A magyarországi haltermelők olyan versenypályán küzdenek, ahol nem egyenlőek a feltételek, többek között mások a termelési költségek, kevesebb a támogatás – jelentette ki a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa elnöke szombaton Rétimajorban.
A Szent Péter Napi Halászbúcsú keretében a halászat helyzetét, jövőjét megvitató nemzetközi eszmecserén, Sztanó János hozzátette: a következő években nem várható a magyarországi haltermelés növekedése. Mint mondta, az európai uniós csatlakozással a haltermelés 10- 15 százalékát exportáló hazai haltermelők előtt nem nyílt meg a 450 milliós európai piac, azt viszont “nem tudni, hogy Magyarországra, honnan, mennyi hal jön be?”.
A haltermelők szükségesnek tartanák, hogy a halbetegségek kiszűrése, a fertőzések megakadályozása érdekében már az ország határon történjen meg az import halszállítmányok vizsgálata és hogy kísérjék figyelemmel azok teljes útját – tette hozzá.
Courtney Hough, az Európai Akvakultúra Termelők Szövetségének (FEAP) főtitkára szerint a következő másfél évtizedben kihívások és változások előtt áll a számos azonos gonddal küzdő, európai akvakultúrás haltermelés.
Fejlesztésének egyik útja lehet az a fajta multifunkcionális tógazdálkodás, amelynek rétimajori modelljét is ismertették. A halgazdaságok “több lábon állása” azért fontos, mert bebizonyosodott, hogy a haltermelésben “a hozamfokozásnak és a termelés növelésének nincs értelme.”
Egy társaság ezért 6-8 éve multifunkcionális tógazdálkodásba fogott, amibe a hagyományos haltermelés mellett belefér a biohaltermelés feltételrendszerének a megteremtése, a megújuló erőforrások közül a 400 méter mélyről feltörő melegvíz hasznosítása, a nádértékesítés, a konferencia- és ökoturizmus, a természeti értékek hasznosítása.
„Vége van, kicsi" – a pécsi gyermekotthon előtt feszült egymásnak Magyar Péter és Menczer Tamás
Példátlanul szürreális képsorok.
