Üzleti tippek

A termálvíz lehetne a magyar gazdaság alapja

A turizmus mellett az energetika, az élelmiszer-, gyógyszer-, és építőipar fejlesztése is kapcsolódhatna a termálvíz alapú nemzeti ipar megteremtéséhez - vélekedtek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakemberei szerdán budapesti konferencián.

Átgondolt, összehangolt, hosszú távú tervekre van szükség az ország gazdasági fejlődéséhez és az uniós támogatások elnyeréséhez, ehhez pedig az ország adottságainak kihasználása elengedhetetlen – vélekedett Petykó Zoltán, a BKIK elnöke a szervezett megalapításának 155. évfordulója alkalmából rendezett kamarai napok nyitókonferenciáján, a termálvízre alapozott nemzeti iparról szóló fórumon. Hangsúlyozta: a BKIK sokat tesz azért, és támogatja a vállalkozásokat abban, hogy Magyarországról a gyógyvizek és az egészségturizmus jusson az emberek eszébe. Az MTI-nek elmondta: a kamara keretet és teret ad a vállalkozóknak céljaik megvalósításához. Hozzátette: ígéretet kaptak arra, hogy a gyógyturizmus fejlesztése bekerül a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Fontosnak tartják, hogy változás történjen a támogatások terén: a jövőben a vállalkozók igényeihez és ötleteihez alakítsák a támogatásokat és ne fordítva, így a termálvízhez kapcsolódó vállalkozások számára is nagyobb lehetőségek nyílnának.

Ruszinkó Ádám, az EuroSpa Kft. turisztikai igazgatója Magyarországot a termálvíz mennyisége és minősége szempontjából nagyhatalomnak nevezte. Kiemelte azonban, hogy az ország még nem épít eléggé a gazdaság 2-2,5 százalékát reprezentáló iparágra. Ismertetése szerint Magyarországon 2001 és 2003 között 32 milliárd forintos állami támogatással 100 milliárd forintnyi termálvízhez kapcsolódó beruházás valósult meg, 90 új fürdő és szálló épült, és 3.000 új munkahely jött létre.

Az igazgató a “gondolatébresztőnek” szánt fórumon kitért arra, hogy a termálvizek hasznosításához szorosan kapcsolódhatna a közlekedés, az élelmiszer-, az ásványvíztermelés, valamint a fürdő- és szállodaépítésre specializálódó építőipar felfutása is.

A geotermikus energiafelhasználást tekintve a termálvizek hasznosítása jelentősen segítene Magyarország rendkívüli energiafüggőségén – hangsúlyozta Kurunczi Mihály, a Termálenergetikai Társaság elnöke.
Ismertetése szerint ma az országban 912 termálkút működik, melyek 100 millió köbméter vizet termelnek ki, holott 380 millió köbméter kinyerésére is alkalmasak lennének. Kiemelte: a talajfűtésre, haltenyésztésre, termálfürdők ellátására, lakóházak fűtésére alkalmas víz kinyerése a költségek szempontjából is előnyös, és környezetvédelmi hatásai is jelentősek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik