Kisérleti nyulak
Egyes értelmezések szerint, mivel Kelet-Közép-Európa a neoliberális politika EU-n belüli kísérleti terepének tekinthető, várható, hogy a többi ország is hamarosan követi az éllovasokat. A tőke végső célja az európai jóléti államok lebontása, aminek egyik eszköze a fejlett nyugati országok adórendszerének átalakítása (és adószintjének csökkentése).
Egy kulcs
Az egykulcsos adó azt jelenti, hogy az adott adónem (például szja vagy áfa) alapjául szolgáló jövedelem (vagy kiadás) meghatározott, állandó hányadát kell adóként kifizetni. Nem jelenti tehát, hogy az egész adórendszer egyetlen kulcsot tartalmazzon, vagy hogy egyetlen forrás lehet a közteherviselés alapja (például jövedelem, fogyasztás vagy vagyon); ráadásul kombinálható más adózási technikákkal (például egyösszegű adókkal). Az egykulcsos rendszer fogalom használata bizonytalan, hiszen a gyakorlatban nem fordul elő olyan ország, ahol minden adónem egyetlen, egységes kulccsal adózna.
A jó adórendszer
A jó adórendszer ismérveit nehéz hiánytalanul felsorolni, de összességében annyit mondhatunk róla, hogy
• nem zavarja az erőforrások hatékony eloszlását, ugyanakkor érvényesíti a társadalom számára fontos értékek érvényesülését,
• igazságos (progresszív és az azonos helyzetű adóalanyok között nem diszkriminál),
• egyszerűen és olcsón működtethető az állam és az adófizetők szempontjából egyaránt,
• átlátható
• könnyen (lehetőleg további bonyolítás nélkül) igazítható a változó feltételekhez.
A szomszédos Szlovákia és Románia példája, a rendre nem teljesülő költségvetési bevételi tervek, a reform felmutatásának kényszere és a választások közelsége meghozta a magyar politikusok kedvét is az adóreform szükségességéről folytatott eszmefuttatásokhoz. A pénzügyi tárca már 2003 nyarán vizsgálta az egykulcsos adó bevezetésének lehetőségét, de a számok és a szocialista frakció ellenállása elbátortalanította a kormányt. 2004 nyarán a szlovák adóreform demonstrációs hatása ösztönözte az egykulcsos adórendszer bevezetését, de a kormányfőváltás megakasztotta a reformokat.
A FigyelőNet az adóreform egyik lehetséges kimenetét, az egykulcsos szja előnyeit és hátrányait elemezte.
Van-e értelme?
A nagy gondolkodás közepette a pártok nem tartották igazán fontosnak, hogy érdemben tájékoztassák a közvéleményt adóreformmal kapcsolatos álláspontjuk okairól. De az érvek és ellenérvek teljeskörű összevetése a sajtóban is elmaradt. Ennek oka persze, hogy rendkívül összetett kérdésről van szó, terjedelmi okokból mi is csak a főbb kérdések, vitapontok összegzésére vállalkozhatunk.
Az összesített adószint kérdése független az egykulcsos rendszer bevezetésétől, az adómérték tetszőlegesen választható meg. Ezért, önmagában az egykulcsos adó bevezetése kapcsán értelmetlen adócsökkentésről beszélni. Természetesen egy adóreform a gyakorlatban általában adócsökkentésre is irányul, amit azonban az adókulcsok tényleges mérséklésén túl egyéb tényezők is eredményezhetnek. Nem szabad azonban, pusztán a tankönyvi példák érvényességében bízva, előzetes vizsgálatok nélkül azt hinni, hogy önmagában az adórendszer átalakítása és a kulcsok csökkentése többletbevételeket fog generálni.
Előnyök
Az egykulcsos adó bevezetésének egyik legfontosabb adóbevétel-növelő következménye az adókikerülés jelentős csökkenése lehet – hívei szerint. Mivel azonban a kifizetett adó összegének csökkentése továbbra is mindenkinek érdeke marad, könnyen előfordulhat, hogy például a korábbi kedvezmények kihasználása helyett jövedelem-elrejtési praktikák terjednek el. Az adókikerülést az egykulcsos adóztatás azon speciális esete sem szüntetheti meg teljesen, amikor a munka- és tőkejövedelmeket egyformán adóztatják, hiszen a munkabérre rakódó járulékok továbbra is erős ösztönzést jelentenek az adóelkerülésre. Ez a probléma tehát elsősorban szabályozási és ellenőrzési eszközökkel orvosolható.
Az adóbázis szélesítésének jótékony hatásáról is gyakran hallhatunk az egykulcsos adó taglalásakor, egyrészt mert ösztönzi a munkanélküliek munkavállalását, másrészt mert a foglalkoztatottakat is többletvállalásra sarkallja. Az ezek eredményeként előálló magasabb növekedés pedig minden adónemben pluszbevételt generál.
Az állami adminisztráció és adóbeszedés hatékonyságának növelése, illetve az adóalanyok adózással kapcsolatos költségeinek csökkentése érhető el az adórendszer egyszerűsítése révén. Az egyébként fontos probléma megoldására azonban nem elsősorban az egykulcsos adó, hanem a kedvezmények bonyolult rendszerének eltörlése nyújt esélyt.
És nem utolsósorban nem szabad megfeledkeznünk az egységesített adókulcs „ország-PR” hatásáról.
Hátrányok
A nem pontosan előre jelezhető bevétel-növekedés, esetleg csökkenés mellett az egykulcsos rendszer további hátránya, hogy túl könnyedén – ráadásul az eltérő adóstruktúra miatt mégis csalókán – összehasonlítható más országok adórendszerével, ami valóban káros mértékűvé dagaszthatja az adóversenyt.
Az egykulcsos rendszert egyszerűsége és áttekinthetősége miatt könnyebb megóvni az eseti módosításoktól (például az érdekcsoportok megajándékozásától), ezzel elodázható az adórendszerekre egyébként jellemző fokozódó komplexitás. Emiatt azonban az állam és egyes erősebb, érdekeiket érvényesíteni képes csoportok – adótanácsadók és teljes jövedelmükkel tőkejövedelemként adózó vállalkozók – is ellenérdekeltek lehetnek az adórendszer egyszerűsítésében.
Lehet progresszív is
Az egykulcsos jövedelemadó, ha csak egy meghatározott küszöb fölötti jövedelmekre vetik ki, képes megvalósítani az igazságosság egyik kritériumának tartott progresszív adóztatást; miközben a határadókulcs, az újabb megszerzett jövedelmekből fizetendő adó nem növekszik. Vagyis hívei szerint az egykulcsos adórendszer is igazságos, hisz könnyen progresszívvé tehető: és az adórendszer a szociális problémák kezelésére egyébként sem a megfelelő eszköz. Ráadásul a mai magyar rendszer mindenképp igazságtalan, mert a valóságos jövedelemviszonyokat csak részben képes figyelembe venni, a gyakorlatban ezért nem is progresszív.
A kritikusok szerint azonban az egykulcsos adórendszer alkalmazásával az állam önként mondana le az anyagi javak igazságosabb elosztására legalkalmasabb eszközről, a progresszivitásról. Ráadásul az adó nemcsak szociálpolitikai célok előmozdítására alkalmas, hanem a gazdaság működésének befolyásolására is. Emellett az egykulcsos rendszer kevésbé igazságosnak is látszik a többkulcsúnál, így bevezetése tovább gyengítheti a társadalmi szolidaritást.
Kritikusai, ha nem is vetik el az egykulcsos adók alkalmazását minden esetben, kétségbe vonják, hogy egységes mértékű kulcsokat értelmes minden adónemre bevezetni. Szerintük a munka- és tőkejövedelmek adóztatásának közelítése indokolt lehet, bár az adóelkerülést az előbbire vonatkozó járulékfizetési kötelezettség miatt valószínűleg nem csökkenti. Azonban ettől teljesen függetlenül kell kezelni a hozzáadottérték-adó mértékének kérdését.
Speciálisan a magyar helyzettel kapcsolatos érv, hogy a szomszéd országoktól való lemaradás miatt kell nekünk is bevezetni az egykulcsos rendszert, ráadásul a lehető legalacsonyabb egységes kulccsal. Mások viszont óvnak attól, hogy Magyarország elhamarkodottan szálljon be az adóversenybe, és a költségvetés kiadási oldalának reformját tartják elsődlegesnek.
