Üzleti tippek

Ésszerű, mégis használhatatlan a csökkentett társasági adó

Valószínűleg nem tolonganak majd tömegével az új, kedvezményes társasági adóért a vállalkozások. A Magyar Hírlap szerint szerint nincs olyan eset, amikor kevesebbet kellene fizetni, mint a jelenlegi módszerekkel

Ésszerű ötlettel állt elő a kormány a csökkentett társasági adókulccsal, ám a paraméterei finoman szólva is életidegenek. A javaslat szerint azok a kis cégek, amelyek alkalmazottaikat átlagosan legalább a minimálbér kétszeresére jelentik be, kedvező, tízszázalékos társaságiadó-kulccsal adózhatnak. A számok tükrében itt végeredményben az úgynevezett kényszervállalkozókról, önfoglalkoztatókról van szó, akik csak saját maguk után fizetnek adót és járulékokat. Vagyis lényegük nem a profittermelés, hanem a megélhetés biztosítása.

Ha már ilyen speciális ez a vállalkozói kör, legyen az adózásuk is az – nagyjából így ideologizálható a kormány ötlete. Fizessenek több járulékot, cserébe kevesebb lesz a társasági adó. A változtatással az állam több járuléktípusú bevételre tehet szert, az adózó pedig magasabb nyugdíjat kap (a beharangozott, biztosításfüggő egészségügyi ellátás következményeiről ne is szóljunk).

A gond csupán az, hogy az új rendszer szerint sokkal több adót kell befizetni, mint eddig, hiába csökken nagymértékben a társasági adó terhe. Magyar ember márpedig nem változtat adózási szokásain, hacsak kevesebbet nem kell fizetnie. Itt tulajdonképpen meg is bukik az elképzelés. A lap számításai szerint ugyanis legalább havi 700 ezer forint nettó bevétel kell ahhoz, hogy egy cég jobban járjon az új rendszerrel (felsőfokú képzettségű személy minimálbérénél ennél is több kell).

“Számításunkban az új minimálbéreket vettük alapul – 63 ezer forint alapfokút és 77 ezer forint felsőfokút – havi 200, 250, 300 és 700 ezer forint nettó jövedelem mellett. Nem vettük bele az iparűzési adót, és egyetlen fillér költségelszámolást sem. Ha költségeket is számolunk, még nehezebben találtunk volna olyan havi jövedelmet, amelynél már megéri az új rendszer. Az első kategóriában felsőfokú minimálbérrel számolva ki sem jöhetünk az új rendszerben: 200 ezer forint bevételre 154 ezer forint bérköltség és több mint 53 ezer forint járulék jut. Alapfokú minimálbéren a befizetett adó normál szabályok szerint mintegy ötvenezer forint, a kisebb társasági adóval pedig majdnem 78 ezer. A különbség magasabb összegeknél egyre szűkül” – derül ki a Magyar Hírlap számításaiból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik