisként létezik.
Pályázati lehetőségek
Lapunk zártakor (2006. január 20.) a következő pályázatokra lehet jelentkezni:
GVOP
3.3.3 Vállalati innováció támogatása 4.1.1 Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (például: ERP rendszerek bevezetése) 4.1.2 Üzleti partnerek közötti e-kapcsolat fejlesztése (például: elektronikus rendelések, e-kereskedelem) 4.2.1 Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (például: web-áruházak létrehozása) 4.2.2. Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (például: speciális weblapok, portálok létrehozása) 4.4.1 Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein
HEFOP 3.4.1. Vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása (például: szinte bármilyen képzés, oktatások)
FMM
MPA-2006-1 Munkahelyteremtő beruházások támogatása (például: új munkahelyek létrehozásakor gép-, eszközbeszerzés)
Egyedi kormánydöntés (EDK)
Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű nagy beruházások támogatására, melyek a 10 millió euró értéket meghaladják, lehetőség van egyedi kormánydöntés értelmében támogatást igényelni.
Változások 2005-ben
A magyar pályázati rendszer az érdekszövetségek és szakmai szervezetek nyomására egyre barátságosabb lesz. Erre utalnak mindazok a változások, amelyek a közelmúltban érzékelhetően gördülékenyebbé, rugalmasabbá vagy legalábbis kevésbé körülményessé tették az ügyek menetét. A bevezetett egyszerűsítéseknek köszönhetően a pályázók lényegesen gyorsabban juthatnak a támogatáshoz.
• Személyes kapcsolattartó bevezetése:
A pályázati intézményrendszer hatékonyságának és gyorsaságának elősegítése érdekében a pályázat kezelő szervezetek személyes kapcsolattartót rendeltek minden egyes pályázathoz, így bárminemű ügyintézés (például szerződésmódosítás) lényegesen gyorsabban és könnyebben elintézhető, szemben a régi rendszerrel, melyben a pályázó problémájával mindig az aktuálisan „szabad” ügyintéző foglalkozott, gyakran okozva ezzel kavarodást az ügyintézés folyamatában. A személyes ügyintéző nevét és elérhetőségét a támogató levélen tüntetik fel először.
• Teljes körű hiánypótlás bevezetése:
Azoknál a pályázati dokumentációknál, melyeket nem kellő körültekintéssel állítottak össze, gyakran előfordult, hogy formai hiányosság miatt elutasították (a benyújtott pályázatok 60 százalékát). A 2005. június 20. után beadott pályázatoknál az intézkedés keretében lehetőség van a teljes körű hiánypótlásra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a például nem kellő vagy megfelelő aláírás miatt nem elutasítják a pályázatot, hanem a közreműködő szervezetek pótoltatják a hiányt. Ezek a hibák gyakran a pályázati útmutató ellentmondásai, illetve félreértelmezhetősége miatt következtek be, nem kis bosszúságot okozva a pályázóknak, hiszen a régi rendszerben amúgy „tökéletes” pályázatukat ismételten be kellett nyújtani, újra beszerezve hozzá az összes szükséges dokumentumot.
• Az áfatörvény változása:
2004-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I. 2004-2006) keretében meghirdetett pályázatoknál az áfa nem volt elszámolható költség, így támogatást nem kaptak rá a pályázók. A különböző érdekképviseletek nyomására 2005-ben a támogatásra jutó áfa költségként elszámolhatóvá vált, így a vállalkozások terheit csökkentették. Ennek eredményeképpen a 2005. december 31-ét követő teljesítésű beszerzések tekintetében megszűnik az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettség, így a 2006. január 1-je utáni számláknál teljes mértékben visszaigényelhető az áfatartalom.
A pályázók ezzel az intézkedéssel egy 50 milliós projekt esetében megközelítőleg 3 millió forinttal több pénzhez jutnak.
• Elektronikus pályázatkitöltő programok létrehozása
A formai hibák kiküszöbölése érdekében egyes pályázatokhoz a közreműködő szervezetek úgynevezett Elektronikus pályázatkitöltő programot hoztak létre, melyet a honlapjukról ingyenesen le lehet tölteni. A program segítségével a pályázatírásban kevésbé jártas pályázók gyorsabban, illetve – a beépített ellenőrző mechanizmusnak köszönhetően – pontosabban tudják kitölteni a projekt adatlapját.
• Támogatási szerződéshez szükséges dokumentumok csökkentése:
A támogatási szerződések esetében a 2004-es évben még viszonylag sok olyan dokumentumot kellett újra benyújtania a pályázónak, melyeket egyszer már a pályázatban is benyújtott. A pályázati rendszer „pályázóbaráttá” tétele értelmében 2005-től ha nem kell újra beszerezni a pályázati dokumentációban benyújtott hivatalos dokumentumokat, ha azokhoz képest nem történt változás. Elegendő nyilatkozni.
A támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírása gyakran 45–60 napot vett igénybe. Az intézkedésnek köszönhetően ez az idő akár 30 napra is lerövidülhet.
• Támogatási szerződések módosításának egyszerűsítése:
A kis- és középvállalkozások számára kiírt egyik legnépszerűbb pályázat a technológiai korszerűsítés támogatása. Gyakori gondnak bizonyult, hogy az adott projekt nem volt részletesen átgondolva, megtervezve, így a beadott pályázati anyaghoz képest változások történtek a projekt megvalósítása során. Az intézkedésig csak viszonylag bonyolult kérvényezési folyamat keretében volt lehetőség módosításra, az újítás következtében 2005. szeptember 1-jétől lehetővé vált az úgynevezett egyszerűsített szerződésmódosítás. Ennek keretében egy formanyomtatvány kitöltésével a támogatási szerződés módosításra kerül.
Az alábbi esetekben alkalmazható az egyszerűsített szerződésmódosítás:
– Adatváltozás (például cégvezető változása)
– Megvalósítás helyszínének változása (például: telephely megszűnése, új létrehozása)
– Projekt kezdési, illetve megvalósítási határidejének módosítása
– Bankszámlaszám-változás
• GVOP pályázatok pénzügyi elszámolásának egyszerűsödése:
A hatékonyság növelése érdekében a GVOP pályázatok esetében a kifizetéshez, illetve az elszámolásokhoz benyújtandó dokumentumok száma jelentősen csökkent, egyszerűsödött. Nem szükséges például a nem magyar nyelven kiállított számlákat hitelesen lefordítatni, elegendő, ha a számlán lévő főbb megnevezéseket lefordítja a pályázó vállalkozás, így mentesül a hiteles fordítás költségeitől.
Várható további változások
• A pályázati rendszer átláthatóságának növelése:
A pályázati rendszer transzparenciájának növelése érdekében olyan webes elérhetőséggel rendelkező portál létrehozását tervezik, melyen a pályázó megnézheti, hogy pályázata hol tart az értékelési folyamatban. Teszt üzemmódban a HEFOP 3/4/1 pályázathoz a http://holtartunkhefop.hu oldalon létrehoztak egy ilyen web-oldalt.
• Pályázatok elektronikus benyújtása:
A 10 millió forint alatti pályázatok egyszerűsített elektronikus benyújtására lesz lehetőség. Ez várhatóan növeli az ügyintézés gyorsaságát, hatékonyságát.
• Pályázati kiírások, útmutatók, egyeztetés szakmai szervezetekkel:
A jelenlegi pályázati kiírások sokat változtak a 2004-esekhez képest, de aki nem mindennap foglalkozik a pályázatkészítéssel, annak számára gyakran nem egyértelmű, hogy a pályázat kiírójának mi volt a tényleges szándéka. Reményeink szerint a jövőben a közreműködő szervezetek az egyes pályázatok nyilvános meghirdetése előtt szélesebb körben valósulhat meg a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés.
„Nem akartam, hogy kirekesszék a fiamat!” – saját filmjeivel kommunikál az autista Olivér
Sokan sokféleképpen képzelik el, milyen lehet együtt élni az autizmussal, illetve egy autistával. Mi most egy átlagos magyar család, benne egy fiú és az édesanyja történetet mutatjuk be.
