Egy cég munkatársa épp a frissen felvett kolléga fényképét és önéletrajzát tűzi ki a faliújságra. Egy értékesítő hosszabb cikket ad kollégájának a versenytárs új termékéről. Egy kapcsolattartó magyarázkodni kényszerül az ügyfél előtt, mert az új gépet beüzemelő szerelők a füle hallatára szidták az általuk forgalmazott terméket. Egy autószalon várótermében tévékészüléket helyeznek el, amelyen egész nap a gyártószalag körül dolgozó robotokról szóló filmet vetítenek.
Mi az, ami a fenti cselekvéseket összeköti? Minden esetben kommunikációról, pr-ről van szó. Valószínűleg az a politikus sem gondolta, aki 1917-ben először használta a public relations kifejezést, hogy a név száz év múlva egyszerre fog vállalati területet és tudományt is jelenteni. Mint ahogy az is valószínű: a cselekvők maguk sincsenek tudatában, hogy aktív részesei egy pr-folyamatnak.
Mi nem pr? A közhiedelemmel ellentétben a pr nem azonos a reklámmal, a hirdetéssel. Használja a reklámot, de nem egy termék vagy konkrét akció hírveréséhez, hanem tágabb értelemben nyújt információkat a vállalatról mindenkinek.
Nem azonos a pr a sajtótájékoztatókkal és a sajtómunkával. Bár valóban szerves része az újságírókkal, a médiával való kapcsolattartás, és nemcsak a potenciális vásárlók, hanem a nyilvánosság tájékoztatása, informálása.
Végül: a pr nem azonos a rendezvényekkel, jóllehet a vevőkkel, partnerekkel, munkatársakkal, döntéshozókkal ezeken találkozhatunk a legközvetlenebb formában, és a rendezvények segítségével újabb, mélyebb kapcsolatokra tehetünk szert, egyúttal alakíthatjuk a rólunk kialakított képet, imázsunkat.
Nekem is van pr-em?
Gondolja végig!Külső pr:
– figyelemmel kíséri ágazata szaksajtóját?
– ismeri a fontosabb újságírókat, szerkesztőket?
– cége ad ki magáról sajtóközleményt?
– találkozott már az érintett önkormányzat, hatóságok képviselőivel?
– rendszeresen beszél ágazata, beszállítói, versenytársai döntéshozóival?
– támogatott már sport- vagy kulturális eseményt – akár helyi szinten is?
– egységes arculat, elrendezés szerint készül a cég összes nyomtatott és elektronikus információhordozója?
Belső pr:
– létezik-e rendszeres megbeszélés, tájékoztatás, értékelés a cégen belül?
– van belső hírlevelük, kör e-mailjük, faliújságuk és használják, olvassák is ezeket?
– hogyan keres új munkatársakat, ki vezeti, tanítja be őket a cég életébe, folyamataiba?
– milyen kapcsolatban állnak, hogyan kommunikálnak az egyes szervezeti egységek (gyártás, értékesítés, pénzügy)?
De mitől függ ennek a hatékonysága? Attól például, hogy a logó kellően kifejezi-e cégünk tevékenységét, figyelemfelhívó-e, illeszkedik-e névjegy betűtípusához. Attól, hogy véletlenszerűen írnak rólunk, vagy teszünk is ezért. Attól, hogy a csomagolás csak a kötelező információkat tartalmazza, vagy arra is gondot fordítunk, hogy ízléses legyen, segítségével cégünk első pillantásra azonosítható. Attól, hogy az ajándéktárgy reprezentatív, esetleg hasznos is. Attól is, hogy tudunk-e magunknak és munkatársainknak jövőképet, víziót átadni, képesek vagyunk motiválni őket és magunkat is.
A hatékonyság titka abban rejlik, hogy a folyamatok egymásra épülnek-e, kapcsolódik-e egyik a másikhoz, s hogy mindezt tudatosan, szervezetten, stratégiában gondolkodva végezzük, cégünk egyik fontos területének tartjuk. Vagy ellenkezőleg: spontán, ad-hoc jelleggel műveljük, az idők folyamán mindig egy kicsit több figyelmet fordítunk rá, egy kicsivel többet költünk erre a területre, ám az események láncolata nem kapcsolódik szervesen egymáshoz, mindig az adott körülmény irányítja őket, és nem mi az eseményeket. Akár azon is múlhat a hatékonyság, hogy magunk foglalkozunk a pr-rel, vagy cégünk egyik munkatársát bízzuk meg, vagy ügynökség segítségét vesszük igénybe.
Szeretne hatékony pr-t?
Röviden: elemezzünk, tervezzünk, s a végrehajtás után mérjünk. Nézzük át, hogy cégünk a pr mely területén jeleskedett eddig, majd azt gondoljuk végig, hogy hol van a legnagyobb szükség a fejlődésre, hol van a legnagyobb hiány. Állítsunk fel időtervet: mit szeretnénk és mit kell a közeljövőben csinálnunk. (Van-e új termékünk, szolgáltatásunk, amelyet piacra kívánunk vinni? Lesz-e fontosabb esemény, évforduló, rendezvény a cég életében? Van-e olyan információ, amit szeretnénk nyilvánosságra hozni és egyúttal hírértékű? Fut-e reklámkampányunk, amelynek hatékonyságát növelni tudjuk a pr-rel?)
Ezután jön a neheze: el kell dönteni, mennyit tudunk ráfordítani. Ne legyenek illúzióink, és ne essünk túlzásokba: a minőségi munkát itt sem adják ingyen, de nem biztos, hogy csakis a legnevesebb stúdiók által tervezett arculat, a legdrágább ajándéktárgy felel meg céljainknak. Vevőink, partnereink is olyan emberek, mint mi: egyértelmű, világos üzenetet szeretnének, esztétikus és praktikus ajándéktárgyra vágynak.
Ha mindezzel megvagyunk, jöhet a végrehajtás és a mérés. Igen, mérjük az eredményt, ha nem is mindig számokban: elindulásunkhoz képest mennyit változott munkatársaink motiváltsága, észrevették-e ezt vevőink, javult-e imázsunk, bővült-e az olyan új ügyfeleink száma, akik régi vevőink ajánlására választottak bennünket, többet szerepelt-e nevünk a sajtóban? Még az is visszajelzés, ha ügyfeleink már nem a kiszolgálásra panaszkodnak, hanem a parkolóhelyek méretére.
Egy mondás szerint a jó reklámért fizetünk, a jó pr-ért imádkozunk. Talán segít az ima, de nekünk magunknak is aktívan részt kell vennünk cégünk hatékony pr-jének fejlesztésében. A pr ugyanis több egyszerű „imádságnál”: megszervezett, fizetett „mise”.
