Január elsejétől biztosan életbe lép az a jogi szabályozás, amely az állami támogatások odaítélésekor mércének tekinti a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. Ezek szerint csak azok a vállalkozások, intézmények juthatnak jövőre állami pénzekhez, amelyek legális foglalkoztatók, és jó viszonyuk van a szakszervezetekkel.
Az első koncepció szerint a kormány szankcióként és ösztönzőként is alkalmazná az új szempontrendszert. Eszerint a támogatások odaítélése, valamint a közbeszerzések bírálata során mínusz, illetve többletpontokat kapnak a pályázók. Előnyhöz juthat egy cég például, ha működik nála üzemi tanács, van érvényben lévő kollektív szerződése, illetve amenynyiben bértarifarendszert alkalmaz. Hátrányba kerülhet viszont az állami forrásért induló cég, ha a pályázat benyújtását megelőző két-három évben jogerősen pert vesztett a szakszervezettel vagy az üzemi tanáccsal szemben. A legtöbb pluszpontot (tízet) akkor kaphat egy munkaadó, ha az ágazati átlagkeresethez képest magasabb bért fizet a dolgozóinak. A legnagyobb hátrányt akkor szenvedi el egy vállalkozás, ha a dolgozói sztrájkot, illetve tüntetést szerveztek ellene, ez nyolc ponttal rontja a pályázó esélyeit.
Hogy ezek a szempontok végül is bekerülnek-e a munkaügyi tárca készülő jogszabálytervezetébe, még nem tudni, ám az biztos, hogy a feketefoglalkoztatásért büntetett vállalkozások el sem indulhatnak az állami pénzekért.
Tartozások miatt autós sztrájkot tartottak az akkumulátorgyár-óriás egyik építője ellen
Mintegy 3-400 munkavállaló akasztotta meg a forgalmat az Iváncsán, még a Mediaworks lapja is beszámolt róla.
