A logisztikát nemzetgazdaság-politikai prioritásnak nevezte Szanyi Tibor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára pénteken, Budapesten egy szakmai tanácskozást követő sajtótájékoztatón.
A fejlesztési célok meghatározásához azonban társadalmi párbeszéd szükséges az államtitkár szerint, ezért a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott üzleti reggelin nem csak a gazdasági tárca, hanem a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal valamint a Terület Fejlesztési Hivatal megbízottai is részt vettek a szakmai szervezetek képviselőin kívül.
A logisztika fejlesztésére rendelkezésre álló pénzekről sem Szanyi Tibor, sem Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke nem tudott konkrétumokat mondani, mivel szerintük a fejlesztés azon múlik, hogy a logisztikában érdekelt cégek- és vállalkozások milyen összegű forrásokat tudnak invesztálni e területbe.
Szanyi Tibor ugyanakkor aláhúzta azt: a magán tőke bevonása az állami logisztikai fejlesztésekbe mindenképpen ösztönzően hatott e területre. Az államtitkár megemlítette, hogy ennek hatására számos Magyarországon működő vállalkozás kíván logisztikai központot létrehozni az országban.
A gazdasági tárca politikai államtitkára arra ugyancsak utalt, hogy az Európai Unióban Magyarországot Közép-kelet európai logisztikai központként kezelik, adottságai ugyanis erre predesztinálják.
Szanyi Tibor jelezte: az unió 2007-13 közötti fejlesztési tervében első helyen szerepel a szállítási infrastruktúra és a logisztika fejlesztésének ösztönzése.
Doór Zoltán az MTI kérdésére elmondta: ahhoz, hogy Magyarország gazdasága versenyképes legyen a világban és az unió piacán is elengedhetetlen a megfelelő színvonalú logisztikai szolgáltatás. A finanszírozásról közölte: a Magyar állam pályázatokon keresztül támogatja e terület fejlesztését, valamint az Európai Unió is ily módón segíti az infrastruktúra építést, a logisztikai szolgáltatások fejlesztését.
A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke tájékoztatott arról is: egy egységnyi állami pénzhez a magánszféra háromszoros-négyszeres forrást tesz hozzá. Magyarország raktárkapacitásait tekintve az unióban a második vonalban van, az infrastruktúra ellátottság tekintetében pedig a középmezőnyhöz tartozik.
Az üzleti reggelin szó volt arról, hogy az áfát és a bérek járulékait mérsékelni kellene a versenyképesség érdekében a környező országok szintjére illetve igazítani kellene azokat az uniós átlaghoz.
A logisztikában érintett cégek az elnök szerint megértéssel fogadták, hogy a vámot és az áfát együtt kell befizetni, mivel a magyar pénzügyi rendszerből 400 milliárd forintnyi áfa bevétel tűnt el az utóbbi hónapokban. Szó volt továbbá az üzemanyag árának lehetséges mérsékléséről is amely a kormányzat szerint a tervezett áfa csökkentéssel lenne gyakorlatilag megvalósítható.
„Senkinek a szociális helyzetére nem lehet válasz, hogy használja a tömegközlekedést” – vita a BKK-rendészet ötletéről
Vitézy Dávid kitart amellett, hogy a tömegközlekedés nem hajléktalanszálló, Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint viszont általános a felháborodás a hajléktalanellátók között az LMP-s főpolgármester-jelölt nyilatkozata miatt. Utánajártunk, mit tartalmaz a javaslat, és mi a protokoll most azokban a helyzetekben, amelyekre a BKK-rendészet lenne Vitézy megoldása.
