Év közben emelte a természetbeni juttatások járulékterhét 17 százalékkal a kormány, ami többek között az egyre szélesebb körben alkalmazott cafeteria-rendszert is érinti, hiszen a választható béren kívüli juttatások elemeinek költségterhe így jelentősen megnövekszik. A kormány nem titkolt szándéka a juttatások és a bérek közterheinek egy szintre emelése. Ennek jegyében a korábban 76 százalékos adóval sújtott természetbeni juttatásokat szeptember elsejétől már közel 89 százalékos adó terheli. Az a pár adómentes juttatás, amit még egyelőre meghagyott az állam, dominálja 90 százalékban a vállalati cafeteria-rendszereket. A tendencia azonban megfordulni látszik: a munkatársak hajlandóak több pénzt áldozni egy-egy igénybe vehető szolgáltatásra, ha élethelyzetük éppen úgy kívánja.
Szűkülő kör
„Cégünknél az adóváltozások ellenére nem csökken a cafeteria-rendszer népszerűsége” – mondta el a FigyelőNetnek Markovits Dóra, a Xerox humánpolitikai igazgatója. Náluk már 2001 óta működik töretlen sikerrel a cafeteria-rendszer. Az adóváltozások ugyan mindig éreztetik a hatásukat, hiszen az alkalmazottak pontosan tisztában vannak azzal, melyik juttatást milyen adó terhel, és ez alapján költik el a keretösszegüket. A tavalyi egészségpénztári támogatás összegének maximálásakor például felszisszentek a Xerox munkatársai is, de végül rugalmasan átalakították saját juttatási csomagjukat. Feltehetően a mostani 17 százalékos adónövekedés is ki fog hatni a Xerox cafeteria-rendszerére, de a humánerőforrás-igazgató szerint az alkalmazottak ügyesen gazdálkodnak keretösszegükkel, sőt egyre kevésbé jellemző az a fajta hozzáállás, hogy minél több pénzt vegyenek ki a juttatási csomagból. „Ebben az évben csak adómentes juttatásokat választottunk a cafeteria elemeinek, de a munkatársi igények miatt jövőre mások is bekerülnek a rendszerbe” – mondta Markovits Dóra. Tapasztalatai szerint az alkalmazottak leginkább csemegézni, válogatni szeretnek, és ma már sokan az adóterheket is bevállalják, hogy saját igényeikre szabják a juttatási csomagot.
A cafeteria-rendszerek indulásakor a magyar munkavállalók minél nagyobb összeget akartak látni a keretükből, és nem törődtek azzal, melyik juttatásra van leginkább szükségük. Így az utóbbi időben valóban leszűkültek a cafeteria elemei az adómentes juttatásokra. „Felmérésünk szerint az adómentes juttatások teszik ki a cafeteria 85-90 százalékát” – ismertette a FigylőNetnek Zaupper Bence, a Mercer tanácsadó cég munkatársa tanulmányuk eredményeit. A cafeteria hazai gyakorlatáról készült felmérésükben 68 magyarországi vállalat vett részt. Tanulmányuk szerint 2004-ben a cafeteria három leggyakrabban előforduló eleme – önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, üdülési csekk, hidegétkezési jegy – is az adómentes juttatások közül került ki. Népszerűségük az utóbbi pár évben folyamatosan nőtt.
Munkatársra szabott kompenzáció
Úgy tűnik azonban, hogy ez a tendencia lassan megfordul, hiszen a munkatársakat pont az teszi elégedetté és elkötelezetté, ha teljesen egyénre szabott kompenzációs csomagot tudnak saját maguknak kialakítani. Zaupper Bence azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az adóköteles juttatások még inkább vissza fognak szorulni, hiszen az alkalmazottak pontosan látják, mibe kerül nekik 1-1 juttatás. 100 ezer forint elkölthető ruhapénz eddig 176 ezer forinttal csökkentette egy munkavállaló éves keretösszegét, szeptembertől már 189 ezer forintjába fog kerülni. A Xeroxnál például jövőre tervezik a ruhapénz újbóli felvételét a cafeteriába, mert a juttatás „drágaságának” ellenére igény jelentkezik rá a munkatársak részéről.
Az új tendencia erősödését jelzi a Mercer felmérése is, hiszen megállapításuk szerint a munkavállalók számára a legfontosabb az, hogy szabadon válogathassanak a juttatások közül, és csak másodlagos jelentőségű számukra, hogy nagyobb nettó jövedelemhez juthatnak, mint ha bért kapnának.
A meghatározott keretösszegek is nagyban befolyásolják a munkatársak adózási kedvét. A Mercer felmérése szerint jelentős szórás figyelhető meg a keretösszeg mértékében az egyes vállalatoknál, de átlagosan 150 ezer forintot költhetnek a magyar munkavállalók különböző juttatásokra. A rendszert egyik legkorábban bevezető hazai cég, a Mol Rt. ennél például jóval nagylelkűbb, munkatársainak közel 400 ezer forint áll rendelkezésükre a cafeteria keretein belül.
Kádár visszatért Rákosi módszereihez
Amit Rákosiék nem tudtak befejezni, azt Kádárék megtették: az önkéntesség hangsúlyozása ellenére fizikai és lelki terror mellett folyt a téeszesítés, a rendszer az erőszak újabb frontját nyitotta meg.
