A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 2005. július 1-én hatályba lépett módosításának egyik deklarált célja az Európai Unió bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra (pénzügyi visszaélések), és a tájékoztatóra vonatkozó hatályos szabályainak megfelelő átvétele volt. Ennek szellemében az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalának szabályai jelentősen módosultak – a változásoknak szakmai partnerünk, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda segítségével jártunk utána.
Mi minősül zártkörű forgalomba hozatalnak?
Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalának szabályai világosabbak és egyszerűbbek lettek. Korábban a Tpt. nem tartalmazott pontos felsorolást arra nézve, hogy milyen típusú forgalomba hozatal tekinthető zártkörűnek. A Tpt. a korábbi szabályoktól eltérően, az Európai Unió idevonatkozó új irányelvében (2003/71/EC) található felsorolást alapul véve, a piac megkönnyebbülésére az alábbiakban határozza meg a zártkörű a forgalomba hozatal eseteit:
a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;
b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel;
c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;
d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró; vagy
e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót.
A felsorolás vagylagos, azaz bármely fenti esetbe tartozó forgalomba hozatal zártkörűnek minősül.
A korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapírok esetében a Tpt. az eddigi, sok vitára okot adó szabályozás helyett kifejezetten zártkörű forgalomba hozatalnak minősíti azt is, ha
a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényeket helyettesítő részvényeket bocsát ki az alaptőke növelése nélkül;
b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;
c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen az alaptőkén felüli vagyon terhére vagy osztalékként részvényeket juttat, vagy
e) munkavállalói részvényprogram keretében az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó jelenlegi vagy volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak ajánlja fel, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott piacra bevezették.
Helytelen irányelv-átültetés
Fontos azonban megjegyezni, hogy a zártkörű forgalomba hozatal e második csoportjának e) pontja tekintetében a jogalkotó helytelenül ültette át az irányelvet. Annak eredeti szövege ugyanis a Tpt. szövegéhez képest tágabb körben határozza meg a lehetséges részvényjuttatásban részesülőket. Nevezetesen az irányelv szerint munkavállalói részvényprogram keretében a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása juttathat zártkörű forgalomba hozatal útján értékpapírt a kibocsátó vagy a kapcsolt vállalkozás jelenlegi vagy volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek. A Tpt. szövege ezzel ellentétben nem teszi lehetővé, hogy a kapcsolt vállalkozás (azaz jelen esetben az, aki a kibocsátóban részvénytulajdonnal rendelkezik) juttasson részvényeket a saját vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak vagy munkavállalóinak.
Hogyan történik a zártkörű forgalomba hozatal?
A korábbi szabályokkal ellentétben zártkörű forgalomba hozatal esetén nem kell információs összeállítást készíteni és egyéb társasági dokumentumokat benyújtani a Pénzügyi Szervezetek Országos Felügyeletének (PSZÁF). A Tpt. Csak azt írja elő a kibocsátó és forgalmazó számára, hogy biztosítaniuk kell minden megcélzott befektető számára a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkhoz történő hozzáférést.
Az információszolgáltatás (nyilvános forgalomba hozatal esetén a tájékoztató közzététele is) immár történhet kizárólag elektronikus úton is, azaz például csak a kibocsátó honlapján, azonban a kibocsátó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában is ingyenesen rendelkezésre bocsátani.
Csak utólagos ellenőrzés
A PSZÁF zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatos jogai szűkültek, a kibocsátó a zártkörű forgalomba hozatalt a forgalomba hozatali eljárás lezártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni a PSZÁF-nak. A PSZÁF-nak tehát nincs joga az eljárást annak lezárása előtt vizsgálni vagy megakasztani, viszont utólag ellenőrizheti, hogy a kibocsátás megfelelt-e a zártkörű kibocsátás feltételeinek. Ha nem felelt meg, de az értékpapírt nem is a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba, akkor a következmény immár egyértelmű: az értékpapír adásvételére kötött szerződés semmis és a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén továbbra is kötelező befektetési szolgáltató igénybe vétele. Ez alól csupán két kivétel akad. Az egyik, ha hitelintézet vagy befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba vagy az állampapír kibocsátója a forgalomba hozatalt maga végzi. A másik kivétel ha külföldi hitelintézet vagy befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját magyarországi fióktelepe útján hozza forgalomba.
Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalának szabályai tehát a piac számára előnyösen módosultak, egyszerűsödtek, egyértelműbbek lettek, azt célozzák, hogy a vállalkozások hatékonyabban és költségkímélőbb módon juthassanak megfelelő tőkéhez.
Dr. Schweizer Edina az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda ügyvédje.
