Tavaly az EU hazai össztermékének (GDP) 1,9 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre (K+F), az egy évvel korábbi 1,92 százalék után. Az Egyesült Államok 2003-ban saját GDP-je 2,59 százalékát, Japán 3,15 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, Kína csak 1,31 százalékot. A vizsgálat szerint további probléma, hogy az EU-ban az üzleti szféra viszonylag csekély módon veszi ki részét a K+F-ből, miközben nagy a függőség a kormányfinanszírozástól: 2003-ban az EU-ban az üzleti élet 54 százalékkal részesdett, Japánban és az Egyesült Államokban ez az arány 63, illetve 75 százalék volt.
Az EU-n belül Málta költi arányaiban a legkevesebbet a kutatás-fejlesztésre, tavaly mindössze GDP-je 0,29 százalékát, míg Svédország a legtöbbet, a GDP 3,74 százalékát. Az alacsony arányúak között van még Ciprus (0,37 százalék), Lettország (0,42 százalék) és Szlovákia (0,53 százalék). Magyarország tavaly 0,89 százalékkal a 25 állam középmezőnyében szerepelt. Az üzleti szféra részvétele a K+F-ben 2003-ban Luxemburgban volt a legnagyobb arányú, 80 százalékos, majd Finnország következik 70, és Németország 66 százalékkal. Litvániában, Máltán és Cipruson 20 százalék alatt volt az üzleti szféra részesedése a kutatás-fejlesztésben: sorrendben 16,7 százalék, 18,6 százalék és 19,8 százalék 2003-ban. Magyarországon ez az arány 30,7 százalék volt.
Miért kapcsolta le Izrael az al-Dzsazírát?
Izrael történetében ez volt az első eset, hogy a kormány bezárjon egy, az országban működő tévécsatornát. A döntéssel Netanjahu megmutathatja, hogy keménykezű vezető, az okok azonban messzebbre vezetnek. Szalai Máté írása.
