Üzleti tippek

Vezetők veszélyben!

A menedzserbetegségek már a középvezetőket is fenyegetik. Rendszeres szűrővizsgálatokkal megelőzhető ez az állapot, amely kezelés nélkül akár az életet is veszélyeztetheti.

A vezető beosztásúak jó része néhány órányi alvás után fáradtan ébred, sietve öltözik, közben reggeli gyanánt felhörpint egy kávét, és máris rohan az irodába vagy a tárgyalásra. A reggeli csúcsforgalom az egekig tornázza a vérnyomását, idegesen ül le az íróasztalához, ahol máris milliós összegű, emberek megélhetését befolyásoló döntéseket kell meghoznia, és a határidők is szorítják. Önnek is így kezdődik a napja? Ha igen, akkor – akár férfi, akár nő – az úgynevezett menedzserbetegségek veszélyeztetettjei közé tartozik. Ám a jó hír az, hogy soha sem késő felvenni a harcot a veszéllyel, lehet javítani egészségi állapotunkon.

Versenyben a szívvel

Genetikai szűrés


Ma már az is megállapítható néhány csepp vérből, hogy génjeinkben hordozzuk-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ha ugyanis az úgynevezett „menedzsergén” egyik változata található a sejtjeinkben, ellenállóbbak vagyunk a szív- és érrendszeri problémákkal szemben (ámbár az egészséges életmódról ebben az esetben sem szabad megfeledkezni), míg ha a másik változatát örököltük, akkor fokozott a kockázata e betegségek kialakulásának. Nagyobb genetikai rizikóról árulkodó lelet esetén az orvos javaslatot tesz arra, hogyan előzzük meg a betegségek kialakulását – a vizsgálatot azoknak érdemes elvégeztetniük, akik szükség esetén hajlandóak változtatni életmódjukon, életvitelükön. További információ: www.gendiagnosztika.hu

Mi történik az ember szervezetében, ha stresszhelyzetbe kerül? Stresszhormonok szabadulnak fel, amelyek – felkészítve a testet a „harcolj vagy menekülj” választási lehetőségére – olyan testi reakciókat váltanak ki, mint a szaporább szívverés és légzés, a magasabb vérnyomás, a verejtékezés. Több vér jut az izmokba, hogy felszabadulhasson a védekezéshez vagy a futáshoz szükséges erő. Ha a feszültséget keltő esemény elmúlik, a szervezet visszatér a normális működéshez. A modern életmód azonban általában olyan gondokkal terhel bennünket, amelyek megoldásához nem elég a fizikai erő vagy a gyorsaság, és amelyek nem is múlnak el perceken belül – ha azonban ez a felpörgetett állapot tartóssá válik, nem követi feltöltődés, pihenés, előbb-utóbb kimerülünk, és akár súlyos egészségügyi károsodásokat is szenvedhetünk.

Az úgynevezett „menedzserbetegség” valójában a stressz által okozott pszichoszomatikus tünetek gyűjtőneve. E problémák közül legveszélyesebbek a szív- és érrendszeri betegségek: a magas vérnyomás, a koszorúér-bántalmak, rosszabb esetben a szívinfarktus, ezeket világszerte a vezető halálokok között tartják nyilván. A pszichoszomatikus betegségek szakértői szerint ezek az egészségügyi problémák elsősorban a győzelemre vágyó, versengő típusú embereket veszélyeztetik, míg a feszültséget önmagába fojtó embertípus inkább az emésztőrendszeri betegségeknek, fekélyeknek, cukorbetegségnek van kitéve. A nőket leginkább az érzelmi problémák, a depresszió, a pánikbetegség, illetve a nőgyógyászati megbetegedések réme kísérti, de a stressz okozta betegségek között számos más kór is szerepel, a légzőszervi problémáktól a szexuális funkciózavarokon át egészen a daganatos betegségekig vagy a gyógyszer- és alkoholfüggőségig.

Ahogyan a felső vezetők átlagéletkora egyre alacsonyabb lesz, úgy szivárog lejjebb ezeknek a betegségeknek az előfordulása a cégek hierarchiájában. Míg ugyanis a harmincas csúcsvezetők már igyekeznek egészségtudatosan élni, sportolni, túrázni járnak, a 40–45 év közötti középvezetők általában a hagyományos táplálkozási sémákat és a mozgásszegény életmódot követik. Ráadásul a legtöbb vállalatnál épp ők a leginkább túlterheltek: egyfajta „ütköző” szerepét töltik be a beosztottak, illetve a felső vezetés között. Az egész életen át tartó egészségtelen életmód és a folyamatos stressz pedig épp 40–45 éves korra „érik be”, és gyakorol romboló hatást a szervezetre. A női vezetők is veszélyeztetettek: nem titok, hogy sokszor többet kell teljesíteniük ugyanazért az elismerésért, a családban pedig újabb feladatok várják őket.

A megfigyelések alapján sok vezető hajlamos titkolni, hogy problémákkal küzd, igyekszik minden helyzetben erősnek mutatkozni, és nem akarja, hogy munkatársai tudomást szerezzenek gondjairól. Ezzel azonban csak ront a helyzeten, és végső esetben akár a vesztébe rohanhat.

Változtasson!

Mit tehetünk az egészségünket, életünket veszélyeztető stressz ellen? Először is érdemes megjegyezni, hogy soha nincs késő áttérni az egészséges életmódra: a zöldségekre, gyümölcsökre, sovány húsokra alapozó, cukorban, zsírban (főleg állati zsiradékban) szegény étrend, az alkohol- és kávéfogyasztás korlátozása és a rendszeres mozgás eredménye viszonylag hamar megmutatkozik: eltűnik a súlyfölösleg, javul a közérzet. Elég, ha a munkaebéden grillezett húst kérünk salátával, és lemondunk a desszertről, a vacsora mellé járó pohár bor helyett inkább ásványvizet rendelünk, és a kávé helyett zöld teát iszunk.

Ugyanilyen fontos, hogy rendszeresen szakítsunk egy kis időt a pihenésre, a kikapcsolódásra is – és ha véletlenül van néhány szabad óránk, azt ne a tévé előtt töltsük, hanem inkább menjünk kirándulni a családdal, vagy sportoljunk. Mindenkinek jólesik egy-két nap egy wellness-szállodában, vagy egy fürdőben, ahol a szauna, a különféle masszázsok, testkezelések egyszerre frissítik fel a testet és a szellemet.

Érdemes azt is felmérni, nem okozott-e máris bajokat az eddigi stressz és helytelen életmód. A rendszeres szűrővizsgálatok már csak azért is nagyon fontosak, mert számos betegség jól gyógyítható, ha időben észreveszik, ráadásul az orvosoktól konkrét életmód- és étrendi tanácsokat, sőt személyre szabott mozgásprogramot is kaphatunk.

A szűrővizsgálatokat természetesen a háziorvostól kapott beutalóval, az állami egészségügyi intézményekben is elvégeztethetjük. De ott arra nemigen van mód, hogy a vizsgálatokra lehetőleg egy, legfeljebb két napon, egymás után kerüljön sor, s ha lehet, ne is kelljen várnunk a rendelőben. Ha nem ragaszkodunk feltétlenül a társadalombiztosítási alapon történő ingyenes egészségügyi ellátáshoz, választhatjuk valamelyik magánrendelőt, magánklinikát is, a legtöbb ilyen intézmény kínál menedzserszűrési programot, és időbeosztása is igyekszik tekintettel lenni az örökké elfoglalt cégvezetőkre.

Mit vizsgálnak?

Léptesse pénztárba!

Számos olyan egészségpénztár működik az országban, amelyeknek tagjai a velük szerződött egészségügyi intézményekben ingyen vagy kedvezményesen vehetik igénybe a menedzserszűrő programokat, s a pénztár az egyéb egészségmegőrző szolgáltatásokat is támogatja (péládul: wellness-üdülés, gyógyszertári vásárlások, fitnesz, optikai szolgáltatások). A munkáltató részére az egészségpénztári tagdíjfizetés átvállalása a mindenkori minimálbér összegéig (jelenleg havi 57 000 forint) adó- és járulékmentes, ráfordításként számolható el.

Melyek azok a vizsgálatok, amelyekből általában összeáll a menedzserszűrés? Az anamnézisfelvétel során az orvos kikérdezi a pácienst korábbi betegségeiről, esetleges műtéteiről, a családban előforduló öröklődő betegségekről. A belgyógyászati vizsgálat része a bőr, a garat, a nyirokmirigyek, a pajzsmirigy, a mellkasi szervek (szív, tüdő), a hasi szervek fizikális vizsgálata, a vérnyomás, a magasság és a testsúly mérése.

A laborvizsgálat során a vércukorszintet, a vérzsírok koncentrációját, a koleszterinszintet és a vérkép egyéb mutatóit ellenőrzik. Az EKG az esetleges lappangó szívproblémákra deríthet fényt. A keringésvizsgálat a verőerek, illetve a visszerek állapotát méri fel, míg a légzésfunkciós vizsgálat a tüdő esetleges bajait árulhatja el. A betegségek korai stádiumban történő felismerését szolgálja a mellkasröntgen és a hasi ultrahangvizsgálat is.

Mivel a férfiakat 45–50 év felett gyakran sújtják a prosztata bántalmai, illetve esetenként daganatos megbetegedései, a menedzserszűrések alkalmával általában urológiai vizsgálatot is végeznek. Nőknél nőgyógyászati (méhnyak- és mell-) rákszűrés egészíti ki a szűrőprogramot, és nem marad el a vastagbéldaganatok korai felismerését segítő székletvér-vizsgálat sem.

A szemészeti szűrés a szem állapotát méri fel, amennyiben szükséges, az orvos szemüveget rendel. Amennyiben valamelyik területen kiderül valami, illetve hajlam vagy korábbi megbetegedés esetén is részletesebb vizsgálatokra, például a szív ultrahangos vizsgálatára, terheléses vércukorvizsgálatra, illetve gyomor-, vastagbél- vagy végbéltükrözésre is sor kerülhet.

Keressen az interneten!

Ha a menedzserszűrések elvégzésével foglalkozó klinikát, rendelőt keres, a következő oldalakon érdemes elkezdenie a tájékozódást:
•  menedzserszures.lap.hu
•  penztar.lap.hu
•  www.multimedical.hu
•  www.mabon.hu
•  www.telkihospital.hu
•  www.medicover.hu

A szűrést évente-kétévente, illetve az orvos által ajánlott gyakorisággal érdemes elvégeztetni. Az eredmények ismeretében a doktor személyre szabott életmód-tanácsadással segít.

A menedzserszűrés nem olcsó: egy komplex program ára 30 ezer forinttól 70 ezer forintig terjedhet, sőt akár még feljebb is mehet, ez a végrehajtott vizsgálatoktól függ. Könnyű azonban belátni, hogy ez befektetés, méghozzá a lehető legjobb: gyakran a gazdasági társaság sikere áll vagy bukik a menedzser egészségi állapotán. Így gondolkodnak azok a cégek is, amelyek átvállalják vezetőik menedzserszűrésének költségeit. Cégvezetőként, ha a vállalkozás megengedheti magának, ezt is mindenképpen érdemes végiggondolni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik